Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)
Lantosné Imre Mária: Útmenti keresztek Véménden
Útmenti keresztek Véménden 191 - Schmidt-Kerner-Kreuz „Gestiftet von Schmidt Mária 1931." Herzog-Kreuz „Gestiftet von Michael und Anna Herzog, 1871."( A plébániatemplom előtt állt a Szentháromság oszlop felállításáig, 1906-ig, utána került a temető bejáratához.) —Hambast-Sebastian-Kreuz (A 19. században állították. Schkodrai Sebestyén malomkerékkészítő újíttatta fel 1937-ben.) -Bcirna-kereszt/Brambauer-Kreuz „Gestiftet von Katharina und Nikolaus Brambauer 1885." -Kék-kereszt „Gestiftet Kaspar Asszmann im Jahre 1851." -Krem-Kreuz „Gestiftet von Michael Krem 1872." (A kereszt talapzatán álló Szűz Mária, Szent János és Bűnbánó Magdolna szobra egyedülálló kompozíció.) - Stenger-Kreuz „Gestiftet von Marghareta Schneider, Ignaz und Magdalena Stenger 1877." -Orbán-kereszt „állíttatta Wilhelm György és neje 1851-ben." -JáschekKreuz „Állíttatta Jaschek Alajos 1881." -Kék-kereszt „Gestiftet von Pol Ries 1865." Orbani-Kreuz „Gestiftet von Elisabeth und Balthasar Staubach."(A 19. század első felében készült, talapzatán Szt. Orbán szobrával. Egykor fontos tájékozódási pont volt.) -Trabert-Kreuz „ Zu Ehre Gottes gestiftet von Peter und Elisabetha Trabert und Johann und Anna Trabert geborene Erb 1933." - Vörös-kereszt (Állítója és készítésének időpontja ismeretlen, a 19. sz. második felében készülhetett.) -Jäkli-Kreuz „Gestiftet zur Ehre Gottes von Nicolaus und Katharina Jäckl 1910." --Miller/Orbani-Kreuz "Gestiftet von Anna Miller 1937." -Harsányi-kereszt (Az első világháború után készült, egykor fából, rajta pléh Krisztus-testtel. Engesztelésül állíttatták egy véletlenül agyonlőtt vadász emlékére. A kereszt elpusztult.) Az alábbiakban néhány, a keresztek alapításához fűződő történetet említenénk. Pécsvárad felől jövet, mielőtt a faluba érkezünk, a Trefort-pusztai útelágazásnál két hatalmas hársfa között áll az ún. Jáschek-Kreuz. A puszta bérlője Jaschek Alajos 1881-ben, az előző évi kiváló termés megünneplésére tartott mulatság alkalmával egy odatévedő, tejet kérő vándorlegényt elzavart. A legény a társaságnak szerencsétlenséget jósolt. Rövid idő múltán hatalmas viharral jégeső kerekedett, három falu tennését elverte és a bérlő házában is nagy kárt okozott. Egy év múlva Jaschek Alajos engesztelésül három falu lakosságának jelenlétében, állíttatta fel a keresztet. Krisztus korpuszát és Mária szobrát a legutóbbi időkben a környékbeli cigányok „öltöztetik". A falu előtt, az út jobb szélén látható az ún "Kékkereszfmás néven Ris-kereszt, talapzatán: ,, Gestiftet Pol Ris 1865" felirattal. Névadója fogadalomból állíttatta, amiért szerencsésen megmenekült az osztrák-olasz háborúból. 1 4 Más hagyomány szerint, ezen a helyen lévő kútba Riesz Pál belefulladt és ennek emlékére állították. A "Kék keresztet" Szent Márk napján, búzaszenteléskor, a körmenettel is felkeresték. A „Vörös-kereszt " a faluból a határba vezető út mellett áll megemlékezésül, hogy az ott álló gémeskút jéghideg vizéből valaki ivott, tüdőgyulladást kapott és meghalt. Halálesete miatt, más vélekedések szerint a háborúk véráldozataira gondolva festették vörösre. A környéken lakó görögkatolikus szerbek hagyománya szerint: holdvilágos éjszakákon a kereszt környékén nagyon szép tündérek táncoltak, akik kecskelábakon jártak és a betyárokkal cimboráltak. 1 5 Orbán és Donát a szőlőhegyek védőszentjeinek tisztelete a 18. századi német telepítésekkel érkezik a Dél-Dunántúlra. Ábrázolásukat és kultuszukat a telepesek eredethelye is befolyásolta. A megye nagyobb részén, főleg a fuldai származású németség körében többnyire Szent Orbánt tisztelték. Nevére kápolnákat, képoszlopokat (Bildstock) és kereszteket szenteltek. Szent Donát közbenjárását inkább a pécsi szőlőművesek kérték. A Pécs feletti szőlőhegy elnevezése és az oda épített kápolna őrzi tiszteletét. Nem véletlen, hogy Véménd határában, a szőlőskertek között található három ún. Orbán-kereszt. A Kecske-hegyen, az egykori vásártér szélén, egy kőkereszt talapzatán, a szőlők oltalmazója, Szent Orbán szobra látható. Wilhelm György és felesége állíttatta 1851-ben, hogy a termést megóvja a fagykár és a jégverés ellen. Szt. Orbán ünnepén (május 25-én) minden második évben, jó időért imádkozva vonult oda a falu népe. Az első világháborúból hazatért Trabert Péter, feleségével, öccsével és sógornőjével együtt, 1933-ban állíttatta fogadalomból a Weinbergen Szt. Orbán tiszteletére a kékre festett ún. Trabert-keresztet, melynek talapzatán lángoló szív látható. Felirata: ,,Zu Ehre Gottes gestiftet von Peter und Elisabetha Trabert und Johann und Anna Trabert geborene Erb 1933. " A weinbergi présházakkal szemben áll az ún. „Staubach-kereszt" talapzatán Szt. Orbán szobrával. Egy traktoros ledöntötte, azt követően fakorpusz került a keresztre. Véménden, Orbán neve napján a falu lakói minden évben más kereszthez vonultak körmenetben a szent segítségét kérni. A templom oldalán látható az ún. „Miller-kereszt más néven Orbáni Kreuz", amelyet Miller Anna 1937ben állíttatott. A talapzatán ugyancsak a szőlőfürtöt tartó Szt. Orbán áll.
