Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)

Régészeti és néprajzi tanulmányok - Berdán Zsuzsanna: Krisna-hívők Somogyban. Értekezés Krisna-völgy társadalmi és gazdasági életéről

256 Berdán Zsnzsanna élt, külföldön ismerte meg a Krisna-tudatot, Sríla Prabhupada 1 3 tanítványa lett, és magyar ajkúként jött haza prédikálni. A GBS tagja, ami az ISKCON 1 4 veze­tő Testülete (Governing Body Commission). A szerve­zet ugyanis régiókra van osztva, amely régiók közé tar­tozik Magyarország is. Akkoriban nagyon nehéz volt átjönni a határon, sok­szor csak parókában, civil ruhában tudtak átjutni. Sőt, voltak olyan országok, ahol úgy terjedt el a Krisna-tu­dat, hogy a guruk megtanulták az egész Bhagavad­Gitát kívülről, mert a szentírásokat nem vihették át, propagandának számított volna. Sivarama Swaminak nem volt itt lakása. Az egyik gyülekezeti hívő otthona adott eleinte helyet a Kris­na-tudat találkozóinak. Később többen csatlakoztak fi­atalok, és akkor született meg a vágy, hogy legyenek önkéntesek, szerzetesek. Ebben az időszakban ala­kult Budapesten, a IL kerületben egy templomközös­ség, később Debrecenben, majd több vidéki városban is, így jött létre a mostani helyzet. Pontos adatokat nem lehet tudni, de már majdnem minden nagyobb város­ban élnek Krisna-tudatos közösségek. Egyre több köz­pont, étterem nyílik, és egyre többet hallunk róluk a ci­vil szférában is. A társadalmi beilleszkedés kezdeti szakasza nem volt könnyű. Az új dolgokkal szemben mindig bizal­matlanok vagyunk, főleg, ha ezek a dolgok kirívóak. „Kopaszon járó emberek, lepedőben, énekelnek az utcán, ez bolondság..." - gondolhatták az itt élők. A krisnások ellen indult egy lejárató kampány is. Egé­szen a hágai Nemzetközi Bíróságig kellett vinniük jo­gaik orvoslását. Egy református lelkész, Németh Géza volt a szószólója ezeknek a törekvéseknek. „A düh arra zúdul, aki feltűnő és ugyanakkor véd­telen." 1 5 Akkortájt az emberek közül sokan a hasukra csaptak, és ahhoz, amit láttak, maguktól kitaláltak egy magyarázatot, amihez a valóságnak nem sok köze volt. Látták azt, hogy japáznak 1 6 a bhakták a városban. Egy zsákot tartanak a kezükben, és amikor mozdítják a sze­meket, csörög. Egy református lelkész által megjelen­tetett könyvben 1 7 ezt úgy adták vissza, hogy a bhakták különböző kavicsokat csörgetnek egy zsákban, és ma­gukban beszélnek. Nem tudni, hogy miért ilyen bolon­dok, vagy ez miért jó, de fennakadt szemekkel kavicso­kat csörgetnek. Látták, hogy kopaszok a bhakták, és egy kis haj­tincs (sikha 1 8) van a fejükön. Azt találták ki, hogy Is­ten majd bizonyára annál fogva ragadja meg őket. Egy alkalommal meglátták, hogy valamelyik bhaktánál egy borotvapenge van, (amit egyébként borotválás céljá­ból vitt haza az illető), és onnantól kezdve elterjedt az a hír is, hogy a krisnások pengét hordanak maguknál, hogy bármikor öngyilkosságot követhessenek el. To­vábbá pletykálták, hogy a füstölő biztosan kábítószer, a prasadamba pedig bizonyára hallucinogén anyagokat kevernek. Később a médiákon keresztül terjesztett tájékoz­tatás egyre többekhez eljutott, és sokan megértették, meg is tapasztalták, hogy a Krisna-tudat nem választ szét családokat, nem egy szekta 1 9, hanem egy több ezer éves vallás, ami karitatív tevékenységeinek köszönhe­tően nagyon hasznos a társadalom számára. Ha megnézzük a Krisna-tudatra jellemző vonásokat, akkor számunkra is egyértelművé válik, hogy esetében egy ősi vallás megújulási mozgalmáról van szó. Ilyen jellemző vonások a kegyesség, épületesség, szeretet­teljes összetartozás, megbékélés, család szükséglete, kongregációs éneklések, vagy a Bhagavad-Gíta, mint Biblia. Ezek csak pozitív értékeket közvetíthetnek a más felekezetű közösségek, vagy a nem vallásos embe­rek felé. Húsz év alatt a Krisna-tudatú Hívők Közössé­ge jó néhány templomot létesített, főiskolát működtet, és karitatív tevékenységeket is folytat. Amit egy euró­pai keresztény gyökerű országnak tud ez a vallás adni, az egyrészt a kereső embereknek szól, akik támaszként valamilyen vallás Isten-felfogását keresik, másrészt a krisnás 2 0 emberek életvitelét, amely sok mindenben összevág a legújabb társadalmi igényekkel. 2 1 Krisna-völgy dombos-völgyes terület, melyet kis patak szel át. Egy olyan minta-faluközösség él itt, melyben a természettel való együttélés és az önfenn­tartás egyszerre jelenik meg. 1992-ben találták meg ezt a földet. Kárpótlási jegyeket vásároltak, majd a terüle­tet darabonként növelték, jelenleg 230 hektáron gaz­dálkodnak. Az ország más részein is keresték a meg­felelő helyet, de itt találtak olyan fogadtatásra, aminek kapcsán úgy érezték, „Krisna ide akart jönni". Az ak­kori polgármester, Hanzel László nyílt gondolkodású ember volt, a falu pedig akkoriban kihalni látszott. Úgy gondolta, ha ide költöznek a Krisna-hívők, az megfor­díthatja a falu sorsát. Természetesen, tapasztaltak némi bizalmatlansá­got, megnemértést is, mert sokan nem tudták, kik is a krisnások, de idővel ez lecsillapodott, a helyiek rájöt­tek, hogy jelenlétük számukra is előnyökkel jár. Éven­te több munkást alkalmaznak a kertészetben, építkezé­seken... stb. Egyre többen vannak, akik nem csupán értik, hogy nem kell tartaniuk tőlük, hanem nap, mint nap, hónapról hónapra alkalmazotti viszonyban is kap­csolódnak hozzájuk. Tehát egy olyan kihalófélben lévő falura talált a le­telepedni vágyó Krisna-hívők csoportja, ahol a polgár­mester kedvessége meggyőzőnek bizonyult, valamint az éghajlattal, és a természetrajzi viszonyokkal sem volt gond. Valóban ezek indokolják, hogy ezt a terü­letet választották ki akkoriban? Premamoya dasa erre nem tudott mást válaszolni: „Nehéz megmagyarázni végérvényesen, ha csak a körülményeket nézzük. Kris­na ide akart jönni."

Next

/
Oldalképek
Tartalom