Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)

Vándor László: Újabb adatok a középkori Kanizsa mezőváros topográfiájához. A Kanizsai Boldogságos Szűzről címzett ferencrendi kolostor régészeti emlékei

166 Vándor László A ferences kolostor feltárása 1993 júliusában az Izzó (Tungsram Rt.) gyártele­pének délkeleti sarkánál telefonkábel fektetésekor fa­lakat vágtak át (1. kép a,b). 1993. július 14-én dr. Hor­váth László a nagykanizsai Thúry György Múzeum igazgatója végzett helyszíni szemlét. 80 cm mélység­ben két párhuzamos, egymástól 7 méterre fekvő 80 cm vastag, észak-déli irányú falat, valamint ettől keletre 2,65 méterre egy széles íves falat talált, melynek alja 1,15 méter mélyen még nem jelentkezett. A jelzett területen ezek után három ütemben, 1994 és 1996 között végeztünk feltárásokat. Az első ásatás 1994. június 21. és július 8. között folyt, az üzemterü­leten kívüli részen. Az erősen bolygatott területen 210 négyzetméter feltárására volt lehetőség. A területen 6 szelvényt jelöltünk ki és tártunk fel. Az 1-es számú szelvényt a jelenségek tisztázása végett bővítettük, melyek 1/a és ’6B. jelölést kaptak (2. kép). Egy nagyméretű észak-déli tájolású vegyes - tég­la-kő - falazatú épület részben kiszedett alapjai ke­rültek elő (3. kép). Az épületrész északi végét nem sikerült feltárni, mivel az a gyár délkeleti sarkánál létesített gázfogadó állomás területére esett. A feltárt épületrész hossza 20 méter volt, külső szélessége 8,3 méter, a belső szélesség 6,7 méter volt, a falak vastag­sága 70-80 cm. Az épület délkeleti sarkát utólag hoz­záépített, téglából rakott támpillérrel erősítették meg. Az épülettől 2,2 méterre keletre egy szintén kő-tég­la vegyes falazatú, különálló pince került elő, mely­nek egy részlete került feltárásra (4. kép). Előkerült továbbá 2 gödör is. Az 5. szelvényben a délnyugati falsarok belső oldala mellett találtuk az 1. számú göd­röt, amelynek oldala égett volt. A 2. számú gödör a 2. szelvényben került feltárásra, benne kályhaszem- és csempetöredékkel. A gödröt egy újkori árok részben megbolygatta (2. kép). Az 1995. október 2. és 20. között végzett ásatás során lehetőséget kaptunk, hogy a gázfogadó állo­más területén dolgozzunk. A fogadóállomás délkeleti sarkában nyitott 1995/1. szelvényben rátaláltunk az elmúlt évben megtalált nagyméretű épület északnyu­gati sarkára. A vegyes, kő-tégla építésű, kb. 1 méter vastag fal jórészt ki volt szedve, alapozásárkát törme­lékkel töltötték vissza. Közvetlenül a fal nyugati széle mellett egy gödör került elő, mely az alját vastagon borító átégett patics alapján kemencének bizonyult. Az objektumban későközépkori kerámiatöredékek és állatcsontok voltak. A fogadóállomás kerítése mellett nyitott 1995/2. szelvényben megtaláltuk az épület déli falának folytatását. A falazatot itt az alapozás aljáig kitermelték. Az épület északkeleti sarkának tisztázá­sára megnyitottuk a fogadóállomás kerítésének kül­ső, keleti oldala mellett az 1995/3. szelvényt. Sekély mélységben itt is megtaláltuk az épület keleti irányba folytatódó déli falának alapozásárkát (2. kép). Az 1995/4. és 5. szelvényekben a keleti irányba futó falat 17,5 méter hosszúságban tudtuk követni. Az 5. szelvényben azonban a fal folytatása eltűnt (2. kép). Az itt korábban folytatott nagymértékű tereprendezé­sek és közműárkok az épületnek ezt a részét teljesen elpusztították. A gázfogadó állomás területén nyitott 1995/6. és 7. számú szelvények negatívnak bizonyul­tak. Mivel ekkor már bizonyossá vált az épületek funk­ciója, az egykori templom területének és kiterjedésé­nek tisztázására megnyitottuk az 1995/8. szelvényt a gázfogadó állomásra vezető út északi oldalán (2. kép). A szelvény déli végénél, alig 30 cm mélységben ta­láltuk meg az alapozás agyagba döngölt kőtörmelék­kel borított alját. Ez a kb. 0,9 méter széles falrészlet szintén kelet-nyugat irányú, és a 4. szelvényben feltárt faltól 10,5 méterre helyezkedik el. A bolygatott részen egy gótikus boltozati bordatöredék került elő. Ezen az ásatáson sikerült tisztázni, hogy egy ko­lostorépületet találtunk, melynek a magasabb dom­bocskán épült keleti tájolású templomrészét a gyár­telep építésekor szinte teljesen megsemmisítették, a területet majdnem az alapozások aljáig eldózerolták. Viszont a kolostorrész, amely a templom déli oldalán kissé alacsonyabb részre épült, jobban megmaradt, itt az alaprajz még rekonstruálható. Tisztáztuk az észak­dél irányú épületrész teljes hosszát, amely 21,8 méter volt. Ebben az ásatási szezonban a pince feltárását is folytattuk szelvényünkkel (1995/9: 2. kép), azonban az északkeleti sarkot, melyet céloztunk, nem sikerült elérnünk. A harmadik ásatásra 1996. szeptember 15. és ok­tóber 17. között került sor. Az 1996. évi ásatás során két szelvényt nyitottunk. Az 1996/10. szelvényt a 95/8. folytatásában, attól keletre tűztük ki (2. kép). A szel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom