Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)
Fullár Zoltán: Bronzkori tűzikutyák Nagyrécséről
ZALAI MÚZEUM 18 2009 29 Fullár Zoltán Bronzkori tüzikutyák Nagyrécséről A tüzikutyák kérdéskörét már a 20. század elején, az első példányok előkerülésekor elkezdték vizsgálni, de a magyar őskori anyagot csak jóval később, Nagy László tekintette át. O úgy gondolta, hogy azokat a tárgyakat, amelyeket a kutatás tűzikutyaként értelmez, nem lehet a főzéshez, tüzeléshez kötni. Ezek általában trapéz vagy háromszög átmetszető, hosszúkás kerámiatárgyak („nemesfémrúd alakzatúak"), felső részük két végén gyakran szarvacskákkal vagy állatfejekkel (NAGY 1979: 19.). Az általa vizsgált anyagban csak kevés lelet származik temetőből, nagy többségükben telepobjektumokból kerültek elö (NAGY 1979: 58.). 2004-ben, Nagyrécsén, a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának munkatársai tártak fel egy késő bronzkori településrészletet dr. Kvassay Judit vezetésével, az M7 autópálya nyomvonalán (1. tábla). Az ásatás során két településobjektumból került elő tűzikutyához tartozó töredék (59. és 69. objektum, 2. tábla). 59. objektum: amorf, északkelet-délnyugati irányú gödör. Oldala egyenesen szűkülő, alja egyenetlen. Hosszúsága: 208 cm, szélessége: 181 cm, mélysége: 46 cm. Betöltése sötétszürke, keményre tömörült, erősen faszenes, paticsos. 716.59.1.36. Szürkésbarna, kavicszúzalékkal és homokkal soványított töredékek, tűzikutya darabjai. A trapéz átmetszeti! tárgyon egykor lyuk lehetett. Másodlagos égés nyoma nem figyelhető meg. M: 7,3 cm, Sz: 14,2 cm, AÁ: 5,5 cm, TÁ: 2,8 cm 69. objektum: ovális, északkelet-délnyugati irányú gödör. Oldala egyenetlen: északkelti szélén lépcsős, a többi egyenesen szűkülő. Alja lapos. Hosszúsága: 218 cm, szélessége: 172 cm, mélysége: 52 cm. Betöltése szürke, keményre tömörült, enyhén faszenes, paticsos, egy csíkban erősen faszenes. 716.69.1.2. Barnásvörös, csillámos homokkal és kerámiazúzalékkal soványított, háromszög átmetszeti! töredék. Tűzikutyához tartozhatott. Gerince íves, teteje síkozott, törésfelülete vörös. Sarkán vagy szarvacska, vagy állatfej lehetett. M: 6 cm, Sz: 3,5 cm, H: 5,4 cm Az 59. gödörből előkerült példányon (716.59.1.36.) csak egy furat helye figyelhető meg, de ha csak ezt az egyet rekonstruáljuk középre, akkor a kapott tárgy arányaiban eltér a nagy többségtől, túl tömzsi lesz, ezért valószínűsíthető, hogy kettő, de inkább három helyen volt átfúrva. így kiegészítve meg is kapjuk a szokásos 20-25 centiméteres hosszúságot. A két végén lévő kettős szarvacska általános, bár lehetséges, hogy nem volt kialakítva rajta ilyen dísz. A 69. objektum tűzikutyája (716.69.1.2.) más, háta nem vízszintes, hanem középen gerinc fut rajta végig és a furatoknak sem volt nyoma, bár ez a töredékesség miatt nem egyértelműen jelzi azok hiányát. Kétségtelen viszont, hogy volt valamiféle szarv vagy állatfej a két végén, azonban nem dönthető el, hogy ez pontosan milyen lehetett. Érdekes, hogy Lengyelen ezek a tárgyak gyakran kerültek elő olyan gödrökből, melyekben mellettük átfúrt agyagkúpokat találtak (NAGY 1979: 58.). Ez volt a helyzet itt, NagyrécseBaráka-dülőn is, a tűzikutya mellett átfúrt, töredékes agyagnehezék került elő (716.69.1.3.). Ebből a két esetből további következtetések csak igen óvatosan vonhatók le, az mindenesetre valószínűsíthető, hogy egy épület, talán egy ház szemetével állunk szemben, ahol mind a tűzikutya, mind a szövőszék helyet kapott. Mindkét nagyrécsei példány gondosan megmunkált, jól iszapolt és kiégetett. A Nagy László által megvizsgált 154 lelet jelentős részének kidolgozása is hasonló volt (NAGY 1979: 38.). Sok esetben figyelt meg korom- vagy hő miatt feketére égett foltokat (NAGY 1979: 41-48.). A barákai anyagban ennek nyomát csak a 716.59.1.36. számú példányon láttam, bár a töredék belső szerkezete nem mutatja nagy hő, vagy másodlagos égetés nyomát, csak a külsején látszik kis elszíneződés, amit okozhatott véletlen sérülés is. Nagy László felállított egy tipológiai sort is, amelybe a Nagyrécsén talált két töredék többé-kevésbé beleilleszthető. Ez alapján az 59. gödörből származó darab a Nagy-féle B| csoporthoz tartozik, míg a 69-esből
