Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Molnár László: Egykori vízimalmok a mai Zalaegerszegen
312 Molnár László 1850- ben összeírták a kereskedőket és iparosokat, köztük a „Zala Egerszegi Molnár Czéhbeli” molnárokat. Oláhban Kurucz Gergelyt107. 1851- ben a megyefőnök utasítására járásonként összeírták a megyében található malmokat. Az ólai határban lévő vízimalom kapacitása napi 20 pozsonyi mérő volt108. 1857-ben a malom rekesztő tábláinak száma: 1, magassága: 2 such v. láb 4czoll v. hüvelk, szélessége: 5 such109. Az adatok ellenére a II. katonai térképen csak a későbbi Hencz- és Gömbös-malmokat találjuk. Mivel tudjuk, hogy a laktanyának megvásárolt területen állt, így a kettő közt kellett lennie, ha a térképen nem is szerepel. Talán mert nem működött. 1876-ban, a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint a vízimalomban 1 tanoncot foglalkoztattak, és 20 Ft. jövedéki adót fizettek utána110. Egerszeg város 1885-ben területet vásárolt huszárlaktanya építésére: „... az akkor önálló település, Óla község határában talált megfelelő földterületet. [...] Ezen a földterületen már több épület is állt, az egykori malommal és a sörházzal”111. Ebből következtethetünk arra, hogy a laktanya építésekor a malmot elbontották. A huszárlaktanya a későbbi határőrlaktanya, a mai Interspar helyén állt. Mindezen adatok ellenére nem tudjuk megállapítani helyét. Mivel a Hencz-malom később többször szerepel a hivatalos iratokban ólai malomként, viszont nem bizonyítható, hogy a vásárláskor szereplő malom azonos lenne vele. Püspöki-malom (Kolbin-malom 36/181 Horváth-malom, Új-malom, Neszelei-malom, Nagy-malom. Malom út) Zala folyó A Gógán- és a Hencz-malom közt volt (Malom út)"2. Első ismert említésekor, 1762-ben Herczinger Jakab volt a malom molnára113. Az I. katonai térképen egy út vezet hozzá. A Zala jobb partján volt. 1801. április 24-én Borsos Csizmadia László az Új malmi dűlőben Vi hold szántóját adta zálogba Dávid Salamon zsidónak 10 forintért114. A püspöki uradalom épületeinek 1799 körüli, valamint az 1806-os összeírása említi az „Új” malmot. Ez deszkából épült, háromkerekű malom volt. Míg 1799-ben jó állapotúnak írták, addig az 1806-os már elhagyatott és rossz karban lévőként említi, dacára annak, hogy az uradalom folyamatosan áldoz a karbantartására. A malomhoz a következő épületek tartoztak: a molnár sövényből épített, szalmával fedett háza a malom mellett állt. Benne 2 szoba, 1 konyha, 1 kamra. Tartozott hozzá egy 4 férőhelyes ököristálló és egy kicsi csűr, amely 3 cséplőhelyet és egy szénatárolót fogadott be. 1810-ben az épületek 107 MNL ZML _N>! 508. Kereskedők és iparosok jegyzéke 1850. 108 MNL ZML Megyefőnöki iratok 1851. IX. N. 1866. 109 MNL ZML XII. 3. X° 43. (43-42) 110 MNL ZML IV. 433. SKIK statisztika 1876. 111 Lugosi József- Kiss Gábor: Volt egyszer egy huszárezred. A m. kir zalaegerszegi 6. honvéd huszárezred története. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum-Zala Megyei Levéltár, Bp.-Zalaegerszeg, 2009. 9. old. 112 Jakosa, 2005. 113 MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a -Mb. Malmok összeírása 1762. 114 Kapiller-Paksy 2014. 56. p.
