Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)
Kunics Zsuzsa: Gabona piacz-Főtér-Erzsébet királyné tér-A nagykanizsai Erzsébet tér kiépülése, története a dualizmus időszakában
272 Kuni e s Zsuzsa delkező kanizsai kereskedő közé tartozott, öt év múlva már a 2. helyen állt. 6 9 A gabonakereskedésben utóda Lőwinger Izrael lett, a későbbi nagyhírű Lőwinger Izrael és Fiai cég alapítója. A vállalkozás nemzetközi ismertséget szerzett, képviselőik 1874 és 1894 között részt vettek a bécsi nemzetközi gabonavásárok rendezőbizottságában. 7 0 Benzián halála után a ház is a Lőwinger család tulajdonába került, az 1870-es években már a cég következő vezetője, Lőwinger Ignácz és neje, Leszner Paulina birtokolja. 7 1 Lőwingert választották 1877-ben az újraalakult Kanizsai Dalárda elnökévé, 1880-tól majd 20 éven keresztül az Altalános Betegsegélyző Egyletet is ő vezette. Az Izraelita Hitközség kulturális céljaira is „ezreket áldozott." 72 Háza 1882-ben vált sarokházzá, mikor a szomszédos Koronaherceg (Rozgonyi) utca alsó szakaszát megnyitották, s ehhez 65 négyszögölt a háztelekből is lehasítottak. 7 3 Lőwinger időskorára elszegényedett, a házat 1900-ban árverésen az I.C. Mayer laibachi kereskedő cég szerezte meg, mely a következő évben továbbadta Armuth Náthánnak és nejének, Kohn Herminának. 7 4 Annuth 1882-től foglalkozott fűszer- és gyarmatáru kereskedéssel, 1889 novemberében élesztőgyártási iparengedélyért is folyamodott. „Czímpapírján" nagykanizsai gyárából szánnazó, naponta friss „Gizella sajtolt- szesz-élesztő"-jét ajánlotta magyarul, németül és horvátul. 7 5 Kereskedése mellett 1903-tól üdülőtelepet létesített Balatonberényben (parkkal, fürdővel, kabinokkal, étteremmel, cukrászdával, táncteremmel), 1906-tól már az ott működő 100 szobás „Magyar Tengerpart" szállodát reklámozta. 7 6 Annuth Náthán nevéhez fűződik 1912-ben az Uránia mozi megalapítása is. Az udvari részen álló magtárépületében (később Rozgonyi u. 4.) 250-300 férőhelyes korszerű mozgószínházat alakított ki. Ez volt a város első, önálló épületben működő mozija. 7 7 A 19. század közepére a Benzián- ház melletti keleti oldal-a ház közvetlen szomszédságában megmaradt kisebb foghíj kivételével-csaknem teljesen zártsorúan kiépült, de főként még földszintes házakkal.(7. kép) Az oldal első épülete a Fő út becsatlakozásánál-a postautak találkozási pontjában felépültterjedelmes postaház volt. Kanizsa rögtön a török alóli felszabadulást követő években bekapcsolódott a birodalmi postaforgalomba. 1698-ban a Bécset Belgráddal összekötő fő postavonalon-Bécstől 14 „stációnyira" (állomás távolságra) —már feltüntették a kanizsai állomást is. 7 8 A postamesterek 1720-tól majd 200 éven keresztül a Chinorany család tagjai közül kerültek ki. A postaútnak nem csak váltó-, hanem irányító állomása volt itt, a várost több postakocsi járat érintette. Az épület kapujának kő keretében egy faragott kövön a postacégér volt látható, egy kürtös postalovas, mely ma a Thúry György Múzeumban látható. Az eredeti postaház méreteit, alaprajzát nem ismerjük, a 19. század közepén már két, egymáshoz kapcsolódó épület állt a saroktelken. (A szomszédságukban a Fő úton álló két további ház is a Chinorany család tulajdonában volt.) A saroképület Fő útra néző egy emeletes (11 öl hosszú) házrésze 1783-ban épült. A piactérre ferdén nyíló nagyobb épületet (15 öl hosszú)-melyet a „postamester házának" neveztek1839-40-ben varasdi és kanizsai mesterek emelték. Az emeleten lakásokat alakítottak ki, itt volt a Chinorany család 8 szobás lakása is, a földszinten 8 kereskedő bérelt helyiséget. 7 9 (Az összeírásokból azonban nem derül ki, hány emeletes épületről van szó.) Az 1840-es évekre a Chinorany család adóssága megszaporodott, csődeljárás indult ellenük, a házakat 1845-ben elárverezték. Az ekkor alakult Nagykanizsai Takarékpénztár is szerette volna megszerezni az épületeket. A társaság decemberi közgyűlésén elhatározták a „piarczi két emeletes ház" megvételét a „mellette lévő s ahhoz tartozó egy emeletes házzal együtt." 80 A térre néző, nagyobb épület tehát két emeletes volt. A Chinorany- féle „csődtömeghez" tartozó épületek nagy részét végül Batthyány Fülöp herceg, egy kisebb hányadát a főtéri részen „özvegy Domanitzky Therezia asszonyság" szerezte meg az árverésen. 8 1 Az 1860-as évek elején azonban az egymás mellett álló négy, hajdani Chinorany-házból csak a Fő úton álló kettő (közös 803. sorszámmal) volt az uradalom tulajdona, a főtérre néző kettős saroképület (ugyancsak közös, 802. sorszámmal) már teljes egészében Domanitzky Ferenczné, Hochleitner Terezia és lánya tulajdonaként szerepel a telekjegyzőkönyvben. 8 2 (7. kép) Az egy- és kétemeletes házat Domanitzkyné halála után, 1867-ben 3 lánya örökölte, akik ugyanebben az évben eladták Blau Heinrichnek. 1874-ben Blau Mór, Lázár, Mina és Nanetta tulajdona lett, majd több Weisz rokon mellett Ebenspanger Lipótné (Weisz Szidónia) 1897-ben örökölte meg a házak negyedét, s az ö révén került fiai Ebenspanger (később Elek) Emő és Géza tulajdonába. A bérházak további öröklések és részben vétel útján végül (egy kis rész kivételével) teljes egészében az Elek testvéreké lett, a városban Elekházakként emlegették az épületeket. Az emeleti bérlakások mellett a századforduló idején a város legismertebb üzletei működtek itt: Wellisch Márkus „kalapkirály" kereskedése, Grünfeld Márk férfi-, nőigyermekruha és cipőkereskedése, Steiner Mór órás üzlete, s a Singer József és Társa vezette „Nagykanizsa legelső és legnagyobb vászon- és divatáruháza." 83 (9. kép) Az 1860-as évekre a Vasemberház és a megyei ház közötti déli oldalon fekvő telkek is teljesen beépültek. Az uradalmi épület szomszédságában egy, az udvarba hosszan (38 öl, kb. 72 méter mélyen) benyúló épület
