Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)
Régészeti és néprajzi tanulmányok - Berdán Zsuzsanna: Krisna-hívők Somogyban. Értekezés Krisna-völgy társadalmi és gazdasági életéről
Krisna-hívők Somogyban - Értekezés Krisna-völgy társadalmi és gazdasági életéről 257 Isten vezérelte őket, velük volt mindvégig, legalábbis murti formájában bizonyosan. Ezért is szent ez a hely, mert Krisna lakhelye, akárcsak India egyes részei. Sivarama Swami Maharaja többkötetes könyvet írt arról, hogy azok a helyek, ahol Krisna murti formájában megnyilvánul, megszentelődnek, és az egész környezet ezoterikus jelentőséggel bír. A Völgy lakói ma kb. 130-an lehetnek, de évről évre nő a létszámuk, már Somogyvámos faluban is vásárolnak házakat. Jelenleg harmincöt család él itt, a gyerekek száma huszonnégy. Az apukák családvállalás előtti feladatukat folytatják tovább, a várandósok négy órát dolgoznak, és szülés után a gyermek három éves koráig egyáltalán nem végeznek hivatalos munkát. Amíg a gyermek nem éri el a tíz éves kort, addig is csak négy órát vállalnak az anyák. A kicsiket védikus elvek alapján nevelik, a közösség, az iskola és a család értékei nem különböznek egymástól, ami harmonikus fejlődést tesz lehetővé. A gyermekek érintkeznek más fiatalokkal is, kiskorukban a kintről érkező vendégekkel találkoznak, de utána is szabad a mozgásuk. Ha elutaznak máshová, ha rokonok érkeznek, akkor velük is érintkeznek. Ugyanazokat a játékokat játsszák, mint a többi gyermek, persze itt nincs TV és számítógépes játékok. A gyerekek az óvodán és az iskolán kívüli időt gyakorlatilag mind a szüleikkel töltik. Nem jellemző, hogy valaki feladja ezt az életformát. Mindenki szabadon jöhet-mehet, attól függően, hogy be tudja-e és be is szeretné-e tartani a szabályokat, vagy sem. Akik elköltöznek, azok gyakran azért teszik, mert férjhez, vagy egyetemre mennek. A családon belül nincs hierarchia, mindenki elvégzi a saját feladatát, és önmagát tekinti szolgának. A másikat szeretné szolgálni, ami kedvező légkört teremt a lelki és családi élethez. Akik kiküldetést teljesítenek, utaznak, de mindig visszatérnek ide. Egy Krisna-hívő életében is vannak meghatározó események, ilyen a születés, néhány hónapos korukban a murtik előtti bemutatás, az első gabona elfogyasztása, az iskolás kor elérése, az első, majd második avatás, az esküvő, és a temetés. Vannak más rituálék is, de azok nem minden hívő életében játszanak szerepet. Az épületek szerzetesi szállások-lakhelyek, és természetesen családi házak is. 2 2 Azok a gyermekek, akik már itt születnek, automatikusan csatlakoznak a mozgalomhoz, de vannak, akik gyakorló hívőként jönnek valamelyik másik központból, mert szeretnének itt élni, itt gyakorolni a lelki életet. Krisna-völgy indított egy ún. bhakta-programot, ami ahhoz segíti hozzá a csatlakozni vágyókat, hogy lépcsőzetes módon, hosszabb időszakon át megtanulják, hogyan tudnak majd itt letelepedni. A bentlakás feltétele a Krisna-tudat alapvető elveinek követése, a négy szabályozó elv betartása 2 3, és a napi 16 kör japázás. Más, kisebb templomi közösségekben is van, aki ezt a standardét teljesíti. Ott van egy fokozatos fejlődési folyamat, de nem kötelező mindenkire nézve egy adott szint. Itt már teljes időben szolgálatot végző bhakták élnek. Vallási értelemben vannak természetesen tanulók. A gyerekek, akik beleszületnek a vallásba, még fiatalok ahhoz, hogy rögtön olyan szinten gyakoroljanak, mint egy felnőtt bhakta, aki idősebb korban találkozott először a Krisna-tudattal. Élnek közöttük olyanok is, akik cölibátust fogadtak, és vannak családosok, továbbá idősebbek, nyugdíjasok is, és természetesen lelki tanítómesterek, akik több-kevesebb időt töltenek itt. A férfiak-nők aránya átlagos. Végzettségüket tekintve az itt élők nagyon sokfélék. Sokan egyetemi-, főiskolai végzettséggel is rendelkeznek, de van, aki középiskolával, szakmával jön ide. Mindenkit a végzettségének megfelelően próbálnak lefoglalni, a tanárok tanítanak, a mezőgazdászok gazdálkodnak... stb., de ez nem evidens. Inkább Krisna-völgy igénye és az itt élő bhakta beállítottsága/adottsága határozza meg a munkáját, a rábízott feladatot. Feladat van bőven. Ha megnézzük Krisna-völgy szerkezeti térképét, még kevésnek is fog tűnni a 130 ember ennyi mindenre. Van egy asszony, aki írt egy mesekönyvet a fiának arról, hogy „mi leszek, ha...". A mesék tartalmi mondanivalója az, hogy ha felnő a gyermek, mi minden lehet, milyen területek közül választhat. (Iskola, iroda, posta, tehenészet, méhészet, kertészet, templomi imádat, konyha, Krisna-tudat terjesztése, vendégfogadás stb.) A tapasztalat azt mutatja, hogy egy városi közegben nincs ennyiféle lehetőség. A csak templomi közösség szűkebb, ott nehéz annyi tevékenységet találni, mint egy ekkora területen, ami állandóan növekszik, és mindig újabb projektek megvalósítására kínál lehetőséget. Mindenkinek van munkája, munkanélküliség nincs. A mellékelt ábrán látható, hogy a rendszer osztályokból és igazgatóságokból épül fel, és ezekhez tartoznak beosztottak. Mivel a legtöbben turistaként jönnek ide, nem kíváncsiak a Völgy létrejöttére, fenntarthatóságára, a rendszer működésére, és a háttérfolyamatokra. Azért láttam értelmét e tanulmány megírásának, mert nem a Krisna-tudatot, mint vallási vonalat igyekszem bemutatni a maga filozófiájával, szentírásaival, szertartásaival, szakrális szokásaival... stb., hanem kifejezetten Krisna-völgy lakóinak életét, annak megvalósíthatósági feltételeit szeretném feltárni. Természetesen ehhez hozzátartoznak a vallási élethez tartozó alapvető nézetek is, hiszen ezek az emberek azért élnek úgy, ahogyan élnek, és azért tudják megvalósítani ezt az életformát, mert követik a védikus szabályokat. Premamoya dasa Krisna-völgy oktatási vezetője. Öt elsősorban az oktatási rendszerről kérdeztem, így olyan információkhoz jutottam hozzá, amelyeket hon-
