Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Muzeológiai tanulmányok - Horváth László: Kora vaskori település Letenyén
122 Horváth László 8,7; 5; 5,38 cm, Lsz: 072.68.34. (8 db) Megj.: Veremből. 184. Agyagnehezék (15. kép). Az egyik oldala világosbarna, a másik oldal felé fokozatosan elszürkül. Csaknem szabályos négyzet alakú, csonka gúla alakú, felső harmadában átfúrt, m.: 11,55; sz.: 7,2 x 7,1 cm, Lsz: 072.68.35. Megj.: Verem aljából. 185/1-3. Agyagnehezékek töredékei (16. kép). Barna, tégla és sötétszürke színű, téglalap alapú, csonka gúla alakú nehezékek felső részének töredékei, a hosz- szanti irányú átfúrással, tetején kereszt alakú jellel, tör. m.: 4,4; 4,46; 3; sz.: 6,7 x 3,7; 6,4 x 3,7; 4,4 x 3,5 cm, Lsz: 072.68.36. (3 db) Megj.: Veremből. 186/1-2. Agyag nehezékek töredékei (16. kép). Szürkésbama, lapos csonka gúla alakú nehezékek felső részének töredékei, a hosszanti irányú átfúrásnál letörve. tör. m.: 6,3; 5,5, sz.: 6,7 x 4,4; 6,4 x 4,0 cm, Lsz: 072.68.37. (2 db) Megj.: Veremből. 187/1 -2. Agyagnehezékek töredékei (16. kép). Barna és sárgásszürke nehezékek alsó részének töredékei, téglalap alapúcsonka gúla alakúak, alsó részük a hosszanti irányú átfúrásnál törött, tör. m.: 8,9; 7,7; sz.: 8,6 x 6,8; 7,8 x 6,7 cm, Lsz: 072.68.38. (2 db) Megj.: Veremből. 188. Agyagnehezék töredéke (15. kép). Világosbarna lapos, csonka gúla alakú, a hosszanti irányú átfúrásnál törött, csak az egyik fele maradt meg. tör. m.: 9,2; sz.: 6,2 x 3,4 cm, Lsz: 072.68.39. Megj.: Veremből. 189/1-4. Agyagtapasztás töredékei. Szürke és barnás tapasztások töredékei deszka, két fa közötti rés, vessző lenyomataival, h.: 12,6; 12,9; 5,8; 5,5 cm., Lsz: 072.68.40. (4 db) Megj.: Veremből. 190. Edénytöredék. Feketés színű, éles vállú, bikónikus, rövid peremű tál peremtöredéke, jól iszapolt anyagú, h.: 5,5; fv.: 1,05 cm, Lsz: 072.86.01. Megj: a 86. obj. D-i rész betöltésével összekeveredve. 191. Edénytöredék (15. kép). Világosbarna, feketés grafitos foltú tál peremtöredéke. Nyaka csaknem függőleges állású („Kragenrand”). Éles profilú vállán erősen ferde, széles turbántekercses díszítés, h.: 5,85; fv.: 0,7 cm, Lsz: 072.86.02. Megj: a 86. obj. D-i rész betöltésével összekeveredve. 192. Edénytöredék. Világosszürke behúzott peremű tál oldaltöredéke. A peremrészig csak nagyon kis rész hiányzik a töredéken, az aljának indítása azonban megmaradt, így a profilja majdnem teljes, tör. m.: 5,5; fv.: 0,75 cm, Lsz: 072.86.03. Megj: a 86. obj. D-i rész betöltésével összekeveredve. 193. Edénytöredék (15. kép). Barnás téglaszínű tál töredéke, az aljától csaknem a peremig megmaradt a profilja. Vállán sűrűn besimított ferde vonalköteg és ellenkező irányú szélesebb besimított vonalköteg díszítés látszik. Apró kavicssoványítású. tör. m.: 7,0; fv.: 0,55 cm, Lsz: 072.86.04. 194. Edénytöredék (15. kép). Kívül világosszürke, belül barna edény válltöredéke, széles besimított, vízszintes és alatta hasonló ívelt vonal díszítésének nyomával, h.: 4,85; fv.: 0,7 cm, Lsz: 072.86.05. Megj: a 86. obj. D-i rész betöltésével összekeveredve. Egyéb lelet: 2 db csillámpala és 1 db gneisz, vagy gránit (?) őrlőkő töredék. 3. Értékelés Az értékelést a települési jelenségek és a települési szerkezetjellemzőivel kezdjük, ezt követi az előkerült leletanyag típusok szerinti rövid vizsgálata, majd a természettudományos vizsgálatok eredményeinek ismertetése. A Zala megyei kora vaskori lelőhelyek rövid ismertetése után foglaljuk össze a lelőhelyről kialakított véleményünket. Az elsődleges célunk e tanulmány közzétételével az volt, hogy valamelyest javítsunk a kora vaskori kutatás területünkön tapasztalt elhanyagoltságán. A Letenye-Egyeduta lelőhelyen előkerült kora vaskori leletanyag nem nagyszámú, amely azt sejteti, hogy a települést nem túl hosszú ideig használhatták, nem keletkezett túl sok „szemét”. Az edénytöredékeket nyilvántartásba vétel előtt, szokás szerint, selejteztük és természetesen csak a teljesen jellegtelen, elsősorban a durva házi-kerámia közé sorolható töredékeket dobtuk ki. Az erről készült feljegyzésünk szerint, így mintegy 250 db, nagyjából a nyilvántartásba vett mennyiséggel megegyező számú edénytöredék került kiselejtezésre. Külön táblázatban mutatjuk be a leletanyag objektumok szerinti megoszlását (19. kép). Ebből,nagy óvatossággal, csak azt a szabályszerűséget lehet megfogalmazni, hogy inkább a feltárt terület nyugati felén fordult elő a több „hulladék” az objektumokban. A legtöbb töredék a 68. objektumban, egy már nem használt veremben volt, míg egyedül a 26. objektum nem tartalmazott leletet. A lelettípusok megoszlásánál (17. kép) természetesen a legnagyobb százalékot az edénytöredékek képviselik (80,33 %), és ugyanakkor meglepő a szövőszék-nehezékek nagy aránya (7,87 %). A település legfontosabb és legérdekesebb leletei kétségtelenül az „oltártöredékek”. A telep pontosabb keltezéséhez fontos lett volna, ha korhatározó fémlelet is kerül felszínre, azonban sajnos, egy bronzfibula tűjén kívül más fémlelet nem látott itt napvilágot. Külön kördiagramban (18. kép) ábrázoltuk a különböző edénytípusok és töredékek egymáshoz viszonyított arányát is. Az értékelést nagyban megnehezítette, hogy a Dunántúlról nagyon kevés a hiteles és publikált kora vaskori telepanyag, így kénytelenek voltunk elsősorban a keleti Hallstatt-kultúra kissé távolabbi, de a letenyei leletekkel mindenképpen rokon párhuzamaira támaszkodni. A temetkezések kerámiái viszont ugyan zárt együttest képeznek, de konzervatízmusukkal nem mindig adják vissza az egykori valós képet, s használati idejük néha szélesebb spektrumot
