Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)

MEGYERI ANNA: A Kaszter gyógyszerész család Zalaegerszegen a 19-20. században

Tehát itt, 1883-ban jutott birtokukba az 1768-ban felállított Szentlélek patika, mely sokáig a posta helyén álló régi házban működött. A Schédy Sándor szerkesztette Gyógyszerészek Naptára 1884. évre kiadott számában még Hollóssy József szerepel tulajdonosként, majd feltehetően egy kortárs, a ma a Semmelwies Orvostörténeti Múzeum könyvtárában lévő példányban, kézzel kijavította, bár hibásan Kasztnernck írva az új tulajdonos nevét.

18 Először az 1886. évre kiadott, 1885-ben megjelent Naptárban található kinyomtatva Kaszter Sándor neve.

19 A gyógyszertár és új tulajdonosa időközben az ún. Hérics házba költözött. Akkoriban a házakat építtetőjükről nevezték el. Hérics János törvényszéki ülnök volt, aki a takarékpénztár alapító részvényesei közé tartozott 1869-ben. Az akkor Kazinczy téri 10. számú, egyemeletes házat a másik két oldalra néző melléképületeivel együtt 37.000 forintért vásárolta meg tőle a Zalaegerszegi Központi Takarékpénztár 1882-ben, melynek haszonbérbe adásából is jövedelmet húzhatott.

20 1887-ben még megjelent egy hirdetmény, melyben a takarékpénztár az emeleti, hat szobás lakást kínálta bérbevételre.

21 Ekkor azonban végleg úgy döntöttek a részvényesek, hogy eladják a Hérics házat 38.591 forintért, s megvették az akkori ún. Anisits házat. A Deák Ferenc téri ingatlanért ekkor 21.748 forintot fizettek.

22 A patika ezt követően a Hérics házból a Kazinczy téri Fangler házba költözött,

23 feltehetően az előző bérlemény eladása miatt. Talán épp ők költöztek ki a hatszobás lakásból. Az akkor még földszintes ház tulajdonosa Fangler Mihály kereskedő volt. A Fangler család 1913-ban ünnepelte üzletnyitásának 40. évfordulóját.

24 Kaszter Sándor 1886-ban már a város egyik leggazdagabb embere, a legtöbb adót fizetők között szerepelt, főként egészségügyi kérdésekben számítottak rá: a városi tanácsteremben hivatalos volt arra a megbeszélésre, melyet a kolera megelőzésének tárgyában folytattak.

25 Kaszter Sándor hosszú élete, szorgalma és ügyes üzletpolitikájának köszönhetően azok között volt, akik a városban a leghosszabb ideig szerepeltek a virilis városi képviselők táborában: 1886 és 1920 között, azaz 34 esztendőn át.

26 Hogy üzletét fellendítse, kihasználva a helyi sajtó létét, rendszeresen reklámokkal ajánlotta az általa forgalmazott árukat. Nem gyógyszereket reklámozott, mert azt az orvosi előiratok, receptek szerint kellett készíteni, hanem mindenféle, az emberi egészségre jótékonyan ható készítményt, melyeket különféle forrásokból szerzett be. Az 1883-as újságban Dr. Koch gyomorkeserűjét még csak Hollóssy József gyógyszertára hirdette.

27 Majd Hollóssy helyett Kaszter Sándor neve jelent meg e hirdetésben is. 1884. április 27-én olvashatták nevével az első hirdetést, amikor is Linger Domokos patikussal, aki ekkor a Szentháromság patika tulajdonosa volt, dr. Popp es. kir. udvari fogorvos Bécsben előállított Anatherin szájvizét és az Egger-féle különlegességeket ajánlotta vásárlói figyelmébe. Ugyanekkor Hoff János malátakészítményeit Hubinszky Adolf kereskedővel reklámozta.

28 A Vi nádor spanyol borkereskedés bécsi és hamburgi raktárából szerezte be, s Hubinszky Adolf mellett ő is forgalmazta az Orvosi Malaga Sect nevü kitűnő malaga bort, melyet erőtlen betegek, üdülők [lábadozók], gyermekek számára ajánlottak, vérszegénység és gyomorgyengeség ellen. E mellett igen finom külföldi borokat kínáltak eredeti áron.

29 1889-ben szintén a gyomor állapotátjavító Eggerféle szódapasztillákat

30 és a Brázai Sósborszeszt hirdette 31 a magát Weisz Jónás unokaöccseként meghatározó kereskedő, Fangler Mihály és Marton Lipót kereskedők társaságában. Kaszter Sándor gyógyszertárában, valamint Berger Samu borbély üzletében lehetett kapni 1898-ban a Persay Gyula novai patikus által előállított „Persayféle zalai bajuszpedrőt'', melyet a következőképpen kínáltak: „ama kiváló tulajdonsága van, hogy a bajuszt állandóan puhán tartja, azt nem tépi, sőt hosszabb használat után annak fejlődését elősegíti." Fehér, barna és fekete színekben készült, egy doboz ára 20 krajcár volt.

32 Szakái Gyula a vállalkozó győri polgárokról írott monográfiájában elemzi a korabeli sajtóban megjelentetett reklámok jelentőségét, s megállapítja, hogy a legtöbbször reklámozott termékek a gyógyhatású készítmények voltak, melyet feltételesen a polgári egészségtudat korai megjelenésének és a kínálati dömpingnek tulajdonít.

33 Bizonyos, hogy e termékek akkoriban is nagy hasznot hoztak a hirdetési költség fejében. A versenytársak megjelenése A már meglévő patikák tulajdonosai nem különösebben örültek annak, hogy 1891-ben felmerült egy harmadik patika felállításának lehetősége a városban. Kaszter Sándor és özv. Unger Domokosné képviselője, dr. Hajós Ignácz ügyvéd megfellebbezte a közegészségügyi bizottság azon véleményét, mely szükségesnek tartotta egy harmadik gyógyszertár létesítését is. A közizgatási bizottság azonban e fellebbezést visszautasította. Az ügyvéd úr erre ismét megtámadta a határozatot, de újfent elutasították.

34 Az alispán 1894 áprilisában küldte át a városnak Krosctz Gyula zalaegerszegi okleveles gyógyszerész kérvényét a harmadik gyógyszertár felállítására. Ezt átadták dr. Gráner Adolfnak,

35 a város tisztiorvosának, képviselőnek, kérve szakértői véleményét. O az egyik közgyűlésen