Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)
Megyeri Anna: Luxuscikkből közlekedési eszköz - Autóbusz-közlekedés Zalaegerszegen és vidékén a két világháború között
306 Megyeri Anna A menetrendi változásokat ismét több kritika érte, mely a megyei kisgyűlésen hangzott el. A MA VAUT azonban magyarázatot adott döntéseire. A Zalaegerszeg-Keszthely vonalon a nyári forgalomban a postától átvett, időközben megjavított, kifogástalan Rába típusú autóbuszok jártak. Októbertől egy kényelmesebb, gyorsjáratú Mercedes típusú autót is üzembe helyeztek. így a járatot meggyorsították, menettartama 1 óra 35 percre csökkent. Ez azonban Hévízfürdőn keresztül 20 perccel nőne, így azokat a járatokat, melyek főként közigazgatási érdekeket szolgálnak, a rövidebb úton közlekedtetik, de Alsópáhokon, illetve Keszthelyen csatlakozó járatokat kaphatnak Hévízre az utasok. A gyorsjárat a Budapestre induló vonathoz csatlakozik, ezért fontos a rövid menetidő. A túlzsúfoltságnak a nyári forgalomban is elejét vették a szükségesnek mutatkozó kisegítő autóbuszok közlekedtetésével. Csupán a Bak-Zalaegerszeg vonalon takarékoskodtak a járatokkal, mert arrafelé vonat is járt. Alkalmazottaikat a felelős hatóságok részéről megállapított rendelkezések figyelembevételével foglalkoztatják, szerintük a személyzet túlterhelésére nem került sor. 101 A kereskedelmi- és közlekedésügyi miniszter 1938. november 26-án hagyta jóvá a MÁVAUT járatainak 1938-39. évi téli menetrendjét. Ekkor új járatot engedélyezett a Keszthely és Böhönye közötti 54 km hosszú útszakaszra, naponta egy fordulóval, ahol naponta egy második forduló is fenntartható. Keszthely-Somogy sámson között pedig a forgalom a hét két napjára korlátozható. Kiterjesztette az engedélyokiratot a már korábban engedélyezett járati vonal meghosszabbítására a Zalaegerszeg-Bánokszentgyörgy - Borsfa - Báza - Kerettye - Lispe - Szentadorján közötti 15 km hosszú szakaszra az útvonal mentén fekvő községeknek és ipartelepeknek a megyeszékhellyel való összeköttetésére napi egy fordulóval, de szükség esetén egy második forduló fenntartásával. A 20.440-1938. számú rendelettel kiadott ideiglenes engedély szerint a Szombathely-Zalabér között fenntartott járatokat a Zalabér-Aranyod-Zalaszentgrót közötti 7 km-es útvonalra napi egy fordulóval engedélyezte Zalaszentgrót és Szombathely kedvező összeköttetése céljából, úgy, hogy a CsehimindszentZalavár útvonalrészen Mikosszéplak és Zalavár elkerülésével Csehi és Bérbaltavár községeken át is közlekedtethetők. 10 2 Bizonyára a személyzetnek jelentette a legtöbbet, amikor Keszthelyen, a vasúti szálló mellett felépült a M AVART új, központi autógarázsa, s azt 1939. augusztus 28-án használatba vették. így felszabadultak a postahivatal udvarán lévő eddigi MAVART helyiségek. A korszerű helyiségek láttán csodálkozott a szemlélő, hogy a régi helyen hogy is lehetett lebonyolítani a forgalmat és a „garazsírozást." 10 3. A MÁVAUT 1940. május 19-től június 22-ig érvényes menetrendje szerint a Zalaegerszeg-BakHévíz-Keszthely vonalon oda három járat, ebből egy csak Bakig, vissza öt, de három csak Baktól közlekedett: piacnaponként, keddenként és péntekenként a reggeli járat nem, míg a délutáni csak kedden és pénteken indult. A Zalaegerszeg-Nova-Lenti vonalon oda kettő: egyik csak Nováig, vissza három, de kettő csak Novától járt. A reggeli lenti járat kedden és pénteken nem közlekedett, míg a korai járat csak kedden és pénteken ért 7 óra 25 perckor Egerszegre, a 11.50-es pedig keddet és pénteket kivéve 13.30-kor állt meg Egerszegen. A Zalaegerszeg-Lispe-Szentadorján vonalon három: oda-vissza kettő, ebből egy csak Söjtörig, a Búza vendéglőig, illetve onnan vissza közlekedett. A Zalaegerszeg-Nagykapornak vonalon két busz járt oda-vissza, csak kedden és pénteken, a piacnapokhoz igazodva. ] 0 4 A korabeli utazási körülményeket festi le a következő, szomorú alkalom szülte utazásról írott beszámoló, amit a MÁVAUT egyik kárvallottja küldött be az újságnak 1941 augusztusában. A közlekedési cégnek címzett nyílt levelében a következőket beszélte el. Keszthelyre igyekezett Zalaegerszegről, herceg Festetics György temetésére. Első kellemetlen élménye az volt, hogy a menetrendben az Arany Bárány szerepelt tévesen megállóként a plébánia helyett, ahol 8 órakor várakoztak a buszra. Bak felől végül félórányi késéssel érkezett meg a járat, amely már ekkor „asztmában" szenvedett, s emiatt több rendkívüli pihenőt kellett tartania. Az indulás reménykeltő volt, Zalaszentmihályig jól haladtak, azonban a kapaszkodón egy gabonás szekér került eléjük, ezért a busz az emelkedőn teljesen lelassult, s csak a legborzasztóbb „motalkó-büzfelhő" kibocsátásával sikerült feljutnia a partra. A pölöskei kitérő előtt rendkívüli megállásra kényszerült, mivel a szembejövő autóbusz kidőlt, és sürgős segítséget kért. Tovább haladtak, ám Pacsán vásár volt, a megállókban sokan szálltak fel, egyre többen lettek, többen, mint a megengedett 38 fő, sok utast ott kellett hagyni. Többen mégis felpréselték magukat, „egymás hátán csüngtek". Pacsa és Hévíz között végül felmondta szolgálatot a gép motorja. Az utasok begyalogoltak Hévízre, hogy taxit kapjanak, de potyára, mert taxi nem volt, így meg kellett várniuk a buszt, s 12 óra lett, amikor elindulhattak. Mire az autóbusz megállt Keszthelyen az Amazon mellett, már szembetalálkoztak a tömeggel, amelyik a herceg temetéséről jött. E történet kapcsán feltette kérdéseit: Miért indít beteg gépeket a MÁVAUT? Tudja-e, hogy e kalandos utazások napirenden vannak, s ez nemcsak az utasokat, hanem a vezetőket is kimeríti? Minek a köz-
