Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Bekő Tamás: Zalatárnokiak az első világháborúban, 1914–1918
212 Bekő Tamás BOLLA JÓZSEF (Csatár, 1874. június 28.) népfelkelő gyalogos. Apja Bolla József uradalmi cseléd, anyja Palkovics Rozália. Foglalkozása cseléd, nős Mónok Máriával (hk. Zalatárnok, 1899. április 30.), ötgyermekes, zalatárnoki lakos. Katonai szolgálatra 1915 decemberében vonult be Pilsenbe, a cs. és kir. 48. gyalogezredhez, majd a cs. és kir. 64. gyalogezred 3/19. sz. menetszázadának kötelékében került ki az olasz arcvonalra. Elesett fejlövés következtében az Isonzó-fronton 1917. április 10-én Cronenbergnél23. Eltemették 1917. április 11-én a cronenbergi katonai temetőben. Halálának körülményeiről a hazatért bajtársak közöltek részleteket. Állítólag éppen egy győztes ütközet utáni jutalomszabadságra készült haza, amikor aknára lépett és szörnyethalt. Özvegyét a háború után Pálű József zalatárnoki cseléd vette feleségül (hk. Zalatárnok, 1918. december 9.). Neve szerepel a hősi emléktáblán. KA MK Bogner K. 16., Akvi ir. 1262/917., Varga Józsefné pusztaedericsi lakos szóbeli közlése (2014). BOGDÁN PÉTER (Zalatárnok, 1886. november 7. - Zalatárnok, 1946. szeptember 19.) népfelkelő gyalogos. Apja Bogdán Ferenc földműves, anyja Kelemen Julianna. Foglalkozása földműves, 1914-ben még nőtlen, zalatárnoki lakos. Első katonaidejét — mindössze három hónap erejéig — 1909-ben teljesítette. Az első mozgósításkor, mint puskás csatár, a cs. és kir. 48. gyalogezred kötelékében augusztus 9-én vonult el a szerb harctérre, ahol 1915. november 12-én Krajlevonál24 elszenvedett sebesüléséig folyamatosan a fronton tartózkodott. Felgyógyulása után ismét jelentkezett ezredénél és az olasz frontra került. Itt 1916. június 18-án a kassarioi csatában újfent súlyosan megsérült. Az ütközet során tanúsított hősies helytállásáért, a felsőbb parancsnokság 1918. április 25-én Bronz Vitézségi Éremre terjesztette fel. A háború után Sipos József hősi halott özvegyét, Iván Magdolnát vette feleségül (hk. Zalatárnok, 1921. február 6.). Gyermeke nem született. HF FKJ 43252., Sipos Béla 86 éves zalatárnoki lakos szóbeli közlése (2000). BÓDI JÓZSEF (Keményegerszeg, 1878. február 3.) népfelkelő gyalogos. Foglalkozása gazdasági cseléd, nős Varró Szidóniával (hk. Páka, 1906. február 18.), négygyermekes, zalatárnoki lakos. Tényleges katonai szolgálatra, mint póttartalékos, 1901-ben vonult be Kőszegre, a m. kir. 18. honvéd gyalogezredhez. A háború kitörésekor a m. kir. 20. honvéd gyalogezred 3. századával került ki az oroszországi hadszíntérre. 1917 folyamán áthelyezték a marosvásárhelyi 22. honvéd gyalogezredhez, ahol a 2. zászlóalj 8. századában teljesített frontszolgálatot. Ezt követően vérhassal gyógykezelték a munkácsi cs. és kir. 3. sz. mozgó járványkórházban. Ugyanitt elhalálozott a nevezett betegségben 1917. szeptember 24-én. Holttestét másnap helyezték örök nyugalomra a munkácsi barakktemetőben. Neve szerepel a hősi emléktáblán. MNL ZML. Zalaegerszegi Királyi Törvényszéki Fogház. Börtönnaplók és Vizsgálati Foglyok Törzskönyve 1876-1944., 286/1908. (a továbbiakban: MNL ZML Börtönnaplók.), HL m. kir. 20. h. gye. h.ak. 1917., KA MK Badea 8., Akvi ir. 935/918. BOR FERENC (Vakola, 1878. június 9.) népfelkelő gyalogos. Apja Bor József földműves, 1848-as honvéd, anyja Hermán Julianna. Foglalkozása földműves, nős Sipos Vilmával (hk. Zalatárnok, 1904. január 17.), kétgyermekes, vakolai lakos. A világháború kitörésekor bevonult a m. kir. 20. honvéd gyalogezred 2. századához Nagykanizsára. Innét az orosz frontra került, ahol 1915. július 3-án a Por-patak menti súlyos harcokban Wola-Ponikiewskánál25 hősi halált halt. A veszteség tényét Hatsek tizedes és 23 Település az Osztrák-Magyar Monarchia Tengermelléki tartományában, a Görzi kerületben. 24 Város Szerbiában, a Raskai körzet kraljevoi községének székhelye. 25 Ma Lengyelországhoz tartozó régi galíciai település.
