Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Lantosné Imre Mária: Útmenti keresztek Véménden

192 Lantos né Imre Mária Végezetül a keresztállítás egy sajátos változatát említenénk. A temető bejáratánál a Kerner család körülkerített sírkertjében az útmenti keresztek mintájára 1931-ben állíttatta Schmidt Mária, férje tragikus halála emlékére. A hagyomány szerint Kemer György szénásszekerét a megvadult lovak elragadták az Andergrundwiesen-dűlőben és a nyakát szegte. A kereszt felirata: Georg Kerner und Mária Kerner, 1931. A véméndi szakrális táj évszázadok során formálódott. A betelepített németek vallási közössége a 19-20.században vált hangsúlyossá. Ezt fejezi ki az útmenti keresztek helybeli emlékanyaga, amely a környező kistájban is egyedülálló. Vallásos szokáscselekményeikre, a hagyományok őrzésére, az egyéni és közösségi áhítatformáikra visszahatott szakrális környezet. Jegvzet ' LANTOSNÉ IMRE 1997: 39. 2 PINZGER 1934: 13. 3 SZITA 1978: 91. Itt jegyeznénk meg, hogy Véménden a 19. század második felétől félszáz izraelita vallású család lakott. A németek egy részét 1945 után kitelepítették, helyükre Bukovinából (Hadikfalvárói), valamint a Felvidékről (Csallóközből, Hontfüzesgyarmatról, Szimőről, stb.) érkeztek magyar családok. A cigány lakosság a környék településeiről vándorolt be. 4 Nagyboldogasszony ünnepét a szerbek, a görögkeleti naptár szerint augusztus 27-én tartották. 5 HENGL 1985: 708-709. 6 Cikón határában az elpusztult Máriaszéplak falu egykori temploma a 13. században épült. A török időkben rommá lett. Részben megmaradt szentélyét, mint búcsújáróhelyet, a bevándorolt németek keresték fel. 7 HD 1790-1985: 3. A tíz fogadott ünnepből hat a német telepítésekkel honosodott meg vidékünkön. 8 Jekl Mihályné Trábert Magdolna (sz.: 1919), valamint Ziehné Herbert Katalin adatai alpján. 9 Zsoltárokat bevezető és befejező kétszólamú ének, a pap és a hívek változó éneke. 1

0 Bagó Márton (+1873) 1833-tól a megvásárolt Landerer nyomda tipográfiájával dolgozott, többek között számos német és magyar nyelvű imalapot tett közzé. Nyomdáját azonos nevü fia, a 20. század fordulójáig működtette. 1

1 HD 1790-1985: 64. 1

2 A „kék svábok" elnevezést, szemben a „fekete svábok" megjelöléssel VÁRADY Ferenc: Baranya múltja és jelenje c., 1896-ban írott kötetében használja először, annak megkülönböztetésére, hogy a viselet anyagát zömében a kékfestő textilek alkották. A kereszteket elnevezésük szerint és a talapzatukon olvasható felirattal, valamint zárójelbe tett megjegyzésekkel soroljuk fel. 1

4 Az osztrák-olasz-francia háború 1851-ben zajlott. Ebben vett részt kötelező katona idejét töltve Riesz Pál. 1

5 Baranya megye földrajzi nevei 1982. II. 85. Irodalom BABICS András-SZITA László 1982 Baranya megye földrajzi neve i I-II. Pécs. HENGL, Ferdinand 1985 Deutsche Kolonisten im Komitat Baranya/Ungarn 1688-1752. I-II. HISTÓRIA DOMUS (röv. HD) 1790-1985 Véménd. LANTOSNÉ IMRE Mária 1997 Kőfaragóműhelyek és a kőfaragás emlékei a DélDunántúlon. Ethnographia 108: 1-2. PINZGER Ferenc S.J. é.n. Emlékezzünk régiekről. Pécs. SZITA László 1978-1979 Szerbek visszavándorlása Baranya megyébe a Szatmári béke utáni években. Baranyai Helytörténctírás. Pécs.