Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Lantosné Imre Mária: Útmenti keresztek Véménden

ZALAI MÚZEUM 18 2009 189 Lantosné Imre Mária r Utmenti keresztek Véménden A szakrális táj jelzés értékű alkotóelemei a keresztek, látványuk tanúsítja legbeszédesebben a krisztusi szenvedés és megváltás együttes üzenetét. A keresztek állításának igényét is ez a jelentéstartalom motiválta az egyéni sorsok, a tragédiák, valamint a fogadalom, az engesztelés és a hálaadás jegyében. A keresztek száma egy-egy településen és vonzáskörzetében kifejezi a helybeli lakosság vallásos világát. Véménd katolikus lakói végleges letelepedésüket követően, a 19. századra formálódtak vallásos közösséggé. Ennek tulajdonítható, hogy a kőkeresztek napjainkig fennálló példáit javarészt a 19-20. században emelték. A környező településekhez viszonyítva Véménden kiemelkedő számban állítottak kereszteket a falu belterületén, az utak mentén és a határban. Alapításuk az idetelepített németekhez kapcsolódik. A kereszteket mecseknádasdi kőfaragók készítették, az idősek emlékezete szerint az Arnold, Gradwohl és a ,,Kriszt us-faragé)"-nak nevezett Weckler család tagjai.

1 A helybeli keresztek állításának előzményeként, érdemes röviden felidéznünk a falu vallásos életének múltját, a szakrális táj évszázadon keresztül tartó szerveződését. Véménd Baranya megye keleti részén, a tolnai megyehatár mellett fekszik. Korai történetéről kevés adat ismert. Elnevezése a középkorban „Emun, Emel, Emend, Zemen " névváltozatokban fordult elő. A 17. században „Vémen",a 18-19. század fordulójától „ Véménd"a település hivatalos neve. Az 1333-35-ös pápai tizedjegyzék szerint kis lélekszámú magyar közösség lakta. Plébánosa 8 „báni" dénár adót fizetett. Kezdetektől a pécsi egyházmegye része. A pécsváradi bencés apátság birtokaként, mint filia a szebényi anyaegyházhoz tartozott. 1776-77-ben, a pécsváradi apátság megszűnésével, annak tulajdonából átkerült a pécsi püspökség birtokába. 1789ben vált el Szebénytől és lett önálló plébániává. Első plébánosa Leonard Marian, aki az egyházközséget 1789-től 1815-ig szolgálta. A hódoltság idején, az 161o-es évektől a település a pécsi jezsuita misszió pasztorációs területéhez tartozott. A szerzetesek a reformáció terjedésének megakadályozására rendszeresen járták a vidéket.A török idők alatt a magyar lakosság mellé a Balkánról több hullámban rácok (szerbek) érkeztek a térségbe. A hódoltság időszakának végére Véménd szinte elnéptelenedett. 1711-12-ben 29 visszatelepült görögkeleti szerb családot írtak össze. Ok a korábban elpusztult templomaik helyett, a harmadikat 1844-ben építették fel. Ezt a templomot, a később fokozatosan megfogyatkozott szerb lakosság miatt, 1965-ben lebontották.

3 A helybeli görögkeletieket a hagyomány szerint erős vallási összetartás jellemezte. Évente Szt. Péter és Pál ünnepén felkeresték a grábóci görögkeleti kolostort. Véménd határában egykor számon tartották a szerbek búcsújáróhelyeként tisztelt szentkútját, a „szerb-forrást, a Vodicát", amelyet nagyboldogasszony napján, 1940-ig nemcsak a helybeliek, hanem a környék görögkeleti népessége is látogatott.

4 A szerb pópa az ünnepen a nagyszámú sokadalom előtt istentiszteletet tartott és a kút vizét megszentelte. A forrás fölött egykor kis kápolna is állt. Napjainkra a hely elenyészett. Véménd újkori történetének jelentős fejezete a németek 18. századi betelepítéséhez kapcsolódik. Az első család 1737-ben, őket követően 2-2, majd 1748ban már 19, 1752-ben pedig 49 német telepes érkezett.

5 1748-ban Palotabozsokról, Kakasdról és Belacról másodlagosan települtek át katolikusok. Az 1790es évektől nagyobb számban Fuldából is jöttek. Pontos eredethelyük napjainkig vitatott, az összehasonlító nyelvi vizsgálatok nyomán az idős helybeliek nyelvhasználatában Elsass, Württemberg, Rajnamente, Schleswig-Holstein vidékének valamint a fuldai térség dialektus-nyomai egyaránt felfedezhetők. A település első temploma a jelenlegi temetőben állt. Építési idejét nem ismerjük. A kezdetleges épít-