Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)

A Kisfaludi Stróbl Zsigmond születésének 125. évfordulója alkalmából, a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban 2009. november 3-án rendezett emlékkonferencia előadásai - Wehner Tibor: „E szobrokon sokat és nagy szeretettel dolgoztam." Kisfaludi Stróbl Zsigmond hősi emlékmüvei

ZALAI MÚZEUM 19 2010 23 Wehner Tibor: „E szobrokon sokat és nagy szeretettel dolgoztam."

1 Kisfaludi Stróbl Zsigmond hősi emlékművei A budapesti Szabadság téren 1921-ben felállított irredenta szobor, az Észak és az 1947-ben felavatott gellérthegyi Felszabadulási emlékmű mintegy keretbe foglalja Kisfaludi Stróbl Zsigmond két világháború között a monumentális szobrászat terén kifejtett munkásságát. E két és fél évtized legjelentősebb alkotásai között az 1925-ös íjászt, az angliai portrésorozatot, s annak egyik csúcspontját, az 1932-ben megformált, illetve márványba faragott G. B. Shaw-portrét és az 1930-ban a budapesti Móricz Zsigmond körtéren köztérre került Szent Imre-szobrot tárgyalja főművekként a szakirodalom, majd a második világháború lezárulása után a készülő, majd elkészült gellérthegyi Felszabadulási emlékmű kerül hosszú-hosszú évtizedekig sem halványuló reflektorfénybe, de a mester ebben a periódusban meglehetősen nagy számban kivitelezett hősi emlékmű-sorozatáról, illetve az e sorozatba illeszkedő, a vidéki magyar településeken megvalósított egy-egy munkájáról szinte szó sem esik. Maga a művész is csak mintegy futó epizódokként emlékezik meg az Emberek és szobrok címmel 1969-ben közreadott visszaemlékezésében az e téren kifejtett tevékenységéről: „Első hősi emlékművem a kapuvári szobor: egy ősmagyar keblére dőlt sebesült zászlótartó. Egységesen, egyszerűen megoldott drámai kompozíció; egy elveszett háború. ... Ez idő tájt készült el a kis Guggoló, a Lábtörlő, a Tavasz, továbbá a rákoskeresztúri, a körmendi, nyíregyházi hősi emlékmű, sok portré és számos kisebb szobor."

2. Érdekes és jelentőségteljes, hogy visszaemlékezésében a kisebb kompozíciókkal és a portrékkal szinte összemosva veszi számba a művész monumentális alkotásait. Az 1920-as évek eseményeit áttekintve Kisfaludi Stróbl feljegyzi: „Közben befejeztem három nagyobb művemet: a Hadik huszárt (más címvariációk szerint Magyar huszár a XVIII. században, vagy Kardját néző huszár című művet — W. T.), 1926-ban a nyíregyházi hősi emlékművet és a soproni Hűségkaput, melyet Hikisch Rezső műépítésszel együtt készítettem el. A nagykanizsai hősi emléken a két alak közül az egyik Petőfi. Elkészült a gyöngyösi Huszáremlékmű is. E szobrokon sokat és nagy szeretettel dolgoztam."

3 Előadásunkban e szűkszavú alkotói kommentárral kísért, két világháború között készített, a hősi emlékmű-, illetve az I. világháborús emlékmű-kategóriába illeszthető mücsoport alkotásait veszszük kicsit közelebbről szemügyre, s vélhetően elsőként kíséreljük meg konkrét leírásukat. A meglehetősen ismeretlen, számos szakirodalmi tévedéssel

4 kísért és a felállítási évszámokat vizsgálva igencsak zavarosnak ítélhető műegyüttes áttekintése azért is fontos lehet, mert az emlékműszobrászat végigkíséri Kisfaludi Stróbl szellemi-eszmei kérdésekkel és konfliktusokkal nem nagyon vívódó attitűdjével meghatározott művészi munkálkodását: amiként a szobrász a húszas évek előtt grandiózus, bár szükségszerűen csak provizórikus monumentumokkal vett részt a Tanácsköztársaság emlékműállítási propaganda-hadjáratában, a két világháború közötti, rendkívül aktív, e téren kifejtett tevékenységét az 1945 utáni években - ismét egy új rendszer szolgálatába szegődve - különösebb törés nélkül és változatlan intenzitással folytatta. A tizenhat müvet felölelő együttesben egyalakos monumentumok és többalakos szoborcsoportok, reprezentatív emlékművek és szerényebb emlékjelek, térbe állított plasztikák és architektonikus elemekhez kapcsolódó dombonnüvek, kőbe faragott, bronzba öntött és műkő kompozíciók sorakoznak: a művek méretét, kivitelét nagyban befolyásolta az emlékállító település nagysága, jellege és áldozatvállalása, ugyanis ezek a monumentumok kivétel nélkül közadakozásból valósultak meg. Összességében az a konzekvencia vonható le, hogy a Kisfaludi Stróbl által alkotott hősi emlékművek szervesen és harmonikusan ágyazódnak a magyarországi első világháborús monumentumok ezernél több objektumot felölelő együttesébe, amelyek létre-