Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)
Flórián Mária: Egy önmüvelő parasztember - Csizmadia Imre (1902-1986) életregénye alapján
ZALAI MÚZEUM 18 2009 101 Flórián Mária Egy önművelő parasztember Csizmadia Imre (1902-1986) életregénye alapján A parasztság két világháború közötti művelődési lehetőségeiről többek között Balogh István adott áttekintést. Vizsgálta, hogy a parasztság történelmi helyzetében történt változások és „hagyományosnak" mondott műveltségének bomlása milyen szemléletet alakított ki a falusi népesség megítélésében és magában, a parasztságban. A művelődéspolitika felismerte a parasztság társadalmi felemelésének szükségességét, és az iskoláztatással, valamint az iskolán kívüli népműveléssel igyekezett is a társadalmi esélyegyenlőség felé vezető utat biztosítani. Balogh István kitért arra is, hogy maga a parasztság miként igyekezett kihasználni az adott lehetőségeket, és véleménye szerint, például az írás-olvasás tudás következtében megnőtt a napisajtó jelentősége, a könyvolvasásé azonban sokkal kisebb mértékben. 1 A parasztság mentalitásának alakulását, polgárosodását vizsgálva 2 merült fel a kérdés, hogy az író-olvasó falusi, tanyasi emberek-érdeklődésük és lehetőségeik függvényébenmit olvastak. Jó néhány paraszti életrajz meggyőzött arról, hogy a visszaemlékezők fiatalkori élményei közül elsősorban a mindennapi környezetükben zajló bálok, táncmulatságok, a falusi színjátszás szóltak a kikapcsolódásról, az olvasmányok-Balogh István megállapításaival egybehangzóan-sokkal kevésbé. Csizmadia Imre önéletrajza azért kivételes, mert egész életét végigkísérték a könyvek és az ismert regényekből készült filmek. Érdeklődése, olvasottsága nem tekinthető átlagosnak, szenvedélyével kiemelkedett hasonló sorsú társai közül. 3 Élettörténetéből azonban megismerhető, hogy a két világháború között, egy tanyán lakó, író-olvasó gazdaembernek milyen lehetősége volt az önművelésre, ha már úgy hozta sorsa, hogy az elemi befejezése után nem tanulhatott tovább. Ez a tanulmány kifejezetten az elérhetőségi körébe beáramló anyagot, könyveket, filmeket szemlézi. Nagy Gyula, 4 az Orosházi Múzeum egykori igazgatója, paraszti „önéletrajzíró" csoportot 5 hozott létre az 1970-es években. Biztatására Csizmadia Imre, 6 aki -átvéve apja szokását-az évi kalendáriumba minden hónapban bejegyezte a fontosabb eseményeket, 75 évesen leírta élete történéseit. A 12 éves koráig történtekről már fiatalon is írt, ennek felhasználásával könnyű volt megidéznie gyermekkorát is. 7 Csizmadia Imre szülei az Orosháza környéki tanyavilágban, majd a vásárhelyi pusztán vettek földet és tanyát. Amikor az író 6 éves lett, Orosházán járt iskolába, ahol-a korábban gazdálkodó, öregségükre a városba beköltözött-apai és anyai nagyszülőknél lakhatott. Anyai nagyszüleinek házánál mindennap volt újság, a Kis Újság, illetve 1912-től a Friss Újság. A falon, szögön lógott a Képes Komáromi Kalendárium és az álmoskönyv. Öregapja sokszor éjfélig olvasott. Ágyához közel 5-6 kisebb-nagyobb bekötött könyv volt, ezek „köri könyvek" voltak. Tagja volt a Polgári Olvasókörnek. Csizmadia Imre második osztályos korától, miután a leckéjét megírta, minden este félórát olvashatott, nézegethette a képeskönyveket. A már említett Képes Komáromi Kalendáriumon kívül ismerte a katolikus tanyákra járó Szent Család Naptárat, amiben szentképek voltak. Csizmadiáékhoz, a szülőkhöz viszont a Rózsa Kálmán-féle Regélő Naptár járt, amit azért kedvelt, mert két folytatásos regény is volt benne. 1910-ben például Az agyonlőtt császár, vagy Miksa mexikói császár élete és halála, a másik A Bastille rejtelmei vagy ártatlanul halálra ítélve 1911-ben fedezte fel Csizmadia Imre az orosházi Alföld szálloda sarkán lévő Wigner-féle Nagytrafik kirakatát, tele könyvekkel, folyóiratokkal. Vásárolni persze nem tudott, nem volt pénze. Harmadikos korában a karácsonyi szünetre két könyvet vitt haza az iskola könyvtárából a Dörmögő Dömötört és Mackó MukiX. S mivel ebben az évben jelesen vizsgázott, egy jutalomkönyvet is kapott, Krúdy Gyula Letűnt századok című, hazafias elbeszéléseket tartalmazó könyvét. Ez volt jövendő könyvtárának első kötete.
