Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Müller Róbert: Cece vagy guzsaly, radius vagy colus? Textilgyártás és a Balaton vízállása a 4. században
ZALAI MÚZEUM 23 2017 145 Müller Róbert Cece vagy guzsaly, radius vagy colusl Textilgyártás és a Balaton vízállása a 4. században A Zalai Múzeum 18. kötetében jelent meg tanulmányom a pannonjai guzsalyokról és orsókról.1 A dolgozat megírásakor még csak egy munkáját ismertem Pásztókai-Szeőke Juditnak (a továbbiakban PSzJ).2 Ebben a ’textilszerszámok’ kapcsán csak megemlíti az ún. pinbeaterekét, amelyeknek két fajtáját ismeri, a mindkét végén hegyesedét a függőleges nehezékes szövőszékeken, a csak az egyik végén hegyesedőt a függőleges, kéthengeres szövőszéken használták.3 Ez utóbbi párjaként említi a korábban általam is állat- vakarónak meghatározott, fogazott élű, rövid nyelű vaseszközt,4 amelyet szövőfésűként a vetülékfonal leverésére, a szövet tömörítésére használtak. Latin elnevezése: pecten. 2010-ben közölt rövid közleményében megemlíti, hogy 27 példányról van tudomása,5 és mellékelt egy kitűnő 12. századi ábrázolást. A következő években még több tanulmányban foglalkozott a szálleverő fésűkkel, amelyeket 17 lelőhelyről 35 példány képvisel.6 A törökországi jelenkori analógiák egyértelművé teszik, hogy a funkció meghatározása helyes. Ezt magam is elismertem.7 A későbbi dolgozataiban egy másik vaseszköz rendeltetésével is foglalkozott. Ezek 20-30 cm hosz- szú, egyik végük felé hegyesedő kör vagy lekerekített négyszög keresztmetszetű vaspálcák, amelyeket korábban vasnyársnak, „vasnyárs szerű házieszköznek” 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 tartottak.8 Dombay János ugyan már 1957-ben felvetette, hogy talán „kézirokka” vagyis kézi guzsaly lehetett,9 de Sági Károly volt, aki először kimondta, hogy ezek a vaspálcák kézi guzsalyok lehettek.10 Igaz, okfejtése nem volt egyértelmű, hiszen a balatonberényi sírban olyan vaspálca került elő, amelyiknek mindkét vége hegyesedett, és ezt olyan orsószárnak határozta meg, amelyhez nem volt szükség orsógombra, mert a vastárgy súlya biztosította a szükséges forgatónyoma- tékot.11 Ilyen orsó azonban nem létezhet! Zavart keltő, hogy illusztrációként egy 1490-es ábrázolást mutatott be, amely szerinte „Fonás gomb nélküli orsóval.”12 Amit a képen látunk, három lépésben mutatja be a kézi guzsallyal történő fonást. Ez pontosan megfelel Szolnoky Lajos leírásának: a kézi guzsaly 25-35 cm hosszú pálca, „.. .alsó részét a bal kéz hátsó két ujjával szorítja a fonó nő a markába. A pálca tetejére tűzi a rostot, és szabad három ujjával szálat húz, és megadja a rostoknak az alapsodrást.”13 Magam az ókori ábrázolások alapján egyértelműnek tartottam, hogy ezek a hegyesedő vaspálcák valóban kézi guzsalyok voltak, amelyeket a mindennapi használatra főleg fából készítettek, majd a 4. században vasból is. Összesen 31 pannóniai lelőhelyről gyűjtöttem adatot.14 Nemcsak fából és vasból készültek kézi guzsalyok, hanem borostyánból, gagátból, üvegből, csontból, elefántcsont1 MÜLLER 2009. Újabb adatokkal kiegészítve, német nyelven MÜLLER 2011a 2 PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2007 3 PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2007, 186-187. 4 MÜLLER 1982, 532; MÜLLER 1994, 183. 5 1978-ban 21 példányt ismertem, és ebből 16 db Fenékpusztán került elő (MÜLLER 1982, 532.). A szomszédos területeken is előfordul, de lényegesen ritkábban. A Balkánon előkerült darabokat gyapjúfésűként (Wollkamm) HENNING 1987, 103 Abb. 48. foglalta össze. GAITSCH 1980, 262-263., Kat.Nr. 177-180 négy példányt ismertet Áquileiaból, és már felvetette, hogy rendeltetése szövőfésű (Webkamm) lehetett, a szlovéniai és bosznia-hercegovinai előfordulásra (KREMPUS 2000, 213. és Abb. 3., 1.) 6 Pl. PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2012a, 15-16. 7 MÜLLER 2014a, 1,4. jegyzet. 8 A különböző elképzelések összefoglalása MÜLLER 2009, 43. 9 DOMBAY 1957,289. 10 SÁGI 1973,293.; 1981, 103. 11 SÁGI 1973, 293. 12 SÁGI 1973,65. kép. 13 SZOLNOKY 1951, 5.; SZOLNOKY 1991, 57. 14 MÜLLER 2011a, 194., Fundliste 1.
