Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Molnár László: Egykori vízimalmok a mai Zalaegerszegen
Egykori vízimalmok a mai Zalaegerszegen 311 1937 decemberére a megállapított hiányosságokat kijavították, illetve pótolták, mert a malom vízhasználati jogát Farkas János és neje, Ferincz Róza tulajdonosokról Schreiner Gyula és István tulajdonosokra átírták 1937. december 3-án95. 1938. április 10-én a Schreiner testvérek lakhatási engedélyt kértek az 1937. május 18-án kérelmezett segéd- és kocsislakásra. Az iratok mellett ott van az épület tervrajza96. 1938. augusztus 29-én a testvérek építési engedélyt kértek a malomnál lévő ingatlanon lakóház építésére. Amihez mellékelték a terveket is, ami az iratok mellett megvan. Az épületnek 1939-ben csak egyik fele készült el, erre november 11-én lakhatási engedélyt kértek, amelyet meg is kaptak97. A közellátásügyi miniszter 514/1945. számú rendelete alapján hozott határozatban Schreiner malom néven szerepel98. 1947-ben ezt írta róla az Újjáépítő magyarok c. könyv: „A régóta fennálló malom 1932-ben került a család tulajdonába és 1940-ig Schreiner Gyula vezette, azóta özvegye vezeti. A malom napi teljesítménye 30 q. Egy főmolnárt és 1 segédet alkalmaz. A háborús károkat helyrehozta.”99. Az 1949-ben készült kimutatásban a malom cége: Sipes Csényi Gézáné. Tulajdonos: Schreiner örökösök. Kapacitás: 30q/24 h. Használhatóság: %100. A ma is álló épületekben alakult meg és működött később a MŰBUTOR KTSZ101. „Veszélyben a Gógán-malom épülete” címmel Dr. Izsák János írt nyílt levelet a Zalai Hírlapban, amelyben aggódik az egykori malom sorsa iránt102. Óla Zala folyó Az ólai malom első ismert említése 1756-57-ből való, amikor összeírták az Egerszegi céhbeli azon molnárokat, akik tagdíjukkal tartoztak. Az ólai Vaida Ferenc tartozása 5Ft 50 x volt103. Az I. katonai térképen nem látszik a malom104, és nem jelölik Tomasich 1792-es térképén sem. 1805 és 1813 közt egy dátum nélküli adásvételi szerződésben találkozunk Pakó László ólai molnár és felesége, Echard Katalin nevével105. Németh László nemtelen, Nován született és Oroklányban lakó molnárlegény 1839. április 9-én feleségül vette Hegyi Rozi zalaegerszegi nemes leányt. A házasságlevélből nem derül ki, de Németh László minden bizonnyal molnár volt az orokláni malomban106. Az esküvőt követően kibérelte az ólai malmot, itt született fiuk, György - a Gömbös-malom későbbi tulajdonosa -, 1846-ban. 95 MNLZMLV. 1607. 13188/1937. 96 MNL ZML V. 1607.3660/1938. 97 MNLZMLV. 1607. 15175/1939. 98 MNL ZML IV. 433. N°6093. 99 Újjáépítő magyarok, 1947. 752. p. 100 MNL ZML IV. 433. Kimutatás Zala vármegye területén lévő malmokról 1949. 05. 20. 154. sorsz. 101 Jakosa, 2005. 102 Zalai Hírlap, 2013. 03. 01. 103 MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-l/b. Céhbeli molnárok tartozása a céh felé, 1756-57. 1041. kát. Coll. IV. Secio XII. 105 MNL ZML Adás-vételek Zalaegerszeg, 1800-1850. I. kötet. 72. sorsz. 586. szám. 106 Farkas, 1997. 12.
