Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Kunics Zsuzsa: Gabona piacz-Főtér-Erzsébet királyné tér-A nagykanizsai Erzsébet tér kiépülése, története a dualizmus időszakában

Gabona piacz - Főtér-Erzsébet királyné tér 273 állt, a Blau család lakóháza. Hosszú évtizedek alatt alakult ki, mely jól látszik az 1864. évi alaprajzán is: 5 egymáshoz tapasztott, lépcsősen egymás mögött álló házrészből állt.

8

4 Blau Mózes terménykereskedő cége már az 1820-as években összeköttetést tartott fenn Belgráddal és Zimonnyal, hajókkal hozatta Mohácsig, onnan szekereken az aszalt szilvát, s egyéb nyers terményeket, s látta el velük a bel- és külföldi piacokat.

8

5 1835-ben ugyanitt a főtéren, csak az északi oldalon, a Magyar utca torkolatánál (Erzsébet tér 12.) kis likőrgyárat alapított, mely Magyarországon elsőként 1884-től francia módszerrel konyak lepárlást végzett. Blau Mózes halála után fia, Pál vette át a gyár vezetését, a lényeges fejlesztések már az ő fiai, Lajos és Béla nevéhez fűződnek.

8

6 Konyakjukkal több magyar városban és a millenniumi kiállításon, Bordeaux-ban, Brüsszelben nyertek aranyérmet, de Londonban, Chicagóban is kitüntették a céget. 1897-ben elnyerték a cs. és kir. udvari szállítói címet. Konyak, rum, likőr, pálinka mellett sósborszeszt is gyártottak. Berendezték az első hazai fémkupak gyárat, ahol napi 50 ezer palackra való kupakot gyártottak. Bécsben és Budapesten főképviselőségeket, számos nagyvárosban ügynökségeket tartottak fenn. Két utazójuk járta a Monarchia városait, termékeiket Szerbiában, Bulgáriában, Indiában és Amerikában is ismerték.

87 A főtéri telepen már az 1880-as években naponta 1525 hl bort tudtak feldolgozni, a századforduló idején 6 pálinkafőző készülék és 2 „konyak apparátus" üzemeltetéséhez 10-15 munkást alkalmaztak.

8

8 Blau Pál (Főtér 2. szám alatti) háza a hagyomány szerint arról volt nevezetes, hogy ő építette az első fürdőszobát a városban. Az 1860-as évek elején a ház mögött, a telek végén külön kis fürdőházat építtetett 3-4 fürdőkáddal s egy zuhannyal, ahol a család barátai is szívesen látott vendégek voltak.

8

9 A ház földszintjén a 19. század közepétől kávéház működött, elnevezésüket a mindenkori bérlő alapján kapták. Az 1860-as évek elején még a Kohn kávéházról tudósítanak az újságcikkek, majd Reindl Károly s veje, Brunner József közösen vezette az üzletet, 1868-tól Brunner egyedül. Hein Mihály 1876. november 4-én kapta meg a Városi Tanácstól „Ipar jegyét" a kávés ipar üzésére, s nyitotta meg elegáns kávéházát a Blau- házban.

9

0 Az „előnyösen ismert" kávés 1882-ben a közönség „magasabb igényeinek" megfelelően átalakította kávéházát. 18 évig bérelte a helyiséget, majd üzletét 1894 áprilisában a tér keleti oldalán fekvő, ú. n. Szerb házba helyezte át.

9

1 (Ottani működéséről a Szerb ház leírásánál lesz szó.) Blau Pál a hajdani kávéházi helyiséget ekkor egy közfal felépítésével 2 bolthelyiséggé alakíttatta át (az építési terveket Morandini Román készítette).

9

2 A 20. század elején ezekben működött Weisz Jakab bútor-, üveg-, edénykereskedése és Günzer Lipót asztalosműhelye.

9

3 (9. és 3. kép) A Blau- ház szomszédságában álló 2 ház (Erzsébet tér 3-4.) a 19. század közepén már a Rosenberg család tulajdonában volt (a 3. számú Rosenberg Izraelé, a 4. számú Herminé).

9

4 A 4. számú ház helyén a század elején még-az 1822. évi térkép szerint-a Löwenstein- ház állt. A két ház építési ideje nem ismert, de az 1860-as évekre már elkészültek. Az 1864. évi kataszteri térkép szelvényén és az 1901. évi várostérképen feltüntetett alaprajzuk teljesen megegyezik. Az 1860-as évek után az épületeken valószínűleg csak belső átalakításokat, felújításokat végeztek. A 3. számú egyemeletes, egyszerű homlokzatú épület földszintjén működött az 1860-as években Seiler Péter „órás és erőművész" műhelye és üzlete, ahol-hirdetése szerinttorony- és várórák elkészítését, s a legkülönfélébb órákat ajánlja megvételre.

9

5 A 20. század elején Reichenfeld Albert hirdeti itt-a városi címtárban közétett rajzos reklámjában-„villanyerőre berendezett kolbászáru gyárát."

9

6 (2. kép) A szomszédos, 4. számú Rosenberg- ház kétemeletes, s alaprajza is legalább négyszer nagyobb. Az udvarba hosszan benyúlik, csaknem a teljes telekszélességet kitölti. A régi képeslapok tanúsága szerint az 5 ablaktengelyes épület homlokzata díszesebb, jobb oldalán széles, kőkeretes kapu látható. (2. kép) A század közepétől a házban működtette szállodáját Knortzer Frigyes Arany Szarvas néven. 1866-tól vendégeit "amerikai omnibus"-on szállította az indóházig és vissza. A megjelent hírlapi tudósítások szerint az 1860-as években a Fő úti Korona Szálló „túltesz" a Szarvason, többször „az őt minden tekintetben felülmúló koronái concurrenciáról" írtak, 1865 tavaszán a „nem magyar nyelven szerkesztett" étlapot s az ételek rossz helyesírását tették szóvá.

9

7 Ugyanakkor a város „jelentékenyebb" kereskedői és iparosai felsorolásánál a vendégfogadók között a Szarvast „szép ebédlővel s jó borral" ajánlják.

9

8 1875-ben Knortzer kiköltözött az épületből, kétemeletes saját házat épített a tér keleti oldalán, melyben 1875 októberében nyitotta meg új szállodáját. Igazi hírnévre a szálló itt, az új helyén tett szert. A régi vendégfogadói helyiségeket Gschaider A. fiumei szállodás bérelte ki, a szobákat elegáns vasbútorokkal rendezte be, a szállót Oroszlán néven működtette tovább.

9

9 Az 1870-es években a Zalai Közlöny hasábjain közzétett „Utazók névsora" szerint a magyar vendégek mellett nagy számban fordultak meg itt bécsi, grazi, frankfurti, pozsonyi, brünni, prágai és trieszti vendégek is.

10

0 1875 őszén itt alakult meg 30 fővel a Nagy-Kanizsai Fiatalság Társasköre. Rendezvényeiket az étteremben tartották, a kör helyi-