Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Kunics Zsuzsa: Gabona piacz-Főtér-Erzsébet királyné tér-A nagykanizsai Erzsébet tér kiépülése, története a dualizmus időszakában

Gabona piacz - Főtér-Erzsébet királyné tér 271 a „Grünbaum gasse"-ként (Zöldfa utca) jelölt Báthory utca mentén található egy keskenyebb, a telekhossz feléig nyúló házrész. 1884 májusában Gelsei Gutmann Henrik engedélyért folyamodott a városi tanácshoz a két udvart elválasztó épület átalakítására. A Geiszl Mór építész által készített tervrajz szerint az addig földszintes épületben, a hátsó udvarba vezető átjáró két oldalán lévő helyiségeket magtárnak és raktárnak használták. Ekkor fölöttük egy 4 szobából, „alkovból" és „gangból" álló lakrészt alakítottak ki. (A tervrajz a teljes épületről azonban csak egy helyzetrajzot tartalmaz.)

5

6 Gutmann neve nem csak mint üzletember, „nagyiparos" volt ismert a városban, több takarékpénztár, bank elnöke, igazgatósági tagja lett, jelentős szerepet játszott a város társadalmi és kulturális életében. Évtizedeken keresztül az Izraelita Hitközség és a Nagykanizsai Kereskedők Társulatának elnöke volt. Jelentős adományokkal támogatta a város oktatási intézményeit. 1869-ben-a kanizsai zsidó kereskedők között elsőként-gelsei előnévvel magyar nemességet kapott. Halála után, 1890-ben a palotát fiai, Gutmann Ödön, Izidor, Vilmos, László és Aladár örökölte.A cégvezetésben Vilmos vette át helyét. 1892-ben az ő kezdeményezésére jött létre a Nagykanizsai Malátagyár és Serfőzde Rt.. Apjával közösen részt vett az 1878. évi párizsi világkiállításon, ahol 1200 akós óriáshordójuk a kiállítás szenzációja lett, a brüsszeli világkiállításon Gutmann Vilmost a Lipótrend lovagkeresztjével tüntették ki, a millenniumi kiállításon a beliscsei üzem és a sörgyár termékeivel aratott sikert. Apja mellett tagja volt a Nagykanizsai Takarékpénztár igazgatóságának, majd a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank helyi fiókjának fő részvényese, s évtizedeken keresztül alelnöke. Apja után ő töltötte be az Izraelita Hitközség elnöki tisztét is, emellett számos egyesület elnöke, alelnöke, választmányi tagja volt. 35 évesen elnyerte a kir. tanácsosi címet, majd 1904-ben bárói rangot kapott.

5

8 A Gutmann- palota és a Kvártélyház közötti telken újabb kora klasszicista stílusú lakóház épült. Az építés pontos dátuma nem ismert. Nem tudni, hogy a mai épület teljes egészében a 19. század elején épíilt-e (ahogy az eddigi helytörténeti munkák említik), vagy az itt álló kisebb házat bővítették 1860 körül déli irányban, s így alakult ki mai arculata.

5

9 Korai időszakból származó épületrajzát nem ismerjük, az 1864. évi kataszteri térképen szereplő alaprajz már megegyezik a 20. század eleji ábrázolásokkal: az utcavonalban fekvő épülethez a déli oldalon (L-alakban) egy hosszú szárny csatlakozik, mögötte egy gazdasági épületet jelölnek. A telek Báthory utcára néző végén egy, a teljes telekszélességet kitöltő ház állt.

6

0 Az épületet egykori tulajdonosa után Lőwy- házként emlegették. Lőwy József az 1837-ben alapított Trieszti Adria Biztosító Társaságnak megalakulásától ügynöke lett, s ami akkor még ritkaságszámba ment, biztosítási ügyleteket kötött Nagykanizsán. Emellett külföldi kereskedelmi cégek állandó megbízottjaként dolgozott. Blankenberg Imre, az 1929. évi városi monográfia kereskedelmi fejezetének szerzője szerint már 1800-ban itt működött Lőwy Efráim (Lőwy József nagybátyja) szállítmányozási üzlete mellett „béráruraktározási vállalata" (tárháza).

6

1 Az épület földszintjén-a hajdani emeleti gabonaraktár támasztóelemeként-ma is erőteljes hengeres oszlopok láthatók. Lőwy az 1860-as években Gutmann S. Henrikkel repceolaj finomítót rendezett be, ahol a Tolnából érkezett nyersolajat finomították.

6

2 Halála után (1882) egyik fia, a már korábban „tulajdonostársként" bejegyzett Adolf örökölte a házat, átvette a terménykereskedő üzlet irányítását, s a 20. század elején is itt vezette az Adria Biztosító „Zalamegyei főügynökségét."

6

3 Ebben az időszakban itt hirdette déligyümölcs kereskedését az olasz származású Di Biasio Antalné is.

6

4 Lőwy Adolf fiai 1896-ban „Ország"-ra magyarosították nevüket, a 20. század elejétől „Ország-féle ház"-nak hívták a városban az épületet.

6

5 Lőwy Adolf 1912. évi halála után fia, Ország József nyitott a földszinten mag-, műtrágya és növényvédőszer kereskedést. (6. és 14. kép) A Gutmann- palotával és a Lőwy- házzal szemközt, a tér északkeleti oldalán a 19. század elején Benzian Izrael, a város egyik leggazdagabb gabona nagykereskedője építkezett (ma Erzsébet tér 17.). Az 1822. évi városi térképen „Benzian" nevével már feltüntették a furcsa alakú, torz „U" betűt formázó épületet, melynek térre néző része nem igazodott a szomszédos épületek vonalához. Az 1952. évi városképi és műemléki vizsgálat és a korábbi helytörténeti írások barokk épületként írják le, ugyanakkor az építés dátumának az 1824. évet tartják.

6

6 Az 1820-as években teljesen átépítették az épületet, az 1824. évszám erre utalhat. Az 1864. évi kataszteri térkép szelvényen jól látszik az új, L-alakú alaprajz. Megmaradt a mai Rozgonyi utcára néző, valószínűleg 18. századi barokk stílusú, a telken hosszan elnyúló épületrész, melyet kelet felé még tovább bővítettek. Erre merőlegesen, a főtér felé egy ennél kétszer szélesebb házrész épült, melynek homlokzata azonban megtörve, a kissé keletre kanyarodó utca vonalát követi.

6

7 (7. kép) A 19. század végi képeslapok tanúsága szerint a ház akkor még jobban őrizte régi homlokzatát: földszintje erősen kváderezett volt, a térre néző épület két-egy 4 és egy 5 ablaktengelyes-részből állt, melyeknek tetőzete sem volt azonos magasságú.(8. kép) Valószínűleg eltérő időben készültek. Az építtető „IB" monogramja két helyen is felfedezhető az épületen.

6

8 Benzian Izrael 1837-ben az első hat legnagyobb jövedelemmel ren-