Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Molnár László: Egykori vízimalmok a mai Zalaegerszegen
Egykori vízimalmok a mai Zalaegerszegen 313 olyan állapotba kerültek, hogy le kellett bontani őket. Ekkor egy teljesen új, téglából épült molnárházat emeltek. Ebben az évben a malom árendája 900 forint volt. 1846-1849 közt Kummer Ferenc molnár és felesége, Maller Borbála bérelte, 510 ezüst forintért, 1849 és 1852 közt pedig évi 560 forintért115. 1850-ben összeírták a kereskedőket és iparosokat, köztük a „Zala Egerszegi Molnár Czéhbeli” molnárokat. „Ujjmalomban” Kummer Ferencet"6. Új M.-ként szerepel a II. katonai térképen. 1857-ben a malom rekesztő tábláinak száma: 1, magassága: 2 such v. láb 2czoll v. hüvelk, szélessége: 6 such 8 czoll v. hüvelk"7. Az egyik névadó: Kolbin József neve a gógáni malommal kapcsolatosan, az 1902. január 28-án kelt jegyzőkönyvből ismert, majd 1903-ból is, amikor Hencz Györgynek és nejének vízhasználati engedélye jogerőre emelkedve, a szomszédos malomtulajdonosokat erről értesítették. Ekkor értesítést kapott a szombathelyi püspökség is"8, ami azt jelenti, hogy Kolbin csak bérelte a malmot. 1904-ben Bakó Lajos gógáni molnár panasszal élt Kolbin József újmalmi molnár-bérlő ellen (1904. szeptember 6.). Ugyanis Kolbin az engedélyezett vízszintet 21 cm-el magasabban tartotta - annak ellenére, hogy ezért már meg is büntették -, ezzel Bakónak tetemes kárt okozott. Az ügyben a hatóságok eljártak, és Kolbin ígéretet tett a vízszint leszállítására (1904. szeptember 23.) "9. 1929-ben Nagy János, a malom tulajdonosa, vízikerékről turbinára építtette át a malmot. 1931-ben meghalt Nagy János. A malmot felesége és gyermekei: Rozália, Jolán, Mária, János és Erzsébet, zalaegerszegi, „Újmalmi” lakosok örökölték. Ezt követően özv. Nagy Jánosné vízhasználati engedélyt kért. A korszerűsítésre felvett hitelt - valószínűleg - nem tudta törleszteni, mert a Zalaegerszegi Központi Takarékpénztár végrehajtást kért ellenük. A végrehajtás során az új tulajdonos a takarékpénztár lett, 1931. október 23-án120. 1933. október 25-én a zalaegerszegi Központi Takarékpénztár vízhasználati engedélyt kapott a malomra, mivel annak felújítási, karbantartási munkái 1933 áprilisában befejeződtek. A munkák felülvizsgálata megtörtént121. 1936-ban Mesterházy Gábor, aki Zalalövőn született 1898-ban, július 19-én iparigazolványt kért, hogy az Új malomban iparát önállóan gyakorolhassa. A kérelmet véleményezésre megküldték az ipartestületnek, amely vélemény alapján az iparigazolványt megkapta 1936. július 30-án122. 1938. november 23-án, a 33999/1938. számú határozattal az Új-malom vízhasználati jogát az addigi tulajdonos zalaegerszegi Központi Takarékpénztár nevéről, az új tulajdonosok: Horváth Ferenc és neje, Klepeisz Teréz, Zalaegerszeg, Temető u 6. sz. alatti lakosok nevére átírták123. Az új tulajdonosok bérbe adták a korábbi bérlő Mesterházy Gábor molnárnak 1939. május 6-án. A bérlet körül azonban emiatt vita lehetett, mert a polgármesteri hivatal Horváth Ferencet iparigazolványa, 115 Cselenkó 2011.60. p. 116 MNL ZMLNs 508. Kereskedők és iparosok jegyzéke 1850. 117 MNL ZML XII. 3. JVs 43. (43-42) 118 MNL ZML V. 1607. 2802/1911. 119 MNL ZML V. 1607. 295/1933. 120 MNL ZML V. 1607. 761/ 1931 és 3454/1931. 121 MNL ZML V. 1607. 110/1934. 122 MNL ZML V. 1607. 5609/1939. 123 MNL ZML V. 1607. 12909/1938.
