Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Tokai Zita Mária: Nagykanizsa–Palin –Anyagnyerőhely – egy központ a lengyeli kultúra idejéből I.
12 Tokai Zita Mária dókban.33 Ennek oka a bizonytalanság, a funkciójuk pontos meghatározásának hiánya. Habár az egyik nagykanizsai félköríves árok alakja erősen az olasz bástyákéra emlékeztet, ez valószínűleg csak a véletlen műve lehet. Ezekre a bástya kifejezést nem alkalmazhatjuk, mivel azzal interpretálnánk, és védelmi, hadászati funkcióval ruháznánk fel. E félköríves toldalékárkok egyik legfontosabb kérdése pontosan a funkciójuk, melyre egyelőre még nem tudott választ adni a kutatás. Kaposújlak esetében felmerül a védelmi szerep, igaz itt nem is körárok, hanem egy települést kerítő, a földrajzi adottságokat figyelembe vevő íves árokrészlet került napvilágra, amely előtt hét félköríves „bástyaszerű” árok volt.34 A toldalékárkok formai jegyek alapján az osztrákok 6. bejárati típusára - az árok kifele, félkörívben túlnyúlik a bejárat előtt35 - emlékeztetnek kicsit, talán annak nagyobb méretű változatai lehetnének, azonban a magyarországiak közepén nincs bejárat. A bejárat szűkítése, esetleg a behaladók útjának meghatározása azon félköríves ároktoldalékoknál merül fel a lehetséges magyarázatok között, melyek nem zárnak teljesen vissza a főárokhoz. Ez a jellegű szűkítés a nagykanizsaiak közül egyedül a középső árok északkeleti bejárata előtti félköríves árok esetében képzelhető el, mivel ennek az északnyugati vége nyitott. Úgy tűnik, hogy a körárkokhoz csatlakozó félköríves árkok csupán a Dél-Dunántúlon létesültek a len- gyeli kultúra klasszikus/késői időszakban, a lengyeli kultúrkör más részein teljesen ismeretlen ez a jelenség. Ezek további kutatást igényelnek, és újabb ilyen jellegű lelőhelyek előkerülésével és feltárásával közelebb juthatunk valós interpretációjukhoz. A nagykanizsai körárokrendszer nyugati bejáratának tengelyén, a külső körároktól 7 m-rel nyugatra, egy objektumot észleltünk. Ilyen egyetlen másik árok vagy bejárat előtt sem mutatkozott. így ennek különleges jelentőséget kell tulajdonítanunk. A lelőhely nyugati oldalán vízfolyás van, melyet ma Principális-csatornának, korábban Kanizsa-pataknak neveztek. A körárkos lelőhelyek kiválasztásánál a víznek mindig fontos szerepe volt, és úgy tűnik, hogy a nagykanizsai rondellánál a vízhez vezető útnak egy kiemeltebb útvonalnak kellett lennie. Vagyis nemcsak az árkok létrehozásánál, a kitűzésnél fontos az asztronómiát segítségül hívó keleti, hanem a víz felé vezető nyugati oldal is jelentős szerepet töltött be. Mindez egy tengelyt határoz meg a körárkokon keresztül, mely az objektum fő gerincét adja. Ez a tengely nemcsak a körárok létrehozásakor, hanem a későbbi megközelítése során is fontos maradt: kelet felől, a szomszédos dombháton keresztül az ottani települések lakói, illetve a vizfolyástól keletre élők tudták megközelíteni a központi helyet, míg nyugatról a vízen érkezők. Mivel a központi hely mellett közvetlen a következő dombháton egy ugyanilyen korú, nagy kiterjedésű település ismert, valamint észak felé 250 m-re egy másik, így biztosan állíthatjuk, hogy a központért elsősorban az ott élők voltak a felelősek. Mindkét települést csak terepbejárási adatokból ismerjük, így szerkezetükről és kronológiájukról pontosabb információkkal nem rendelkezünk. A lelőhely datálása Abszolút kronológia Az utóbbi időkben a lelőhelyek és a leletek számának növekedése maga után vonta - ugyan csak kis mértékben - a C14-es vizsgálatok számának gyarapodását is, amely hatására a lengyeli kultúra időrendi helyzete is finomodik. A lelőhelyekről vett különböző minták fajtája (fa, szervesanyag, embercsont, állatcsont) és a vizsgálatot végző laborok esetében érdemes elsősorban az azonos típusokat összevetni. A régebbi BP adatoknál pedig akkor járunk el a legkorrektebb módon, hogy ha a régi adatok közlése mellett az eredményeket újrakalibrálva egy új időskálába helyezzük el. Nagykanizsa-Palin - Anyagnyerőhely lelőhely abszolút korának meghatározásához állatcsontból származó C14 adatokat hívtunk segítségül. Mindegyik árokból egy-egy, és a középső árok egyik félköríves toldalékárkából is egy, azaz összesen 4 minta került a poznáni laborban vizsgálatra, és ugyan a számuk igen alacsony, mégis fontos jelentőséggel bírnak. A radiokarbon adatokat az OxCal 4.1.7 programmal és az Int- Cal 09 görbével36 kalibráltuk.37 Eredmények (1. ábra): 1. (Poz-25247) 5720±40 BP, 4620-4490 cal BC (68,2%), 4690-4460 cal BC (95,4%) 2. (Poz-25248) 5830±40 BP, 4770-4610 cal BC (68,2%), 4790-4550 cal BC (95,4%) 33 pl. HORVATH 1998; SOMOGYI 2004, 2007; TOKAI 2007, 2008a, 2008b; BERTÓK 2009; BERTÓK - GÁTI 2011; BERTÓK - GÁTI - VAJDA 2008, P. BARNA et al 2015 34 SOMOGYI 2004, 2007 35 MELICHAR - NEUBAUER 2010, 94. 36 REIMER et al. 2009 37 Siklósi Zsuzsannának és Oross Krisztiánnak tartozom köszönettel a segítségükért.
