Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Muzeológiai tanulmányok - Farkas Tamás: Zalaegerszeg küzdelme a vasútért (1865-1890)
Zalaegerszeg küzdelme a vasútért 253 16 Fackh Gedő (1832-1892) Pöltenberg Ernő tábornok unokaöccse. 1848-ban huszárhadnagyként csatlakozott a honvédsereghez, 1949-ben százados. A kiegyezés után Zala vármegye föpénztámoka. Botfán foldbérlő. Az 1870-es évektől Badacsonytomajon él, országgyűlési képviselő. Felesége: Pöltenberg Ilona. 17 ZML. V. 1601.434. 18 Zala-Somogyi Közlöny, Vili. évf. 25. sz. 1869. március 27. 19 Zala-Somogyi Közlöny, X. évf. 20. sz. 1871. május 13. 20 A két város közti „ősi” ellentét gyökerei legalább 1853-ig mennek vissza, amikor Nagykanizsa megpróbálta a megyeszékhelyet áttelepíteni. Ennek részleteit lásd: Halász Imre: A közigazgatás átszervezése és a négycentrumú megye kialakulása. In: Zala megye ezer éve. (Szerk. Kostyál László) Zalaegerszeg, 2001. 163-164. 21 Állami kamatbiztosítás nélküli vasutak. Zala- Somogyi Közlöny, XII. évf. 8. sz. 1873. január 26. 22 Magyar Törvénytár. 1880. évi törvényczikkek. Budapest, 1896. 23 Majdán János: Helyiérdekű vasutak és kiépülésük a Dunántúlon. Pécs, 1997. 58-60. 24 ZML. V. 1601. 599. 25 ZM. II. évf. 25. sz. 1883. június 24. 26 ZM. II. évf. 26. sz. 1883. július 1. 27 ZML. V. 1601.621. 28 ZML. V. 1601.621. 29 ZM. II. évf. 28. sz. 1883. július 15. 30 ZML. V. 1601.621. A ZM II. évf. 30. (1883. július 29.) számában rövid hírben szintén tudósított a gyűlésről. 31 ZML. V. 1601.621. 32 ZML. V. 1601.446. 33 ZM. II. évf. 34. sz. 1883. augusztus 26. 34 ZML. V. 1601. 621. 35 ZML. V. 1601. 446. 36 ZM. II. évf. 46. sz. 1883. november 18. 37 ZM. III. évf. 3. sz. 1884. január 20. 38 ZML. V. 1601. 625. valamint: ZM. III. évf. 4. sz. 1884. január 27. 39 ZML. V. 1601.625. 40 Nemzet. III. évf. 541. (63.) sz., esti kiadás, Budapest 1884. március 4. 41 ZM. III. évf. 10. sz. 1884. március 9. 42 „Veszélyes a késlekedés” (Livius: História XXXVIII. 25) 43 ZML. V. 1601.625. 44 ZML. V. 1601. 625. és ZM. III. évf. 38. sz. 1884. szeptember 21. 45 ZML. V. 1601. 625. és ZM. III. évf. 46. sz. 1884. november 16. 46 ZML. V. 1601. 625.-ben 40 darab aláírási ív található. 47 ZML. V. 1601. 161. 48 MEGYERI Anna: Középítkezések, városfejlődés Zalaegerszegen 1850-1945 között. In: Zala megye ezer éve (Szerk. Kostyál László) Zalaegerszeg, 2001. 179. 49 ZM. IV. évf. 23. sz. 1885. június 7. Az utolsó sor Katona József: Bánk bán című művéből Petur bánt idézi. 50 ZM. IV. évf. 32. sz. 1885. augusztus 9. (Az első ilyen vállalkozás 1865-ben indult el a városban.) 51 ZML. V. 1601. 161. Az értékbecslés 1885. augusztus 26-án készült el. 52 ML. V. 1601. 161. 53 ZML. V. 1601.621. 54 ZM. V. évf. 48. sz. 1886. november 28. 55 ZM. VI. évf. 23. sz. 1887. június 5. 56 ZML. V. 1601. 621. az értekezlet jegyzőkönyve, továbbá ZM. VII. évf. 26. és 27. sz. 1888. június 24. és július 1. 57 ZML. Zalaegerszeg Város Képviselő-testületének jegyzőkönyvei V. 1606. (Továbbiakban: V. 1606.) Rendkívüli képviselőtestületi gyűlés 1888. július 21. 58 ZM. VII. évf. 32. sz. 1888. augusztus 5. 59 ZML. V. 1606. Rendkívüli képviselőtestületi gyűlés 1888. szeptember 22. 60 ZM. VII. évf. 39. sz. 1888. szeptember 23. 61 ZM. VII. évf. 44. sz. 1888. október 28. 62 ZM. VII. évf. 52. sz. 1888. december 23. 63 ZM. VIII. évf. 7. sz. 1889. február 17. 64 ZM. VIII. évf. 15. és 16. sz. 1889. április 17. és 21. 65 Magyarországi Rendeletek Tára. Budapest, 1889. 121. sz. 1713-1731. 66 Kimutatása azon épületeknek, melyeket az engedélyes e helyi érdekű vasúton előállítani köteles (A 20.496 miniszteri rendelet melléklete). Magyarországi Rendeletek Tára. Budapest, 1889. 121. sz. 1736. 67 ZML. V. 1606. 1889. szeptember 28. 68 1886-tól lett főispán 69 Az ezüstkapát ma a Göcseji Múzeum őrzi. Lelt. száma: T. 75.8.2. 70 ZM. VIII. évf. 40. sz. 1889. október 6. 71 ZM. IX. évf. 13. sz. 1890. március 30. 72 ZM. IX. évf. 16. sz. 1890. április 20. 73 A „Túród” nevű puszta Bak és Baktüttös községek között található. 74 ZM. IX. évf. 29. sz. 1890. július 20. 75 ZM. IX. évf. 41. sz. 1890. október 12. 76 ZM. IX. évf. 43. sz. 1890. október 26. 77 ZML. V. 1606. 1890. november 12.
