Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)

Tanulmányok Asbóth Sándorról - Perger Zoltán: Asbóth Sándor a magyar szabadságharcban (1848–1849)

Asbóth Sándor a magyar szabadságharcban (1848-1849) 45 kiegyezés. Bp., 1883. 142. 126 Aligha arról van szó, hogy Klapka nem bízott volna meg Asbóthban. Hunfalvy már idézett naplójegyzetére utalunk: "Klapka tehát szomorúan győződött meg, hogy seregünket s egész nemzetünket végetlen háborúnak tesszük ki, melyben el fogunk veszni. ” (HUNFALVY 262.) Eszerint Klapka Kossuthtal folytatott beszélgetéséből levont következtetéseit nem félt megosztani Asbóthtal. Egyébként érdekessége a találkozónak, hogy Klapka később tagadta, hogy bármiféle szervezkedésben részt vett volna a békepárt oldalán. Vö.: KLAPKA György: Emlékeimből. Bp. 1886. 161. 127 PUSZTASZERI László: Görgey Artúr a szabadságharc­ban. Bp. 1984.449. 128 Barta István szerk.: Kossuth Lajos összes munkái XV. köt. Kossuth Lajos kormányzóelnöki iratai. Bp., 1955. 502. (A továbbiakban: KLÖM XV.) Szabó Imrét egyébként már június 2-án hadügyi államtitkárrá nevezte ki Kossuth, így nyilván már korábban is felmerült Szabó utódlásának kér­dése. Vö. F. KISS Erzsébet: Az 1848-49-es magyar minisz­tériumok. Bp., 1987. 595.(Atovábbiakban: F. KISS 1987.) 129 V. Waldapfel Eszter szerk.: A forradalom és szabadságharc levelestára. IV. köt. Bp. 1965. 46. 130 MÓL HM Ált. 1849:18937., ill. MOLOHB 1849:8170. 131 MOLOHB 1849:7993. 132 KLÖM XV. 502. 133 KLÖM XV. 526., Másolata: MNM Udgy. 1966. 13. 2. 10. (közli: HERMANN 1987. 155.) Kihirdették: Közlöny 1849. 137. szám. Asbóth minisztertanács előadó jegyzői feladatkörével kapcsolatban adatot nem találtam a forrá­sokban és a szakirodalomban. Kossuth csak annyit ír, hogy Asbóth "kötelességeit mindig állandó buzgalom- és ügysze­retettel teljes megelégedésre" teljesítette. (Adalékok 107.) 134 A katonai iroda történetére nézve ld.: FEKETE Miklós: Kossuth katonai irodája. In: Hadtörténelmi Közlemények. 1978/3. 385-402. 135 F. KISS 1987. 139. 136 Vö.: F. KISS 1987. 137. 137 KLÖM XV. 531. 138 KLÖM 531. A KLÖM nem jelzi, de ezt az ügyet is a kato­nai osztály intézte. Egyébként azok az ügyek, amelyeket a KLÖM Asbóth személyes intézkedéseként közöl, szintén a katonai osztály intézkedései (bár természetesen Asbóth írta alá az iratokat). 139 MOL KKM Középítészeti 1849: 19. kfő, 3/a tétel. Az eredeti tisztázat alapján közli: KOSSUTH Lajos: írások és beszédek 1848-1849-ből. S. a. r. Katona Tamás. Bp., 1994. 443-444., valamint az eredeti fogalmazvány alapján (MOL OHB 1849:8033.): KLÖM XV. 503., itt az előbbi alapján idézzük az irat részleteit. A várfalak lerombolásá­nak fő okáról is Kossuth tudósít: „Buda ős várát az ifjú és virágzó Pest városa biztosítására fel kell áldoznunk; a vár falait tehát le kell rombolnunk (...), hogy a vár a jövőben egyhamar védelmi állapotba ne tétethessék. ” 140 KLÖM XV. 529. 141 KLÖM XV. 530. 142 Másképpen: Petrósz. 143 KLÖM XV. 528. Kossuth kiegészítette Asbóth fogalmaz­ványát. 144 KLÖM XV. 541. 145 KLÖM XV. 557. 146 KLÖM XV. 556-557. 147 Asbóth tartózkodási helyét az iratokon szereplő ,,Ath" monogramból lehet tudni. Az e napokra vonatkozó for­rások: MÓL OHB 54/Kossuth-misc., HUNFALVY 284., MÓL OHB 1849: 8912., 8921., 9000., 9001., 9003., 9004., 9011., 9118. 148 DEGRÉ Alajos: Visszaemlékezéseim. S. a. r. Ugrin Aran­ka. Bp. 1983. Degré egyébként Asbóth Lajosról beszél, de nyilvánvalóan összetéveszti a két Asbóthot: nem tudunk arról, hogy Asbóth Lajos Kossuth mellett teljesített vol­na szolgálatot, a Degré által Asbóth Lajosnak tulajdoní­tott feladatkör pedig nyilvánvalóan Asbóth Sándoré volt. Ezért a Degré által írt keresztnevet elhagyom az idézetek­ben. (A továbbiakban: DEGRÉ) 149 DEGRÉ 268. 150 Uo. 151 DEGRÉ 269. Sajnos nem keltezhető pontosan Degré tör­ténete: Degré dátumot nem említ, ráadásul meglehetősen pontatlan: szerinte három napig szolgált a kormányzó mellett, de Kossuth nem tartózkodott egyvégtében három napig Cegléden. 152 F. KISS 1987. 142. 153 Pl. MOL OHB 9601., 9602., 9603., 9604. Kossuth júl. 19- én a temesvári táborban járt, ahonnan még aznap vissza­tért Aradra. 154 Először július 31-én írt alá iratot Asbóth alezredesként (KLÖM XV. 810.) Előléptetése július 16-i hatállyal lépett életbe: BONA 1983. 94. 155 Kászonyi Dániel visszaemlékezései szerint ekkor érkezett Nyíregyházáról, Görgey levelét hozva, ám a miniszterta­nácsra nem akarták beengedni, de mikor Asbóthtal talál­kozott, annak bejelentése nyomán rögtön beengedték. Kis szépséghibája a történetnek, hogy a Kászonyi által megadott dátumok meglehetősen pontatlanok (Kászonyi azt írja, hogy július 27-én indult Nyíregyházáról, Görgey viszont csak na­pokkal később ért oda), s így hitelessége erősen kérdéses. Vö.: KÁSZONYI Dániel: Magyarhon négy korszaka. Ford. Kosáry Domokos, Bev. Márkus László. Bp. 1977. 252. 156 KLÖM XV. 811. 157 KLÖM XV. 810. Wysocki tábornoknak írt Kossuth megbízá­sából. 158 Pl. KLÖM XV. 746. és 753. 159 IMREFI (Vahot Imre): A magyar menekültek Törökország­ban. Pest, 1850. 24. 160 HL Kriegsg. Arad 1849. 113/21. doboz (= d.), 4/92. akta 161 HL Kriegsg. Arad 1849. 113/22. d„ 5/122.akta

Next

/
Oldalképek
Tartalom