Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)
Megyeri Anna: Luxuscikkből közlekedési eszköz - Autóbusz-közlekedés Zalaegerszegen és vidékén a két világháború között
Luxuscikkből közlekedési eszköz 305 kodás után az utasait a kiindulási pontra szállítja vissza. 8 9 A buszoknak nagy szerepe volt az 1935-36-ban Zalaegerszegen megrendezett Göcseji Héten a környékre, főként Göcsejbe szervezett kirándulások lebonyolításában is. A többnapos rendezvénysorozat célja az idegenforgalom fellendítése volt, megismertetve Zala eddig elzárt, szépséges vidékét a nagyközönséggel, ezzel növelve a megyeszékhely ismertségét is. 1936. május 26-án Zala vármegye alispánja engedélyt adott a MÁVAUT-nak, hogy „... részjáratokat rendezhessen be az alapengedély okirat 53. pontjának megfelelően a Keszthely-Zalaegerszeg útvonal Keszthely és Zalaszentmihály közötti szakaszán a nyári idényben, naponta egy fordulóval." 9 0 1937 márciusában Nagykanizsa autóbuszforgalmának örvendetes bővüléséről számoltak be. Megindult a Nagykanizsa-kaposvári autóbusz ellenjárata, 9 1 majd a Nagykanizsa, Hévíz, Keszthely közötti 57 km-es távolságon utazókat május 22-től szállította autóbusz. A mentdíj 3 pengő, a menettérti jegy 4.80 pengő volt. Nagykanizsáról Zalaegerszegre zalaapáti átszállással lehetett utazni 4 pengős viteldíjért. 9 2 A júniusi megyei kisgyülésen Thassy Gábor azt panaszolta, hogy a Keszthely-Zalaegerszeg közötti autóbusz már Hévízen annyira megtelik, hogy a következő állomásokon nem tud utasokat fölvenni. Kifogásolták a kalauzok modorát is. 9 3 1937. június 16-tól a MÁVAUT szeptember 15-ig autóbuszt indított Zalaegerszegről Zalaszentivánra ahhoz a gyorsmotoroshoz, amely 9 óra 33 perckor indult Nagykanizsáról és 12 óra 23 perckor érkezett Sopronba. Az autóbusz az Arany Bárány elől 10-kor indult és 42 perc múlva ért vissza. 1937 nyarán, mintegy hagyományt teremtve, a Göcsej Egyesület szervezett két kirándulást a legszebb Göcseji tájakon keresztül. A buszkirándulás ára 5.30 pengő volt. A második kirándulás útvonala: Petrikeresztúr, Nova, ahol a frissen restaurált freskókat nézték meg a barokk katolikus templomban, majd az Örségbe utaztak, visszafelé Zalalövő, Kálócfa, Pórszombat irányából érkezve felmentek a Kandikó kilátóra, majd visszatértek Egerszegre. 9 4 1937 augusztusában azonban csalódást okozott a MÁVAUT, mert amikor a Keszthelyi Nyári Egyetem hallgatóinak kirándulást szerveztek Sümegre, a vállalat nem tudott megfelelő számú gépjármüvet a szervezők rendelkezésére bocsátani. 9 5 A bánokszentgyörgyi járat 1937 szeptemberében Zalaegerszeg polgármestere, dr. vitéz Tamási István felújította tárgyalásait a MÁVAUT elnökségével. A régi vágóhíd épületében (a város északi részén, a Zalához közel feküdt) már úgy építette meg a garázshelyiséget, hogy ott az eddiginél nagyobb számban lehessen elhelyezni autóbuszokat. Erre hivatkozva kérte a BánokszentgyörgyZalaegerszeg közti vonal javítását: ez a fontos autóbuszjárat Dél-Zalának eddig elzárt vidékeit hozzásegíti, hogy lakói egy nap alatt elintézzék ügyes-bajos dolgaikat a megyeszékhelyen. 9 6 A régen várt bánokszentgyörgyi buszjárat indítására csupán 1937. október elején került sor. Naponta közlekedett Bánokszentgyörgy és Zalaegerszeg között (6-kor indult, 17.10-kor érkezett; 7.25-kor érkezett és 15.45-kor indult). A menettérti jegy Bakra 1, Söjtörre 1.90, Pusztaszentlászlóra 2.50, Pusztamagyaródra 3.20, Bánokszentgyörgyre 4 pengő volt. Egyszeri utazás Bánokszentgyörgyre 2.40 pengő kiadást jelentett. így megvalósult végre az álom, hogy Dél-Zalát is autóbuszjárattal kapcsolják Zalaegerszeghez. 9 7 A söjtöriek azonban hamarosan megelégelték a tolongást, több autóbuszt kértek a MÁVAUT-tól, mert a megnövekedett forgalom lebonyolítására nem voltak elegendőek az arra közlekedő buszok. Vagy nagyobb, vagy több kocsit kell a bánokszentgyörgyi vonalon beállítani, mert nagyon sok a diák. Legalább a heti és az országos vásárok alkalmával lett volna szükség további buszra. 9 8 Egy nagykanizsai újságíró pedig annak adott hangot, hogy Bánokszentgyörgyről „kitűnő" utat építettek Zalaegerszegre, azon megindult az autóbusz, s olcsón szállítja (ő 3.20 pengőt írt) az utasokat. A halvány öröm mellett, melyet a felett érzett, hogy végre „mégis történik valami előrehaladás Dél-Zala rettenetes közlekedési viszonyaiban, kifejtette aggódását, hogy ez elvonja a vidék lakosságát Nagykanizsától. Ha tavasszal megépül Becsehelyig az út, akkor az még nagyobb veszélyt jelent Kanizsára nézve. „Letenyén máris irigykedve gondolnak a bánokszentgyörgyiekre, mert olcsó és jó busz jár a kitűnő utakon. Letenyét, a járás székhelyét egy autóbusz ugyan összeköti még Nagykanizsával, de ha tavasszal kiépül az út, már Letenyét is járat köti össze Zalaegerszeggel." 9 9 Az egerszegi tudósító nyugtatta kanizsai kollégáját: nem kell aggódnia. Először is a jegy drágább, s az új autóbusz egyáltalán nem árt Nagykanizsa gazdasági életének, másodszor ő beszélt egy ottani gazdával, aki egyáltalán nem utazik naponta Egerszegre, inkább Nagykanizsára viszi terményeit, de nagyon örül, hogy van a járat, mert így eljuthat a megyeszékhelyre, ha hivatalos ügyeit kell intéznie. A MÁVAUT nem a megyeszékhelynek akar kedvezni, hanem be akarják „kapcsolni az életbe" a vármegye ama vidékeinek lakosságát, amely eddig járművek hiányában nem tudott kimozdulni községéből. Céljuk az egységes, összefüggő autóbuszhálózat kiépítése. 10 0
