Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Megyeri Anna: „…maradandó öröm emlék…”. Mindszenty (Pehm) József építkezései Zalaegerszegen
90 Megyeri Anna pengőt tervezett be. Az új épület elkészültéig a Szent József szeretetotthon 1936. május 1-jétől az Óla utcai 11. számú házban, az ún. Regős (Rozenkrancz-féle) épületben működött.82 A város területet, építőanyagot, téglát, cserepet adományozott. A belügyminiszter 9000 pengő segélyt nyújtott, a megyei törvényhatósági bizottság 1000 pengőt szavazott meg e nemes célra. Dervarits András 10 szekér homokot ajándékozott, 19 fogattulajdonos 7500 db tégla ingyenes szállítását vállalta.83 Az épületet Újhelyi János mérnök tervezte, fő kivitelezője Láng Nándor építési vállalkozó volt, a padlózat kivitelezését az Andráskai Müller cégre, míg az ácsmunkákat Sipos István ácsmesterre bízták, akit felszólítottak, hogy még azévben hozza tető alá az építkezést.84 Minden alkalmat megragadtak a bevételek növelésére. Az egyházi elnök prelátussá történő kinevezése alkalmából bankett rendezését tervezték, ahol 2000 pengő bevételre számítottak. Az új otthon végül a Biró Márton utca keleti során, a Petőfi utcával szemben épült fel. Az alapkőletételt 1937 októberében tartották, ahol megjelent gróf Teleki Béláné, a főispán felesége, vitéz Tamásy István dr. polgármester, Mikula Szigfrid dr. helyettes polgár- mester, Miron Lajos postafőnök, a Szociális Misszió- társulat, a Hölgykongregáció, a Mansz és a Stefánia egyesület tagjai, valamint számosán a hivők sorából. Pehm József prelátus délután fél hatkor érkezett meg, a Himnuszt követően felolvasta az alapító okirat szövegét. A tervek szerint a szeretetotthon fenntartásáról az egyházközség (évi 700 pengő), a Szociális Misszió- társulat (évi 800 pengő), és a város (havi 400 pengő) gondoskodott. Az új épületben 30 fő kapott szállást.85 1940-ben ismét bővítették, ennek során kápolnát, egy nappalit és három hálószobát építettek hozzá.86 A fenntartáshoz és a bővítéshez a főispán felesége is hathatós segítséget nyújtott. Teleki Béláné Mailáth Mária grófnő zenét szerető, művelő asszony volt, kiművelt mezzoszoprán hangon énekelt. Szívesen adott jótékony célú koncerteket. 1938 februárjában a vármegyeháza dísztermében „külsőségeiben is díszes” hangversenyét hallgathatta a közönség, ahol a főispán, Bődy Zoltán alispán, valamint ,,az Adrássy, Festetics, Károlyi és Korniss grófi családokkal az élen ott volt a vármegye színe java, színpompás keretet alkotva a dobogó köré. ” A zongorakíséretet gróf Andrássy Imréné szolgáltatta.87 A hangverseny bevételét, 729 pengő 40 fillért a grófné a Szent József Otthon céljaira ajánlotta fel. „Pehm József pápai prelátus meleg hangon mondott köszönetét vitéz Teleki Bélánénak nemes áldozat- készségéért. ”88 A tanoncotthon, egy füstbe ment terv Az apátplébános hatalmas munkát fektetett az utolsó, a második világháború miatt már nem realizálódott építkezésbe, egy iparosok számára épülő tanoncotthon megvalósításába. így érvelt ennek fontossága mellett: „Zalaegerszegen 300 kisiparos él, de a kisiparosi, részben kiskereskedői utánpótlás hiányzik. A visszakerült területek országosan is legnagyobb népsűrűsége is megoldást sürget. ” A másik fontos érv lehetett volna az, hogy minden építkezés munkaalkalmat teremthet a helyi iparosoknak. Egy 1937-ben megjelent újságcikk idézi „A magyar iparos” című lapban megjelent megállapítást, miszerint Zalaegerszeg építőipari szempontból teljesen kihalt város.89 A tanoncotthon számára az Allamépítészeti Hivatal segítségével a vallás- és közoktatásügyi minisztérium államsegélyének I. részletét, 42 000 pengőt, kő és egyéb építési anyagok beszerzésére fordította. Mivel a további anyagigényléshez kész terv kellett, a képviselőtestület hozzájárulásának reményében ideiglenesen megbízta Brenner János szombathelyi építészt, aki tapasztalt volt e téren, mert már két tanoncotthont tervezett.90 A m. kir. anyaghivatal is kiutalt többféle építőanyagot. Az államsegély második, 108 000 pengős részletének lehívása is folyamatban volt. Addig építenek, amíg az államsegélyből futja. „Ha a nagy hidegben meg is állunk, az építést kezdenünk kell, mert a többi tanoncotthon építését leállították, ezek segélyéből is kaptunk. Mi a telket, tervet és fenntartást adjuk." Brenner János 18 200 pengőt kért a tervekért, költségvetésekért. Gondot jelentett az épület helyszínéül kiválasztott telkek kisajátítása, de a háborús körülmények is lehetetlenné tették az építés megkez82 Egyházközségi jgyk. 1936. február 15., április 26. A házban 3 nagyobb, 2 kisebb (udvari) szoba, konyha, istálló és a lakosztály fölötti padlástérből álló lakosztályt vettek bérbe havi 61 pengő bér ellenében. Az 500 pengő hozzájárulást az egyházközség ekkor 700 pengőre emelte. 83 ZMU 1937. július 30. 3. 84 Egyházközségi jgyk. 1937. szeptember 10. 85 ZMU 1937. október 5. 2. 86 Plébáni irattára, Az AC hitbuzgalmi és erkölcsvédelmi szakosztályai jegyzőkönyve. 1936, 11-13. 87 ZMU 1938. február 12. 2. 88 ZMU 1938. február 16. 3. ZML XIV.23. Gróf Teleki Béla albuma 89 ZMU 1937. június 13. 1. 90 Irattár, egyházközségi jgyk. 1943. november 10.
