Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Bekő Tamás: Zalatárnokiak az első világháborúban, 1914–1918
Zalatárnokiak az első világháborúban, 1914-1918 213 Fitos István bajtársak igazolták. Eltemette az ütközet helyszínén Kovács József tábori lelkész. Halálesete bejegyezve a BM 86583/916. sz. értesítése alapján 21/1917. sz. alatt a zalatárnoki halotti anyakönyvbe. Özvegye elhunyt férje emlékére 1922-ben kőkeresztet emeltetett a vakolai temetőben. Neve szerepel a hősi emléktáblán. KA MK Baniad 28., HL 20. honv. gye. h. ak. 1915., Akvi ir. 332/1916. BOR ISTVÁN (Vakola, 1883. november 19. - Vakola, 1964. július 8.) népfelkelő gyalogos. Apja Bor József földműves, anyja Boronyák Katalin. Bor Ferenc féltestvére. Foglalkozása földműves, nős Léránt Rozáliával (hk. Zalatárnok, 1908. január 26.), többgyermekes, vakolai lakos. A háború idején bevonult 1915- ben, majd a galíciai arcvonalon látott el frontszolgálatot 1916. július 16-ig, amikor is egészségesen orosz fogságba jutott. A családi visszaemlékezések szerint Szibériában, Murmanszk26 környékén raboskodott. Innét a háború végén épségben hazatért. Orosz fogságban. In: Pesti Hírlap 1916. szeptember 24. (266. sz.) 16. o., Fitos Lászlóné Bor Margit vakolai lakos szóbeli közlése (2001).,(6. kép) BUJTER LAJOS (Oroklán, 1891. november 4.) gyalogos. Apja Bujter Péter kanász, anyja Sipos Katalin. Foglalkozása községi csordás, nős Golecz Máriával (hk. Bánokszentgyörgy, 1913. május 3.), egygyermekes, bánokszentgyörgyi lakos. Bevonult az első mozgósításkor a 48. közös gyalogezredhez Nagykanizsára és kiképzése után az orosz frontra ment. Itt 1915. április 25-én Szinna27 mellett súlyos fejlövést szenvedett. Sebesülésével a cs. és kir. 4/13. sz. mozgó tartalékkórházba szállították, ahol rövidesen elhunyt. A halál beálltát dr. Eugen Kafka törzsorvos állapította meg. Neve nem szerepel a hősi emléktáblán. Akvi ir. 497/918. 6. kép: Bor István gyalogos és neje, Léránt Rozália (a fotó eredetije Fitos Lászlóné tulajdonában). CZIGULA FERENC (Zalatárnok, 1881. január 21.) népfelkelő huszár. Apja Czigula Ferenc molnár, anyja Czigány Anna. Foglalkozása kocsis, nős Véber Annával (hk. Nova, 1907. február 10.), pákái lakos. Az első mozgósításkor bevonult Zalaegerszegre a 6. honvéd huszárezredhez, majd csapattestével a keleti hadszíntérre vonult. 1917. szeptember 17-én Kimpulung és Statiora között az 1078. magassági ponton mell- és haslövés következtében hősi halált halt. Az elhalálozás tényét dr. Rettegi Imre főorvos igazolta. Eltemette Bán Frigyes tábori lelkész a kimpulungi katonai temetőben. Neve nem szerepel a hősi emléktáblán. HL 6. honv. hue. h. ak. 1917., Akvi ir. 840/918., LUGOSI-KISS 2009, 87. DEÁK ANTAL (Zalatárnok, 1887. augusztus 13.) tartalékos huszár főhadnagy. Apja Deák Mihály építészmérnök és földbirtokos, anyja Königmayer Vilma. Nagyapja Deák József hétszemélynök, Deák Ferenc első unokatestvére volt. Polgári foglalkozása gazdász, földbirtokos, nős Böhm Antóniával 26 Kikötőváros Oroszország legészaknyugatibb területén, a Kola-öbölben, a Kola-félsziget északi partján. 27 Magyar város a történelmi Zemplén vármegyében. Jelenleg Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásának székhelye.
