Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Paksy Zoltán: Mindszenty József küzdelme a nyilasok ellen az 1930-as években
40 Paksy Zoltán jó része egybeesett a keresztényszocialista reformerek, köztük Pehm elképzeléseivel. Ugyanakkor a másik oldalon a protestáns gömbösista képviselőjelölt állt, ám még ez sem jelentett elég okot arra, hogy a katolikus hitelveket egyébként tiszteletben tartó nyilasok mellé álljanak. Mindenesetre leszögezhetjük, hogy a négy és félezres keresztényszocialista tábor nem szavazott át a nyilas jelöltre, ugyanis az a második fordulóban pontosan ugyanannyi szavazatot kapott, mint az elsőben (5459 fő). A mandátumot így végül a kormánypárt jelöltje nyerte el. A következő években a nyilas mozgalom lecsendesedett, a szervezkedése azonban tovább folytatódott. Különösen 1938-ben lendült fel újra, a nemzetközi politikai események, az Anschluss és a náci Németország expanzív politikája eredményeként. Zalai sikereit egyértelműen annak tudhatta be, amit Pehm József is hosszan taglalt önéletírásában a helyi viszonyokról: „Nagyon megdöbbentem, amikor láttam, hogy Zala a Dunántúl legelmaradottabb megyéje, ahol nemcsak Szenterzsébethegynek, de sok más községnek sincs tanítója és iskolája. ”16 Ez a felismerés vezette el ahhoz, hogy a szegény, főként falusi hívek körében komoly munkát kell végeznie, mert tudatlanságuk a politikai demagógia áldozatává teszi őket. Újságja, a Zalamegyei Újság különösen 1938-tól kezdve támadta a nyilasokat, szemléletesen jellemezve módszereiket: „A népet évek óta fanatizálják, lelkivilágát felkavarják, szívébe keserűséget, gyűlölséget, elégedetlenséget csepegtetnek, vagy az állandó agitációval, gyűléseken, megbeszéléseken való részvétellel elvonják munkájától, bele viszik nagy politikai harcokba és még nagyobb izgalmakba kergetik. Olyan eljövendő világot festenek eléjük, ahol munka nélkül hull az áldás, repül a sült galamb a szájukba, lesz mindenkinek háza, földje, marhája, semmi gondja magára. ”17 Gömbös halála után (1936) megszűnt a kormányzat és a keresztényszocialista tábor szembenállása, a nyilas mozgalom azonban az Anschluss után tovább erősödött. Szálasi Ferenc fellépésével pedig országos vezére lett a mozgalomnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy ez nem érvényes a Zalaegerszeg környéki nyilasokra, mert ez a csoport nem olvadt be a Hungarista Pártba, hanem továbbra is Pálffy Fidél grófot tartotta a vezérének.18 A pártjukat Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Pártnak nevezték, és a helyi vezetők továbbra is Eitner Sándor, az öccse Eitner Ákos, Árvay István ügyvéd és Helmeczy István állás nélküli tanár voltak. Pehm József igyekezett mindent megtenni a keresztényszocialista párt megerősítése érdekében, ezért 1937-ben újból tanácskozást hívott össze, ezúttal Zalaegerszegen, ahol ismét kísérletet tettek a fiatal reformgondolkodók egy új keresztényszocialista párt létrehozására.19 Ezzel éppen a nyilasok előretörésének a megakadályozása lett volna a céljuk, a program ezért fokozottan képviselte a szociális gondoskodás eszméit, különös tekintettel a szegényparasztság érdekeire. Azonban ez a tanácskozás sem vezetett eredményre, ezért Pehm 1938. április 19-ére, már mint pápai prelátus újabb tanácskozást hívott össze, ezúttal Budapestre. A „Pehm József zalaegerszegi prelá- tus-plébános” kezdeményezésére létrejött találkozón az ország minden vármegyéjéből érkeztek küldöttek, hogy „a papság a mai súlyos politikai válság megbeszélése után megállapodásra jusson” - számolt be a rendezvényről a legnagyobb országos keresztény napilap.20 Meghívó levelében az 1938-as magyarországi állapotokat az 1918-as forradalmi légkörhöz hasonlította, de ezúttal a nyilas fenyegetés veszélyére figyelmeztetve.21A megbeszélésre az ország minden tájáról érkeztek politikával is foglalkozó egyházi személyek. Az értekezlet a következő memorandumot juttatta el a médiának: „Az a helyzetkép alakult ki, hogy a régi politikai pártok és vezetők iránt a tömegek bizalmát titokzatos kezek már korábban is, főleg azonban az ausztriai események bekövetkezése óta megrendíteni iparkodnak. Az országszerte tapasztalható elégedetlenség folytán a szélsőjobb és a nyilasmozgalmak felé terelődik a tömegek érdeklődése. Meg kell állapítani azt is, hogy a hasadás nemcsak politikai téren tapasztalható, hanem vallási téren is. [...] Az a veszély fenyeget, hogy az Egyház múltjának teljes félreértésével és félremagyarázásával pont azokkal soroznak bennünket papokat együvé (zsidók, liberális nagybirtokosok stb.), akikkel szemben évtizedek óta küzdöttünk. Az egész értekezlet leszögezte magát a nemzeti, szociális, keresztény és korszerűen továbbépítendő alkotmányos irány követéséhez. [...] A kormányzat által kezdeményezett reformokat (földteherrendezés, hitbizományi reform, telepítés, földreform, a nyolc órai munkaidő óvatos és okos keresztülvitele, a legkisebb munkabér megálla16 MINDSZENTY 1989, 25. 17 Zalamegyei Újság, 1939. május 24. 18 A Szálasi-pártnak Nagykanizsán jött létre erős helyi szervezete, a vidék a Pálffy-párt befolyása alatt állt. j9 BALOGH 2002, 51. 20 Nemzeti Újság, 1938. május 6. 5. 21 GERGELY 1993, 54.
