Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)
Flórián Mária: Egy önmüvelő parasztember - Csizmadia Imre (1902-1986) életregénye alapján
102 Flórián Mária 1912-ben ment ötödikbe. Ettől kezdve a „négy tantermes központi iskolába" járt, ahol hét tankönyvből tanultak, ezek között egyháztörténet is volt. A sok tanulás mellett esténként félórát olvasott. Unokatestvérének egy könyvügynök hetenként hozott egy ponyvát, azt ő is elolvasta, köztük volt például A vörös álarcos vagy a varázsgyűrű titka című, 16 oldalas kötet. Karácsonyi olvasmánya az új Regélő Naptár volt, kölcsönkönyveket is vitt haza az iskolából. Ebben az évben vendégszerepelt Orosházán az amerikai Barnum-cirkusz, indiánokkal, a szakállas, térdig érő csizmás Buffalo Bill-lel, és az előadásra a gyerekeket is elvitték. Ezekről a figurákról utóbb sok könyvet olvasott Csizmadia Imre. Ebben az évben az emeletes faszínházra kiírták: Uránia, ez volt az első mozi Orosházán. Itt látott először „mozgókép-vetítést" rövid ötperces, „röhögtető" jeleneteket Pali, mint kalapos, Pali, mint kéményseprő, Pali, mint pékinas. Ötödikben megkérdezte a tanító, ki akar polgáriba menni. Csizmadia Imre nem mert jelentkezni, tudta, apja otthon akarja fogni kanásznak. Bár közepesen vizsgázott, és jutalomkönyvet is kapott, apja valóban nem engedte polgáriba. „Megszűntem 'flaszteren járó' falusi gyerek lenni, a vásárhelyi emberek közt élő, sártaposó parasztgyerek lettem"-írta visszaemlékezve a döntésre. Ezt követően, 1913. június 9.-től, a vásárhelyi pusztán lakott 1957. október l-ig. 9 A hatodik osztályba már a tanyasi, fecskési iskolába iratkozott be. Korábban, Orosházán egyneműek, egyvallású gyerekek jártak egy osztályba, itt, az állami iskolában háromféle vallású, hat különböző korosztályú fiú- és lánygyerek tanult együtt. Az iskolában egységes tankönyveket kaptak. A felsőbb osztályosok minden tantárgya egyetlen könyvben volt Falusi iskolások olvasó- és tankönyve. Az ötöd-hatodikosoknak, az olvasnivalón kívül, ebben a tankönyvben volt még a földrajz, természetrajz, alkotmánytan, gazdaságtan, nyelvtan, történelem, mértan, számtan. Csak a hittankönyv volt külön. A vásárhelyi külterületi iskolákban összeírták az eminens tanulókat. A fecskésparti iskolában Csizmadia Imre volt az egyetlen, így a hatodik osztály végén ismét felvetődött a polgári lehetősége. Apjának segítségre volt szüksége, apai nagyapja ellene volt iskoláztatásának, anyai nagyszülei hiába szóltak mellette. így 1908-1914-ig, 16 éves koráig járt iskolába. Ettől kezdve saját buzgóságára volt bízva, hogy mennyit és mit olvas. A fecskésparti olvasókör és a sóstóparti olvasókör volt a közelükben. 1914-ben például, legeltetés közben, a 150 füzetből álló, a Cári Téli Palota rejtelmei című ponyvaregény első három füzetét olvasta el. 1 0 A pusztán a második szomszédjuk, Makóék nem voltak „világhajtiak", de olvasott emberek voltak. Naponta újságos hozta nekik a vásárhelyi Reggeli Újságot, és járatták az Igazmondó című hetilapot is. Makó József minden évben megvette a Rózsa Kálmán-féle Családi Naptárat, és sok históriásfüzet, nótáskönyv, betyáros történet volt náluk, a sublótfiában. Az öreg eljárt vasárnaponként a sóstóparti körbe is. Olykor a templom előtti téren is hozzá lehetett jutni némi irodalomhoz. A mézeskalácsos és egyéb sátrak között volt a históriaárusé, aki álmoskönyvet, nótáskönyvet, Genovéva, Patkó Bandi, Rózsa Sándor históriáit is árusította, ősszel meg a kalendáriumokat. A kezében daloskönyvet tartott, és dalolta az új nótákat, a háború kitörése után csak katonanótákat. A nóta végén nem győzte kiszolgálni a vevőket, tízhúsz fillérért. 1915-ben Csizmadia Imre hetente bejárt Orosházára, hogy megnézze, jött-e levél apjától a frontról, és meglátogatta nagyszüleit. Ilyenkor mindig elment a Pless-könyvkereskedéshcz és a Wigner-féle Nagytrafikhoz, hogy megnézze a könyveket, folyóiratokat. Ha tudta, megvette a Tolnai Világlapját, a Világháború Képes Krónikája című, hetenként megjelenő háborús folyóiratot, figyelte a frontok állását. A folyóiratban mindig volt egy 16 oldalas ív Jókai Jövő század regényé bői. Csizmadia Imre sallangokat font bőrből, pl. csizmaszárból, és eladta a kanászoknak. Az így szerzett filléreken vette meg például a Világháború Képes Krónikáját. Ez év karácsonyán csomagot adott fel apjának Orosházán. Az Apolló mozi előtt sokan bámészkodtak, egykori iskolatársai is-most polgáristák vagy inasok-tőlük tudta meg, hogy vasárnaponként moziba járnak. Neki azonban sietnie kellett haza a jószághoz. A kalendáriumok Naplójegyzet-rovatába, havonta beírta könyvvásárlásait. 1916. augusztusában, amikor a harctéren lévő apja számára édesanyjával fényképet csináltattak, megvette Guy Chantepleure Bonaparte ezredes című könyvét a Milliók könyve 1 1 sorozatból. Egy másik bejegyzés szerint, Wigner Géza boltjában, a Milliók könyve sorozatban megvolt Farkas Pál Egy önkéntes naplója, Szomaházy István Mesék az írógépről és A. Conan Doyle Az üldöző című, Sherloch Holmes-ról szóló kötet. Gyűjtögetett filléreiből megvette az Egy önkéntes naplója és Az üldöző kötetet. Elhatározta, hogy a Milliók könyve sorozat valamennyi kötetét megveszi. A Nábob kincse volt a következő. A sallangok eladásából gyűjtött pénzből az év végére 28 kötete volt a sorozatból, és már várta Bársony István Királytigrisé t. A különböző hetilapokkal együtt már jelentős könyvtára volt. A kukoricásban talált pulykatojó alól kivett, a szomszédban kikeltetett és felnevelt pulykák árán egy csomó könyvet vett magának 1916 karácsonyára a Milliók könyve sorozatból. Ezek Lázár István A kém, Verne
