Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Megyeri Anna: „…maradandó öröm emlék…”. Mindszenty (Pehm) József építkezései Zalaegerszegen
Mindszenty (Pehm Józsefi építkezései Zalaegerszegen 89 De kár is ilyen házhellyé vált vagy mihamar azzá váló 20 P-s négyszögöleken 18-20 P-s búzát termelni. ” Negyedszer hivatkozott az esetleges új városrendezési törvényre, mely elvétellel fenyegetheti a városközponti birtokrészeket. Ötödször: a politikai helyzet fordulhat jobboldali vagy baloldali szélsőség felé. A házhely-igénylés politikai programmá válhat, s itt a városban a szóba jöhető birtokok a plébánia tulajdonát képezik, mert a püspökség belsőségeit részben az előző házhely akció elvitte. Ezért fontos lenne kivonulni a városból, egy olcsóbb és összefüggő birtokba fektetni a pénzt. A major Ságod közepén, 3, 23 km távolságra fekszik a plébániaiaktól. A major Zalaegerszeg felé fél km távolságra legszebb, saját út köti össze a síkon fekvő és egységet alkotó 104 kataszteri hold szántóval. (A régi birtok 50%-a hegyes-völgyes, agyagos talajú, nehéz munkálatú. Az új 115 holdból külön áll a rét, és külön a legelő, ami voltaképpen akácás (tehát tűzifának és szerszámfának is alkalmas.) Megállapította, hogy a major gyenge állapotban van, akárcsak a zalaegerszegi plébániamajor. De ha a fenntartási kötelezettség átvihető, akkor a zalaegerszegi major előbb- utóbb megszüntethető. Az épületanyag felhasználható volna a ságodi majorban. Már a lebontás előtt parcellázható a 10 006 négyszögöl major-telekből az északi és keleti rész annál inkább, mivel ezek lehasítása nem akadályozná a javadalmast abban sem, hogy a Zalaegerszeg határban még megmaradó földeken gazdálkodjék addig, amíg az elhanyagolt major teljességgel fel nem mondja a szolgálatot, amikor azonban már a későbbre maradó földek is értékesíthetők. - idéztük szabadon szavait. Zalaegerszeg város is örömmel fogadta a major kitelepítését, „tekintettel arra, hogy a gazdasági épületek kitelepítése városrendezési, s a plébánia udvarán levő új épületek kihelyezése fontos közegészségügyi érdeket is szolgál. ” A főszolgabíró és a vármegye alispánja által hozott határozatok értelmében elrendelték, hogy a plébánia-major kitelepítésével és újjáépítésével kapcsolatos, a canonica visitatio alapján a várost terhelő kézi és igásnapszám megváltásaként fizetendő 1300 pengő összeget az 1940-es költségvetésbe tervezzék be. így az apátplébános, részben a szétszórt plébániaföldek eladásából befolyt összegből, megvásárolhatta a ságodi gazdaságot, amely háromszorosa volt a korábbi plébániai ingatlanoknak. Egykori tulajdonosai dr. Thassy Kristóf alsóbagodi és özv. Thassy Kristófné, született Kiss Mária, zalaegerszegi lakosok voltak. A telek vételára mintegy 115 ezer pengőre rúgott.78 Az egyházmegyei vagyonkezelő tanács három szakértője is javasolta a birtok megvételét, mert beszerzett információik szerint a birtok eléggé jó minőségű, vályogtalajú, gazdálkodásra alkalmas. A birtokon lévő gazdasági épületek azonban nagyon elhanyagolt állapotban vannak, s azok jó karba helyezése nagyobb összegű befektetést igényel, állapították meg.79 Wallner József pápai prelátus, nagyprépost 1937. június 19-én Grősz József püspökhöz intézett levelében támogatta a major megvásárlását, s a plébániai földek eladását.80 Az új javadalmi birtok - melyet Pehm József bérbe adott - korszerű berendezést kapott, ezáltal a plébános jövedelme jelentősen megnövekedett. Vecsey József, az apátplébános egykori káplánja egy alkalommal megmutathatta Mindszenty József édesanyjának a ságodi birtokot. így emlékezett az eseményre: „ Azután ott a kocsin sorban előadtam, hogy már jó állapotban vannak és gyönyörűen teremnek a szántóföldek, mivel egyre gondosabb művelést kapnak. A düledező, omladozó gazdasági épületek helyén újakat emeltek, először a gazdasági alkalmazottak kaptak egy hosszú földszintes épületben szép lakásokat. Közvetlenül ezután épültek meg az istállók, az ólak és a magtárak. A múlt ősszel - folytattam — tető alá került a tágas, nagy pajta is. Mindszenty plébános személyesen beszélte meg a vállalkozókkal a terveket és még arra is nagy gondja volt, hogy a biztonsági és higiénikus berendezések is mind korszerűek legyenek. ”81 A Szent József szeretetotthon Mindszenty József nagyvonalúan támogatta a szegény diákokat, az elesetteket, a szegényeket. Az őt támogató egyházközség és a Szociális Missziótársulat karitatív tevékenységével függött össze a Szent József szeretetotthon felépítése, ahol az öregek, betegek kaphattak méltó gondozást. A városi szeretetotthon ugyanis már nem volt képes befogadni az aggokat. Erre a fontos feladatra, 1936-ra az egyházközség 500 78 A telket a ságodi 538,210 és a zalaegerszegi 1379 sz. telekjegyzőkönyvi számon tartották nyilván. Vételárában az „élő és holt feleszerelés”-ért kifizetett 5000 pengő is benne foglaltatott. 79 SZEL 1937. június 12. A püspöki gazdasági hivatal levele, 1937. június 12. ZML V. 1607. Zalaegerszeg város polgármesterének iratai. A plébániai major Ságodba való kitelepítése 1939. X/ll, 12 2567939. 80 SZEL 1937. június 19. „ 130 négyszögöl 30pengő egységáron a Zalaegerszeg Vidéki Hitelszövetkezetnek, a Magyarosi dűlőben levő 5 hold 1546 négyszögöl ingatlant ölenkint 140 fillér egységáron özv. Soroncz Ferencnének, ugyancsak a Magyaros dűlő beli szántó 1 hold 769 négyszögöl terjedelemben ölenkint 130 fillér egységáron Papp Tamás és Dukai Annának, végül a Magyarosaljai szántó 1208 négyszögöl terjedelemben ölenkint 130 fillér egységárban Barát János és Gróf Honának eladassék. ” 81 Vecsey József: Emlékezés Mindszenty József édesanyjára, http://www.ppek.hu/k443.htm (letöltve: 2012. május 15.)
