Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Balogh Margit: Pehm József és a felekezeti viszályok
60 Balogh Margit társánál” a kinevezést. A belügyminiszter azonban nem változtatott döntésén, „hivatali alkalmasság esetén egy kinevezésnek nem lehet akadálya az, hogy valaki milyen vallásfelekezetű. A keresztény és nemzeti irányzatnak [...] a legnagyobb ártalmára válhat, ha felekezeti százalékszám alapján történik az állásokra való kinevezés” - szögezte le megmásíthatatlan álláspontját az egyébként katolikus belügyminiszter.7 Véleménye tükrözte azt a kormányzati gyakorlatot, ami az általános kereszténységet hangsúlyozta a felekezethez való tartozás helyett annak érdekében, hogy az ellentétek ne veszélyeztessék a politikai stabilitást. Pehm azonban ezt nem hagyta annyiban. Nem fogadta el, hogy figyelmen kívül hagyják a „terület osztatlan lelkiségét”, ami nemcsak hitéleti közönyhöz vezethet, de gyengíti a katolikusok egységfrontját a bolsevik „népfronttal” szemben. „Protestáns főispánnal a katolikus Zalában nem lesz kisebb a vörös veszedelem.”8 9 Makacskodására válaszként azonban csupán egy invitálást kapott: ha Pesten járna, keresse meg, és beszélgessenek a kérdésről.1’ Belátást kért Pehmtől Grősz József, a szombathelyi egyházmegye nemrégiben kinevezett apostoli adminisztrátora is: „A gróf úr egyénisége, katolikus felesége elég biztosíték arra, hogy katolikus szempontból megértésre találunk, valószínűleg többre, mint akárhány katolikus főispán részéről. [...] nem tehetünk okosabbat, mint hogy ezt a békát is lenyeljük, és próbálunk hozzá jó képet vágni.”10 Ám Pehm egyik kifogása épp Teleki házasságára vonatkozott, és - egyébként alaptalanul - azt feltételezte, hogy a református gróf és katolikus felesége egyházjogilag érvénytelen házasságot kötöttek 1921- ben, ráadásul gyermeküket nem katolikus keresztség- ben részesítették. Pehm plébánosként a vegyes házasságokra vonatkozó kánonokat szinte a kíméletlenségig érvényesítette. Ez esetben az egész problémát árnyalja a katolikusok több évtizedes törekvése a vegyes házasságokat szabályozó állami törvények módosítására, amit legutóbb Serédi Jusztinján hercegprímás vetett fel 1934. szeptember 25-én, a katolikusok XXV. országos nagygyűlésén mondott záróbeszédében.1' Pehm tehát képtelen volt bizalommal fogadni az új főispánt. Visszautalva Grősz ajánlására azt jelezte, hogy „az ajánlottan érkező »békák« jövetele Zalában már bibliai (egyiptomi) méreteket ölt”.12 Az apátplébános iratai között számos, több évre visszamenő kimutatás maradt fenn Zala vármegye törvényhatósági bizottságának, intézményeinek, a csendőrség, számvevőség, városi főtisztviselők vallási megoszlásáról. A tanfelügyelőségtől például annak megállapítását kérte, hogy a zalai állami elemi iskolák közül hányban nincs protestáns növendék. A válasz: „a vármegye 46 állami elemi iskolája közül 26-nak nincsen protestáns növendéke”.13 A statisztika szemmel láthatóan eleve érdekelte, de nyilván inspirálta Bethlen István miniszterelnök kimutatása az állami, közigazgatási és katonai vezető tisztségek felekezeti megoszlásáról, vagy Bangha Béla, a Magyar Kultúra szerkesztője bizalmas adatkérése a vezető állások katolikus és nemkatolikus betöltöttségéről.14 Zalában Pehm volt az, aki őrködött az álláshelyek felekezeti számarányhoz igazodó elosztása fölött. Kapta is sorra a leveleket, jellemzően azzal a panasszal, hogy bár felekezeti békét hangoztatnak felülről, valójában mégis békétlenséget szítanak, amikor katolikus községbe protestáns orvost, tanárt, levéltárost, tankerületi igazgatót vagy más hivatalnokot neveznek ki. Az álláshelyek elosztásában Pehm a protestánsok részesedését a vármegyei felekezeti arányra (93:7) szerette volna visszaszorítani. Ezért panaszkodott aránytalan erőviszonyokról, amikor a következőt írta: „Zalában 62 állami hivatalos szerv működik a vármegye mellett és ebből négy nem-katolikus; Nagykanizsán most került egyszerre az államrendőrség élére egy rendőrtanácsos, egy rendőrkapitány és egy fogalmazó. Mindhárom nem-katolikus. [...] a kanizsai rendőrtisztikar - presbitérium. De nem egészen, akad ott a 6 protestánson túl egy - házi katolikus is. Tán ezután 7 EPL Mindszenty magánlevéltár, 21. doboz „Teleki főispán” c. iratköteg. Kozma Miklós belügyminiszter levele Pehm Józsefhez. Budapest, 1936. szeptember 29. (ebből derül ki, hogy az apátplébános először szeptember 9-én írt a belügyminiszternek). 8 EPL Mindszenty magánlevéltár, 21. doboz „Teleki főispán” c. iratköteg. Pehm József levele Kozma Miklóshoz. Zalaegerszeg, 1936. október 5. 9 EPL Mindszenty magánlevéltár, 21. doboz „Teleki főispán” c. iratköteg. Kozma Miklós levele Pehm Józsefhez. Budapest, 1936. október 8. 10 EPL Mindszenty magánlevéltár, 21. doboz „Teleki főispán” c. iratköteg. Grősz József levele Pehm Józsefhez. Szombathely, 1936. szeptember 21. Eredeti, gépelt, aláírt. 11 „Nemzeti Újság, 1934. szeptember 26. 18. old. (Serédi hercegprímás kétféle lehetőségre tett javaslatot, mindkettő az egyházi házasságkötés elsőbbségét adta volna vissza az 1894-ben bevezetett polgári házasságkötéssel szemben, különbség hatósugarukban volt. Az egyik szerint mindenkire nézve megszűnne a polgári hatóságok előtti házasságkötés, míg a másik szerint a vegyes házasságok esetében érvényben maradnának az állami törvények.) A kérdésről lásd CSIZMADIA 1966, 123-124. 12 EPL Mindszenty magánlevéltár, 21. doboz „Teleki főispán” c. iratköteg. Pehm József levele Grősz Józsefhez. Zalaegerszeg, 1936. szeptember 22. 13 EPL Mindszenty magánlevéltár, 21. doboz, kimutatás. 14 EPL Cat. D/c. 4024/1929. Serédi Jusztinján 1928-ban folytatott megbeszélést Bethlen Istvánnal a katolikusok számarányáról az állami és közhivatalokban. A hercegprímás ekkor kapott ígéretet a miniszterelnöktől az erre vonatkozó kimutatás elkészítésére. Lásd: BEKE 1992, 269.; EPL Mindszenty magánlevéltár, 21. doboz. Bangha Béla levele Pehm Józsefhez. Budapest, 1932. január 25. Eredeti, aláírt.
