Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Balogh Margit: Pehm József és a felekezeti viszályok
ZALAI MUZEUM 21 2013 59 Balogh Margit Pehm József és a felekezeti viszályok Az első világháború és a trianoni sokk közös élménye egy időre háttérbe szorította a keresztény felekezetek közötti ellentéteket, de azok rövidesen ismét kiújultak. A legtöbb összeütközést az egzisztenciális kérdések váltották ki. Állandó vitatéma volt, hogy az államtól kapott pénzügyi támogatások vajon igazságosan oszlanak-e meg. Katolikusok és protestánsok újra és újra azzal vádolták egymást, hogy a másik fél hívői kisajátítják maguknak a jól jövedelmező állásokat és a befolyásos pozíciókat. A katolikusok protestáns elnyomásra panaszkodtak, míg a reformátusok és evangélikusok csendes és szívós ellenreformációról beszéltek.1 Különösen a tradíciókat őrző vidéken - ahol mindenki ismert szinte mindenkit - jelentkeztek a felekezeti ellentétek állások, pozíciók, munkahelyek elosztásában. Pehm Józsefet sem a közéletben, sem magánéletében nem jellemezte a felekezeti türelem, plébánosként gyorsan felborította a város felekezeti békéjét. Számos történetet jegyeztek fel türelmetlenségéről. Volt rá példa, hogy az úrvacsorát osztó adventista és baptista lelkészeket csendőrrel vitette el a városból.2 Sokáig emlékezetes maradt az 1922. augusztus 20-ai hősök emlékünnepsége is. Pehm esperes-plébános tábori misét végzett, utána beszédet mondott. Méltatta Szent István érdemeit, és elítélte 1514-et és 1918-at. A nyomtatott műsor szerint Pehmen kívül az evangélikus egyház és az izraelita hitközség lelkészei is megáldják a halottak emlékét, csak ők a program végén. A két lelkész meg is jelent teljes papi ornátusban. Mégis csak megtűrt vendégek lettek, még ülőhely sem jutott a számukra. Junger Mózes rabbit egy százados lebeszélte arról, hogy szerepeljen. Kutass Kálmánt azonban hiába kapacitálták, ő elmondta imáját, áldást kért a hazára és harsány hangon átkot mondott mindazokra, akik viszályt keltenek Magyarországon a magyarok között. Mondogatták is sokan, hogy „a meghívott szereplőket az utolsó percben visszautasítani nem lehet, s a már megírt és kihirdetett műsort még Herkó Páter ellenére is végre kell hajtani”.3 Ez volt az első alkalom, hogy a sajtó Pehm Józsefet helyi „Atyaúristenként” kicsúfolta, benne látva az evangélikus lelkészt és a rabbit ért méltatlan bánásmód forrását. A történtekről tudósító hírlapíró Pehmmel hozta összefüggésbe saját fizikai bántalmazását is.4 A Nemzeti Egység Pártjának 1933. július 2-ai zalaegerszegi zászlóbontása után a helyi sajtóban megszaporodtak a felekezeti számarányról értekező cikkek - visszabontva azt a lelki szivárványhidat, amit Pro- hászka álmodott meg Pannonhalma és Debrecen között. A felekezeti elkülönülésre építő frakciózás nemzetbontó hatásával Pehm nem számolt, mindenek elé helyezte a katolikus érdekeket.5 A felekezeti ellentétek különösen akkor izzottak fel Zalában, amikor Tabódy Tibor főispán utódjául Kozma Miklós belügyminiszter a református gróf Teleki Béla földbirtokost nevezte ki 1936. október 21-én. Teleki személye azonnal heves vitákat gerjesztett: a majd’ színkatolikus vármegyébe kálvinista főispán! A helyzetet bonyolította, hogy az új főispán Teleki Tibor grófnak, a kormányzó jó barátjának a fia volt. Teleki kinevezésének bírálatában élenjárt Pehm apát, aki kifejezetten erős felekezeti agitá- ciót fejtett ki.6 A hivatalos bejelentés előtt megpróbálta megakadályozni Kozmánál mint „ellenforradalmár 1 A problémakör legújabb feldolgozásáraira lásd HATOS 2007, 59-69,; GICZY 2009. 2 Vallás és kultúra. Tokics Imre és Szigeti Jenő adventista lelkész televíziós műsora. „Hatoscsatorna”, 2010. november 23. (Az eset Szigeti Jenő édesapjával történt meg.) 3 Zalavármegye, I. évf. 59. sz. 1922. augusztus 23. Címoldal: Augusztus 20-ai ünnepségek. 4 SZEKERES [1927] 5 „Nem engedjük megbontani a felekezetek békéjét.” Zalai Napló I. évf. 149. sz. 1933. július 5. Címoldal. 6 Erről aMindszenty egységtörekvéseit méltató elemzések általában megfeledkeznek, lásd pl. MAROTHY-ME1ZLER 1958, 109. és 309-311.; Orvos Levente: Prohászka hatása Mindszenty bíboros életművére, http://orvosl.hu/pdf/prohaszka-mindszenty.pdf (Letöltés: 2013. március 15.)
