Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Béres Katalin: Mindszenty József és Zalaegerszeg kulturális élete
Mindszenty József és Zalaegerszeg kulturális élete 71 házközségben is, a buzgó hitélet mellett igen intenzív karitatív és kulturális élet zajlott. Az apátplébános nemcsak az egyházi, hanem a civil egyesületek életére is nagy befolyással bírt, tagja volt többek között a Kaszinónak. Maga is részt vett világi társulatok alakításában, így 1926-ban is, a már emlegetett zalaegerszegi kasztrendszer felszámolását és a helyi írók, újságírók, irodalomkedvelők összefogását, a „nemzetietlen szokások és irányok" elleni küzdelmet célzó Rákosi Viktor Társaság megszervezésében; tagja lett választmányának.28 A reformátusokat, evangélikusokat és zsidókat is tagjai közt tudó társaság működését azonban a folyamatos belső viták gátolták. A felekezetek tagjai, s a liberálisabb szemléletű értelmiségiek úgy érezték, hogy a plébános és emberei rákényszerítik akaratukat a tagságra, emiatt az egyesület rövid idő után működésképtelenné vált, 1929-ben pedig feloszlott. Jellemző, hogy az 1934-ben - többek között éppen a plébános befolyásának ellensúlyozására - létrehozott, a város kulturális életét összefogni szándékozó Zalaegerszegi Közművelődési Egyesület is első előadójának az apátplébánost kérte fel, aki Zala megye egyházi múltjáról beszélt nagyszámú hallgatóságnak. Az egyesület többek között meghívta a Szovjetuniót megjárt magyar írót, Nagy Lajost, hogy tartson előadást a rettegett országban szerzett élményeiről. Az író beszámolójában természetesen kritikus hangon beszélt a kommunista országról, de úgy látszik, nem elég kritikusan, mert néhány nappal az est után Milliók legyil- kolása, éhhalála, az istentelenség terjedése, a kultúra megsemmisülése a szovjethatalom eredménye címmel jelent meg nagy cikk a Zalamegyei Újságban.29 Az 1935-ös Göcseji Hét néprajzi kiállításának sikere után újra felvetődött a városban egy, a Göcsej néprajzát, tárgykultúráját bemutató múzeum létrehozásának gondolata.30 A Fára József vármegyei levéltáros által megkezdett gyűjtést Nagy Károly járásbíró és Kaposy Antal gimnáziumi tanár folytatta. Az ügyet felkarolta az apátplébános is, sürgősnek tartva Göcsej pusztuló értékeinek megmentését, ezért nemcsak a városnál és a Vármegyei Iskolánkívüli Népművelési Bizottságnál lobbizott a múzeum létrehozása érdekében, hanem körlevélben fordult a Göcsej vidék plébánosaihoz: „Kérem, hogy területén a gyűjtést sürgősen kézbe venni, a helyi és filiálisbeli értelmiséget bevonni, a gyűjtést iskolások, leventék, KÁLÓT, Kalász, tűzoltók stb. révén elvégezni szíveskedjék.” — írta nekik.31 Felhívta a figyelmet arra, hogy a gyűjtés során minden „múzeumi ág” (népies játék, munkaeszköz, ruha, vadász-, halászeszköz stb.) fontos. Sőt, figyelmeztette őket arra is, hogy a munka sürgős, mert a nagykanizsaiak (mármint az ott működő múzeum) mindent összegyűjtenek ezen a területen is. „De az lehetetlen, hogy mi göcseji tárgyak megnézésére kimenjünk Göcsejből, és ott lássuk meg a régi Göcsejt. ”32 A gyűjtemény fenntartására és bútorainak elkészítésére közadakozást szerveztek, a város pedig 1941 augusztusában a régi vármegyeháza második emeletén biztosított termet az összegyűlt néprajzi anyag elhelyezésére. A Göcseji Gyűjtemény gyarapodásáról rendszeresen beszámolt a Zalamegyei Újság, név szerint nyugtázta a beérkező adományokat s a műtárgyakat. A kis kollekció működtetésére 1942 februárjában alakult meg a Göcsej Egyesület, amelynek alakuló ülésén az apátplébános azt mondta, „a tizenharmadik órában jöttünk össze, hogy Göcsej értékeit a jövőre áthagyományozhassuk ”.33 Öt választották meg az új egyesület elnökének. Az alapítók azt a nemes célt tűzték maguk elé, hogy összegyűjtik a vidék „műrégiségeit”, történelmi, természetrajzi és néprajzi tárgyait, régészeti ásatásokat kezdeményeznek, felkutatják a Göcsej területére vonatkozó irodalmi műveket, Zalaegerszegen nyilvános közkönyvtárat létesítenek, s felkeltik az érdeklődést a turistáskodás iránt.34 Pehm József püspökké történő kinevezéséig aktívan vezette az egyesületet, amely többek között kezdeményezte, hogy az ONCSA telepi utcát Gönczi Ferencről nevezzék el,35 s a Zalaegerszegen született ifjúsági író, Donászy Ferenc házát emléktáblával jelöljék meg, és állítsanak szobrot tiszteletére.36 A szobortervet Vörös János37 szobrászművész készítette el, fotója a Fára család jóvoltából nemrég került a levéltárba. A szobrászművész és a plébános régről ismerte 28 Rákosi Viktor Társaság címen irodalmi és művészeti kör alakult Zalaegerszegen. ZMU 1926. máj. 16. 2. 29 Milliók legyilkolása, éhhalála... ZMU 1935. dec. 22. 1-2. 30 Már a 19. század végén és a 20. század első évtizedeiben zalaegerszegi értelmiségiek többször is kezdeményezték göcseji néprajzi múzeum létrehozását Zalaegerszegen. A századfordulón a műtárgy-gyűjtés is megindult, de az egyéb feltételek hiánya miatt nem jött létre muzeális intézmény a városban. 31 Pehm József levele a göcseji terület plébánosaihoz, 1941. jan. 21. In: MÉSZÁROS 1997, 11. 32 Uo. 33 Göcsej értékének felkutatására és megőrzésére megalakult a Göcseji Egyesület. ZMU 1942. febr. 18. 1. 34 Nagy Károly: Mit is akar a Göcsej Egyesület? ZMU 1943. febr. 13. 6. 35 Gönczy Ferenc utca lesz az ONCSA falu neve. ZMU 1943. jún. 15. 1. 36 A Göcseji Múzeum. ZMU 1943. jún. 1.3. 37 Vörös János (1897-1963) szobrászművész. Sidló Ferenc és Bory Jenő tanítványaként végzett a Képzőművészeti Főiskolán. 1934-ben készítette el Sopronban felállított Attila szobrát. A harmincas évek végén Nagykanizsán telepedett le. Zalaegerszegi művei: A háború mártírjainak emlékműve, a megyeháza bejárata előtti két kőszobor, a Csurgó-kúti Szűz Mária szobor és Páduai Szent Antal szobra a ferences templomban.
