Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)
Régészeti és néprajzi tanulmányok - Berdán Zsuzsanna: Krisna-hívők Somogyban. Értekezés Krisna-völgy társadalmi és gazdasági életéről
256 Berdán Zsnzsanna élt, külföldön ismerte meg a Krisna-tudatot, Sríla Prabhupada 1 3 tanítványa lett, és magyar ajkúként jött haza prédikálni. A GBS tagja, ami az ISKCON 1 4 vezető Testülete (Governing Body Commission). A szervezet ugyanis régiókra van osztva, amely régiók közé tartozik Magyarország is. Akkoriban nagyon nehéz volt átjönni a határon, sokszor csak parókában, civil ruhában tudtak átjutni. Sőt, voltak olyan országok, ahol úgy terjedt el a Krisna-tudat, hogy a guruk megtanulták az egész BhagavadGitát kívülről, mert a szentírásokat nem vihették át, propagandának számított volna. Sivarama Swaminak nem volt itt lakása. Az egyik gyülekezeti hívő otthona adott eleinte helyet a Krisna-tudat találkozóinak. Később többen csatlakoztak fiatalok, és akkor született meg a vágy, hogy legyenek önkéntesek, szerzetesek. Ebben az időszakban alakult Budapesten, a IL kerületben egy templomközösség, később Debrecenben, majd több vidéki városban is, így jött létre a mostani helyzet. Pontos adatokat nem lehet tudni, de már majdnem minden nagyobb városban élnek Krisna-tudatos közösségek. Egyre több központ, étterem nyílik, és egyre többet hallunk róluk a civil szférában is. A társadalmi beilleszkedés kezdeti szakasza nem volt könnyű. Az új dolgokkal szemben mindig bizalmatlanok vagyunk, főleg, ha ezek a dolgok kirívóak. „Kopaszon járó emberek, lepedőben, énekelnek az utcán, ez bolondság..." - gondolhatták az itt élők. A krisnások ellen indult egy lejárató kampány is. Egészen a hágai Nemzetközi Bíróságig kellett vinniük jogaik orvoslását. Egy református lelkész, Németh Géza volt a szószólója ezeknek a törekvéseknek. „A düh arra zúdul, aki feltűnő és ugyanakkor védtelen." 1 5 Akkortájt az emberek közül sokan a hasukra csaptak, és ahhoz, amit láttak, maguktól kitaláltak egy magyarázatot, amihez a valóságnak nem sok köze volt. Látták azt, hogy japáznak 1 6 a bhakták a városban. Egy zsákot tartanak a kezükben, és amikor mozdítják a szemeket, csörög. Egy református lelkész által megjelentetett könyvben 1 7 ezt úgy adták vissza, hogy a bhakták különböző kavicsokat csörgetnek egy zsákban, és magukban beszélnek. Nem tudni, hogy miért ilyen bolondok, vagy ez miért jó, de fennakadt szemekkel kavicsokat csörgetnek. Látták, hogy kopaszok a bhakták, és egy kis hajtincs (sikha 1 8) van a fejükön. Azt találták ki, hogy Isten majd bizonyára annál fogva ragadja meg őket. Egy alkalommal meglátták, hogy valamelyik bhaktánál egy borotvapenge van, (amit egyébként borotválás céljából vitt haza az illető), és onnantól kezdve elterjedt az a hír is, hogy a krisnások pengét hordanak maguknál, hogy bármikor öngyilkosságot követhessenek el. Továbbá pletykálták, hogy a füstölő biztosan kábítószer, a prasadamba pedig bizonyára hallucinogén anyagokat kevernek. Később a médiákon keresztül terjesztett tájékoztatás egyre többekhez eljutott, és sokan megértették, meg is tapasztalták, hogy a Krisna-tudat nem választ szét családokat, nem egy szekta 1 9, hanem egy több ezer éves vallás, ami karitatív tevékenységeinek köszönhetően nagyon hasznos a társadalom számára. Ha megnézzük a Krisna-tudatra jellemző vonásokat, akkor számunkra is egyértelművé válik, hogy esetében egy ősi vallás megújulási mozgalmáról van szó. Ilyen jellemző vonások a kegyesség, épületesség, szeretetteljes összetartozás, megbékélés, család szükséglete, kongregációs éneklések, vagy a Bhagavad-Gíta, mint Biblia. Ezek csak pozitív értékeket közvetíthetnek a más felekezetű közösségek, vagy a nem vallásos emberek felé. Húsz év alatt a Krisna-tudatú Hívők Közössége jó néhány templomot létesített, főiskolát működtet, és karitatív tevékenységeket is folytat. Amit egy európai keresztény gyökerű országnak tud ez a vallás adni, az egyrészt a kereső embereknek szól, akik támaszként valamilyen vallás Isten-felfogását keresik, másrészt a krisnás 2 0 emberek életvitelét, amely sok mindenben összevág a legújabb társadalmi igényekkel. 2 1 Krisna-völgy dombos-völgyes terület, melyet kis patak szel át. Egy olyan minta-faluközösség él itt, melyben a természettel való együttélés és az önfenntartás egyszerre jelenik meg. 1992-ben találták meg ezt a földet. Kárpótlási jegyeket vásároltak, majd a területet darabonként növelték, jelenleg 230 hektáron gazdálkodnak. Az ország más részein is keresték a megfelelő helyet, de itt találtak olyan fogadtatásra, aminek kapcsán úgy érezték, „Krisna ide akart jönni". Az akkori polgármester, Hanzel László nyílt gondolkodású ember volt, a falu pedig akkoriban kihalni látszott. Úgy gondolta, ha ide költöznek a Krisna-hívők, az megfordíthatja a falu sorsát. Természetesen, tapasztaltak némi bizalmatlanságot, megnemértést is, mert sokan nem tudták, kik is a krisnások, de idővel ez lecsillapodott, a helyiek rájöttek, hogy jelenlétük számukra is előnyökkel jár. Évente több munkást alkalmaznak a kertészetben, építkezéseken... stb. Egyre többen vannak, akik nem csupán értik, hogy nem kell tartaniuk tőlük, hanem nap, mint nap, hónapról hónapra alkalmazotti viszonyban is kapcsolódnak hozzájuk. Tehát egy olyan kihalófélben lévő falura talált a letelepedni vágyó Krisna-hívők csoportja, ahol a polgármester kedvessége meggyőzőnek bizonyult, valamint az éghajlattal, és a természetrajzi viszonyokkal sem volt gond. Valóban ezek indokolják, hogy ezt a területet választották ki akkoriban? Premamoya dasa erre nem tudott mást válaszolni: „Nehéz megmagyarázni végérvényesen, ha csak a körülményeket nézzük. Krisna ide akart jönni."