Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)

Müller Róbert: Cece vagy guzsaly, radius vagy colus? Textilgyártás és a Balaton vízállása a 4. században

146 Müller Róbert ból és vékony bronzlemezből is. Ezek rendeltetésével és sírba kerülésük kérdéseivel is foglalkozott PSzJ.15 Joggal állapította meg, hogy a fonás a párkák (Parcae) révén az emberi sorsok feletti hatalom szimbóluma volt az ókorban. Ezen túl az eszményi házastárs, az asszonyi termékenység és szülőképesség, a női sze­mérem, a hűség és a szorgalom metaforájaként értel­mezték.16 Ezek a díszes guzsalyok általában gazdag mellékletü női sírokból kerülnek elő. Tekintve, hogy a fonás egy fárasztó és nehéz munka, valószínű, hogy ezek az előkelő nők nem szorultak rá arra, hogy fon­janak. így felvetődik a kérdés, hogy ezek a guzsalyok tényleges munkaeszközök voltak, vagy csak a fonást jelképező díszes tárgyak? Formájuk alapján természe­tesen alkalmasak lehettek fonásra, de szerintem nem a mindennapi élet során használt guzsalyok voltak.17 PSzJ szerint igazi guzsaly voltukat igazolja, hogy a ró­maiak is észrevették, hogy a borostyán, a gagát és az üveg megdörzsölve elektrosztatikussá válik, így ezek­ről az eszközökről a fonás előtt el lehetett távolítani a gyapjú csomóból a kisebb növényi szennyeződése­ket.18 Facsády Annamária is igazi guzsalynak vélte a törékeny üvegből készült darabokat.19 Az elektro- sztatikusságnak nem csak gyakorlati haszna lehetett. Az ókorban mágikus erőt tulajdonítottak ezeknek az anyagoknak,20 ezért készülhettek belőlük a jelképes tárgyként sírba tett guzsalyok, amelyek nem voltak igazi munkaeszközök.21 Legutóbb Kordula Gostenc- nik is így vélekedett.22 A guzsaly kiemelt és jelképes voltát jelzi az is, hogy Pannóniából 15 kora császárko­ri sírkövet ismerünk, amelyen felszabadított feleséget vagy szabadszületésű bennszülött nőt ábrázolnak ke­zében guzsallyal és orsóval.23 Persze az nem zárható ki, hogy a nemes anyagokból készült, jelképes guzsa- lyokkal egyidejűleg szerves anyagból, mindenekelőtt fából készült guzsalyok is kerülhettek munkaeszköz­ként női sírokba, de ennek nem maradt nyoma. Az ugyanekkora vaspálcákat tehát PSzJ nem gu­zsalynak, hanem egy másik szövőeszköznek, latinul radiusnak, angolul pin-beaternek, magyarul cecének nevezett tárgynak tartja, amellyel a kéthengeres, füg­gőleges szövőszéken a láncfonalakat emelték ki vagy igazították el, mielőtt a szálleverő fésűvel a vetülék­fonalat leverték volna. Mire alapozza a szerző a véle­ményét? Ovidiusnál Minerva és Arachne szövőverse­nyénél a radius és a pecten azonos eszközkészletben szerepelnek.24 Blümner félreértette a tárgy használati módját, de az világos volt számára, hogy egy fából ké­szült, hegyesedő, tű alakú tárgyat értettek alatta a ró­maiak, amint ugyanígy nevezték azt a tűszerű eszközt is, amivel a húrokat pengették.25 Ez arra utal, hogy csakis egy rövidebb tárgy lehetett a radius. A szer­ző több alkalommal is közölt két bizonyító erejűnek vélt római sírkövet. Severn Seleuciana sírkövén egy stilizált függőleges, kéthengeres szövőszék látszik, mellette függőlegesen egy ugyanakkora, lefelé hegye­sedő tárgy, aminek így nem ismerjük a valós méretét.26 Genetiva sírkövén egy nő a bal kezében egy felcsévélt orsót, a jobbjában egy 20-30 cm hosszú, egyik végén hegyes tárgyat tart.27 Ez utóbbi mérete alapján megfe­lelhetne a Pannóniából ismert hegyesedő vastárgynak, de mint már említettük a síremlékeken a nők mindig orsót és guzsalyt fognak a kezükben. A radiusnak a pecten a párja, de Genetiva baljában nem szálleverő fésű, hanem orsó van. Felvethető, hogy a síremlékeken a nők a guzsalyt a valóságnak megfelelően a baljukkal fogják, a végére tűzve pedig mindig ott van a gyapjú­gombolyag vagy a szösz, a radiust viszont használat közben a nők nyilván a jobb kezükben fogták. Ha vi­szont ez a tárgy pin-beater (radius), amint azt Pene­lope Walton Rogers több munkájában vélte,28 akkor a kőfaragó eltorzította az eszközt, hogy láthatóvá váljon, mert léptékhelyes ábrázolás esetén, a valóságban alig 10-12 cm-es tárgynak legfeljebb a hegye látszódhatott 15 PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2012b 16 PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2012b, 17-19. 17 MÜLLER 2009, 42.; MÜLLER 2011a, 190. 18 PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2012b; 7. GOTTSCHALK 1993, 488. is valódi eszköznek tartotta őket. 19 R. FACSÁDY 2008, 170. Munkájában bemutatja az Aquincumból eddig ismert üveg guzsalyokat. A tíz példány közül csak a sírból előkerült darab ép, hosszúsága 29,3 cm. 20PIRLING 1976, 106. 2^ HABEREY 1949, 87.; PIRLING 1976, 106-107. 22 GOSTENCNIK 2011, 214.: „...die jedoch...keinesfalls als übliche Alltagsgeräte angesehen werden können.” 23 FACSÁDY 2008, 109.; PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2012b, 13. 24 PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2012a, 20.; OVIDIUS Metamorphoses, VI.53. 25 BLÜMNER 1912, 134-135. 26 Pl. PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2011, Fig. 9.; PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2012a, 7. kép; PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2013a Abb. 3.; PÁSZTÓ- KAI-SZEŐKE 2013b, 6. kép. 27 PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2011, Fig. 10.; PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2012a, 8. kép; PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2013a Abb. 4; PÁSZTÓKAI-SZEŐ- KE 2013b, 7. kép. 28 P. Walton Rogers idézett munkáit nem tudtam beszerezni, de őrá hivatkoznak pl. a google-on a kaleeb.galtham.org/pdf/pinbeaters.pdf oldalon is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom