Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Paksy Zoltán: Mindszenty József küzdelme a nyilasok ellen az 1930-as években
Mindszenty József küzdelme a nyilasok ellen az 1930-as években 39 tő, hogy az elkötelezett katolikus kerületbe a kormány református jelöltet állított. A választáson a keresztényszocialistákat Farkas Tibor bagodi földbirtokos képviselte, aki már 1922-ben is megnyerte a választást és képviselte Zalaegerszeget. A nyilasok részéről maga a pártvezető, ifj. Eitner Sándor indult, akinek családja a megyeszékhelytől kb. 10 km távolságra lévő Salomvár községben fekvő 2000 holdas birtokán gazdálkodott, de Zalaegerszegen is volt érdekeltségük, tehát jómódú, befolyásos családról volt szó. A családot Pehm személyesen ismerte, s maguk a nyilasok is hívő katolikusnak vallották magukat. 1935 márciusának végén a hatóságok határozottan felléptek a nyilaskeresztes párttal szemben, rendőrségi házkutatás volt Zalaegerszegen dr. Árvay István ügyvéd, városi pártvezető irodájában, ahol 10000 nyilas röplapot foglaltak le. Felekezeti izgatás miatt eljárás indult Árvay, Eitner, valamint a párt néhány más tagja ellen. A vád szerint szóban és írásban kifejtett beszédeik a zsidó hitfelekezet elleni izgatást, valamint a fennálló társadalmi rend elleni lázítást tartalmaztak.11 Április 2-án a csendőrség tömegesen tartóztatott le zalai nyilas vezetőket és tagokat. A mintegy száz főt Zalaegerszegre szállították, kihallgatták, majd néhány napos fogva tartás után szabadon engedték őket. A választás előestéjén a hatóság azt is elrendelte, hogy a képviselőjelöltek nem hagyhatják el lakóhelyüket, tehát elvileg nem is mehettek el szavazni. Ezt a rendeletet a főszolgabíró a főispán utasítására hozta meg, aki attól tartott, hogy a képviselőjelöltek találkozása választóikkal olaj lesz a tűzre, és zavargások törhetnek ki. A feszültség hátterében egyértelműen a nyilasok és a hatóságok szembenállása húzódott meg. Ugyancsak a nyilasok tervezett akciója lett volna a választást megelőzően egy demonstratív, zászlós-egyenruhás bevonulás Zalaegerszegre, amit végül szintén betiltottak (a tiltó határozatot kihirdető küldöncre az egyik faluban ismeretlen tettesek pisztollyal rálőttek).12 A feszültséget mutatta a választásokon kivezényelt karhatalmi alakulatok száma is, amely Zala megyében igen magas volt, a jóval nagyobb Pest megye után ide vezényelték, illetve itt mozgósították a legtöbb rendfenntartó csendőri alakulatot az országban.13 A választások befejezése után vizsgálat indult a hatóság esetleges túlkapásainak kivizsgálására, melynek során dr. Skublics Ödön a zalaegerszegi járás főszolgabírója a választás előestéjén a kerületben uralkodott feszült hangulattal indokolta a fellépést.14 Az 1935. április 10-én megrendezésre kerülő választás feszült légkörben zajlott, s az első fordulója végül nem is hozott döntést. Az eredmény a keresztényszocialisták félelmeit igazolta: a szélsőjobboldal előretört, Farkas pedig vereséget szenvedett, a legkevesebb voksot kapta, és kiesett. Jelöltek Pártállás Eredmény Fő % Árvátfalvi Nagy István NÉP 6031 37,5 ifj. Eitner Sándor Nyilas 5450 33,9 Farkas Tibor Pártonkívüli keresztényszocialista 4548 28,6 A kormánypárti és a nyilas jelölt között azonban pótválasztást kellett tartani, mivel az abszolút többséget egyikük sem érte el. Az eredmény is mutatja a nyilasok rendkívüli népszerűségét és befolyását a nép körében. Két jelölt maradt tehát: egy nyilas és egy protestáns gömbösista, mindkettő elfogadhatatlan volt a keresztényszocialisták s Pehm József számára, s el is terjedt a hír a választókerületben, hogy a keresztényszocialisták a nyilasokat támogatják. Ezt maga Pehm cáfolta, egyik 1935. április 10-én, a választás első és második fordulója közötti feszült légkörben saját kézzel írott levelében, melynek részlete a következőképpen hangzik: „Oly híreket vettem a kerületből [ti. a zalaegerszegi választókerületből - PZ], mintha káplánjaimmal együtt a nyilasok oldalán állanánk. Katolikus papra kényelmetlen az ilyen feltevés a nyilas program egy része miatt. Emiatt írom ezt a levelet. ”15 Hozzátette továbbá, hogy utasította vidéki káplánjait, hogy a nyilasokat semmiképpen ne támogassák. A feltevés, hogy a papság a nyilasok mellé áll nem lehetett alaptalan, hiszen ez a nyilas mozgalom nem volt azonos a későbbi Szálasi-féle hungarizmussal, egyfajta népi mozgalomként szociális reformokat követelt, amelyeknek 11 Programjukat részletesen lásd PAKSY 2005, 117-128. 12 Zalai Napló, 1935. március 27. és MNL ZMLIV. 409. 1121/1936. 13 MNL BM. rés. 1935-4-5300. Pest megye: 964 fő, Zala: 860 fő, Somogy: 605 (itt főként a Kisgazdapárt miatt), Vas: 407 fő, Tolna: 344 fő. Az összes többi megyében 200 fő körül. 14 MNL ZML IV. 409. 1121/1936. 15 MNL ZML IV. 401. b. 39/1935. A levél mellékletei illetve további részei hiányoznak, de feltételezhetően arról van szó, hogy az apátplébános minden irányba, tehát a vidéki alsópapság felé is nyomatékosította a nyilasoktól való távolságtartást.
