Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Müller Róbert: Cece vagy guzsaly, radius vagy colus? Textilgyártás és a Balaton vízállása a 4. században
146 Müller Róbert ból és vékony bronzlemezből is. Ezek rendeltetésével és sírba kerülésük kérdéseivel is foglalkozott PSzJ.15 Joggal állapította meg, hogy a fonás a párkák (Parcae) révén az emberi sorsok feletti hatalom szimbóluma volt az ókorban. Ezen túl az eszményi házastárs, az asszonyi termékenység és szülőképesség, a női szemérem, a hűség és a szorgalom metaforájaként értelmezték.16 Ezek a díszes guzsalyok általában gazdag mellékletü női sírokból kerülnek elő. Tekintve, hogy a fonás egy fárasztó és nehéz munka, valószínű, hogy ezek az előkelő nők nem szorultak rá arra, hogy fonjanak. így felvetődik a kérdés, hogy ezek a guzsalyok tényleges munkaeszközök voltak, vagy csak a fonást jelképező díszes tárgyak? Formájuk alapján természetesen alkalmasak lehettek fonásra, de szerintem nem a mindennapi élet során használt guzsalyok voltak.17 PSzJ szerint igazi guzsaly voltukat igazolja, hogy a rómaiak is észrevették, hogy a borostyán, a gagát és az üveg megdörzsölve elektrosztatikussá válik, így ezekről az eszközökről a fonás előtt el lehetett távolítani a gyapjú csomóból a kisebb növényi szennyeződéseket.18 Facsády Annamária is igazi guzsalynak vélte a törékeny üvegből készült darabokat.19 Az elektro- sztatikusságnak nem csak gyakorlati haszna lehetett. Az ókorban mágikus erőt tulajdonítottak ezeknek az anyagoknak,20 ezért készülhettek belőlük a jelképes tárgyként sírba tett guzsalyok, amelyek nem voltak igazi munkaeszközök.21 Legutóbb Kordula Gostenc- nik is így vélekedett.22 A guzsaly kiemelt és jelképes voltát jelzi az is, hogy Pannóniából 15 kora császárkori sírkövet ismerünk, amelyen felszabadított feleséget vagy szabadszületésű bennszülött nőt ábrázolnak kezében guzsallyal és orsóval.23 Persze az nem zárható ki, hogy a nemes anyagokból készült, jelképes guzsa- lyokkal egyidejűleg szerves anyagból, mindenekelőtt fából készült guzsalyok is kerülhettek munkaeszközként női sírokba, de ennek nem maradt nyoma. Az ugyanekkora vaspálcákat tehát PSzJ nem guzsalynak, hanem egy másik szövőeszköznek, latinul radiusnak, angolul pin-beaternek, magyarul cecének nevezett tárgynak tartja, amellyel a kéthengeres, függőleges szövőszéken a láncfonalakat emelték ki vagy igazították el, mielőtt a szálleverő fésűvel a vetülékfonalat leverték volna. Mire alapozza a szerző a véleményét? Ovidiusnál Minerva és Arachne szövőversenyénél a radius és a pecten azonos eszközkészletben szerepelnek.24 Blümner félreértette a tárgy használati módját, de az világos volt számára, hogy egy fából készült, hegyesedő, tű alakú tárgyat értettek alatta a rómaiak, amint ugyanígy nevezték azt a tűszerű eszközt is, amivel a húrokat pengették.25 Ez arra utal, hogy csakis egy rövidebb tárgy lehetett a radius. A szerző több alkalommal is közölt két bizonyító erejűnek vélt római sírkövet. Severn Seleuciana sírkövén egy stilizált függőleges, kéthengeres szövőszék látszik, mellette függőlegesen egy ugyanakkora, lefelé hegyesedő tárgy, aminek így nem ismerjük a valós méretét.26 Genetiva sírkövén egy nő a bal kezében egy felcsévélt orsót, a jobbjában egy 20-30 cm hosszú, egyik végén hegyes tárgyat tart.27 Ez utóbbi mérete alapján megfelelhetne a Pannóniából ismert hegyesedő vastárgynak, de mint már említettük a síremlékeken a nők mindig orsót és guzsalyt fognak a kezükben. A radiusnak a pecten a párja, de Genetiva baljában nem szálleverő fésű, hanem orsó van. Felvethető, hogy a síremlékeken a nők a guzsalyt a valóságnak megfelelően a baljukkal fogják, a végére tűzve pedig mindig ott van a gyapjúgombolyag vagy a szösz, a radiust viszont használat közben a nők nyilván a jobb kezükben fogták. Ha viszont ez a tárgy pin-beater (radius), amint azt Penelope Walton Rogers több munkájában vélte,28 akkor a kőfaragó eltorzította az eszközt, hogy láthatóvá váljon, mert léptékhelyes ábrázolás esetén, a valóságban alig 10-12 cm-es tárgynak legfeljebb a hegye látszódhatott 15 PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2012b 16 PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2012b, 17-19. 17 MÜLLER 2009, 42.; MÜLLER 2011a, 190. 18 PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2012b; 7. GOTTSCHALK 1993, 488. is valódi eszköznek tartotta őket. 19 R. FACSÁDY 2008, 170. Munkájában bemutatja az Aquincumból eddig ismert üveg guzsalyokat. A tíz példány közül csak a sírból előkerült darab ép, hosszúsága 29,3 cm. 20PIRLING 1976, 106. 2^ HABEREY 1949, 87.; PIRLING 1976, 106-107. 22 GOSTENCNIK 2011, 214.: „...die jedoch...keinesfalls als übliche Alltagsgeräte angesehen werden können.” 23 FACSÁDY 2008, 109.; PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2012b, 13. 24 PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2012a, 20.; OVIDIUS Metamorphoses, VI.53. 25 BLÜMNER 1912, 134-135. 26 Pl. PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2011, Fig. 9.; PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2012a, 7. kép; PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2013a Abb. 3.; PÁSZTÓ- KAI-SZEŐKE 2013b, 6. kép. 27 PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2011, Fig. 10.; PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2012a, 8. kép; PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2013a Abb. 4; PÁSZTÓKAI-SZEŐ- KE 2013b, 7. kép. 28 P. Walton Rogers idézett munkáit nem tudtam beszerezni, de őrá hivatkoznak pl. a google-on a kaleeb.galtham.org/pdf/pinbeaters.pdf oldalon is.
