Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Béres Katalin: Mindszenty József és Zalaegerszeg kulturális élete
72 Béres Katalin egymást, hiszen Vörös készítette Páduai Szent Antal szobrát a ferences templom számára és a Csurgó-kúti Mária szobrot, így nem véletlen, hogy az 1943 decemberében megalakult Deák Ferenc Irodalmi és Művészeti Kör, amelynek egyik díszelnökévé az apátplébánost választották, őt kérte fel, hogy mintázza meg az immár veszprémi püspökké kinevezett Mindszenty Józsefet. A főpap 1944 nyarán egy zalai bérmaútján 15 perc erejéig modellt ült a művésznek, aki kiigazította a már fényképről megmintázott portrét.38 Az volt a terv, hogy életnagyságban, 23 cm-es magasságban és tenyérnyi domborműként készíti el a szobrokat, ez utóbbiak herendi porcelánként kerülnek majd forgalomba. A megvalósítást azonban megakadályozta a vészesen közelgő front. Zalaegerszeg egyesületei közül talán a szívének legkedvesebb társaság, a maga kezdeményezte Egyházi Ének- és Zeneegyesület volt. A húszas évek elején a kultúrpolitika által is támogatott dalkultúra az együtténeklés örömén és szórakoztató szerepén túl ideológiai feladatot kapott. Nemcsak a Trianon miatt érzett fájdalom és gyász egyik kifejezője lett, „hanem a magyar életkedv, a magyar hazaszeretet, a magyar lelkesedés ébrentartásának, sőt felfokozásának” eszköze is.39 E hivatás teljesítésére alapította meg 1921- ben a plébános a Zeneegyesületet, amely vegyeskart és zenekart működtetett. Az egyesület alapszabályban rögzített célja „... az egyházi ének és zeneművészet ápolása, templomban énekes-zenés misék, valamint egyházi hangversenyek rendezése. Továbbá a lehetőség szerint a világi ének és zene művelése” volt.40 A kezdetben 35 főből álló, 24 nő és 11 férfi alkotta, Németh József karnagy vezette kórus hamar kilépett a templom kapuján, állandó szereplője lett a városi ünnepségeknek, önállóan, vagy vendégművészek és együttesek közreműködésével világi hangversenyeket szervezett. Alkalmi fellépéseikkel, például a tűzoltó torony teraszáról adott szerenáddal színesítették a városka hétköznapjait. Az énekkarnak saját jelvénye is volt: egy lant, közepén kereszttel. Jelmondatának, jeligéjének szövegét Marton Boldizsár gimnáziumi tanár, a későbbi karmelita szerzetes írta, és a karnagy Németh József zenésítette meg. Ezt a jelmondatot ugyanis énekelték. Műsorukon a klasszikusok müvein kívül kortárs zeneszerzők hazafias és irredenta tartalmú dalai és magyar népdalok szerepeltek. Az egyesület kebelében működő zenekar a város legszínvonalasabb zenekara volt. A Katolikus Ház nagytermében tartott közös hangversenyeiken többek között Beethoven Egmont nyitánya, Haydn Teremtés című oratóriuma is szerepelt. A kórus kezdetektől részt vett a megyei dalosversenyeken, s a Dunántúli Dalosszövetség tagjaként a megyei és az országos megmérettetéseken is. 1929-ben a debreceni dalosversenyen a vegyeskari csoportban, ahol a kormányzó előtt énekeltek, 3. díjat szereztek. Debrecenben filmfelvétel készült fellépésükről, amelyet 1930. január 15-én kisebb ünnepség keretében vetítettek le az Edison moziban.41 Zalaegerszeg polgárai azonban meglehetős közönynyel viseltettek a komolyzene iránt, hiába volt a Za- lamegyei Újság közönségszervező agitációja egy-egy koncert előtt, sokszor előfordult, hogy üres széksorok előtt játszottak a zenészek, énekelt a kórus. Hogy a zenei műveltséget fejlesszék, s zenekedvelő közönséget neveljenek az ifjabb generációkból, az Egyházi Ének- és Zeneegyesület a Katolikus Házban zenei tanfolyamokat indított, ahol vonós és fúvós hangszerekre, ének és zeneelméletre tanították az érdeklődőket.42 Ám ezek sem segítettek a problémán, a harmincas években olyan erős érdektelenség fogadta az együttes zenei estjeit, hogy kénytelenek voltak visszavonulni a templom falai közé, egyre ritkábban szerepeltek a város közönsége előtt. A plébános nemcsak elnöke, hanem állandó hallgatósága volt az egyesület fellépéseinek, szívesen időzött velük szabadidejükben, jó néhány fotó örökítette meg közös kirándulásaikat az alsóerdei Mária-képes fához vagy a Balaton partra. Zalaegerszeg egyházi és világi egyesületei nemcsak a társas együttlétnek, a szabadidő eltöltésének voltak a színterei, hanem a két világháború közt állami fennhatóság alá vont, s a kultúrpolitika által erősen szorgalmazott és támogatott iskolánkívüli népművelésnek is. Irányítói fő célként tűzték ki az analfabéták számának csökkentését, az alsó néprétegek tudásának, műveltségének és gazdasági ismereteinek fejlesztését, valamint a valláserkölcsi alapú társadalmi morál és a nemzeti érzés erősítését. Az apátplébános minden bizonnyal A Deák Ferenc Irodalmi és Művészeti Kör felkérésére Vörös János szobrászművész megmintázza Mindszenty József püspököt. ZMU 1944. iún. 12. 2. 39 Az idézett mondat az 1926-ban rendezett 3. megyei dalosversenyt köszöntő cikkben jelent meg. Címe: Oravszky Rezső. Isten hozta vendégeinket. ZMU 1926. jún. 13. 3. 40 MNL ZML. IV. 433. Letétek. 1346. sz. 41 A magyar dal ünnepe Zalaegerszegen. Zalavármegye, 1930. jan. 16. 1. 42 Zenetanfolyam. ZMU 1928. okt. 25. 5.
