Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)

MEGYERI ANNA: A Kaszter gyógyszerész család Zalaegerszegen a 19-20. században

ellene szavazott, Kaszter Sándor és még egy képviselőtársa tartózkodott, ám a városatyák többsége engedélyezte a patika létesítését. Tudtunkkal erre mégsem került sor, Zalaegerszegen 1897-ben Gyógyszerészként Kaszter Sándor mellett ekkor Schnobel Lajost tartották számon, aki Unger Domokosné gyógyszertárát vezette.

36 Ugyanekkor hét orvos és egy sebész, valamint három állatorvos működött a városban, pácienseik révén a gyógyszerészek állandó megrendelőiként. Majd csak 1906-ban kezdte reklámozni Hrabovszky Rezső „Páduai Szent Antalhoz" címzett új gyógyszertárát a Rákóczi utca 23-ban, a főgimnáziummal szemben, felhíva a figyelmet arra is, hogy „angol és franczia pipereszerek" nagy választéka kapható nála.

37 A gyógyszerészek számára nemcsak a vegyeskereskedések, ahol árultak a patikák áruválasztékában is fellelhető gyógyhatású készítményeket, jelentettek konkurenciát, hanem a drogériák, melyeket esetenként gyógyszerészek, vagy később szakképzett drogisták vezettek. D. Horváth Antal 1906-ban nyitotta meg drogériáját az „Arany Kereszthez" a plébánia épületben, ahol 1906-ban a cséplőgéppel dolgozó gazdák számára teljesen felszerelt mentőszekrényeket valamint lábizzadás elleni Gentry Siccolin port, mindemellett Gentry kávékeveréket is reklámozott.

38 Ez esetben saját családtag jelentette a nyilvánvalóan üdvözölt konkurenciát, mert ő nem lehetett más, mint Kaszter Amália férje, aki hamarosan elhunyt. 1914-ben újabb gyógyszerész jelent meg a színen Kuliffay Kálmán személyében, aki 1914-ben adta be kérelmét „a város kötelékébe való felvétele" iránt.

39 O is csak drogériát nyitott a Kazinczy tér 7. számú házban. Unokája, Kuliffay Ede így emlékezett: Nagyszüleim Léva mellett, Nagyigmándon laktak, onnan kendtek Kecskemétre, majd jöttek át a l()-es években Egerszegre. Először a nagyapa patikát nyitott, de akkor volt már két patika, kicsi volt, a város, hogy több patikát eltartson, akkor nyitották helyette a drogáriát és fotószaküzletet. Filmet is hívtak elő."

40 A gyógyszertárak forgalmát a századfordulón növelte ugyan a biztosítottak gyógyszerköltségének emelkedése, azonban a forgalom növekedését nem kísérte a jövedelem azonos mértékű gyarapodása, mert nemcsak a gyógyszertárak alapítása nőtt, hanem a gyógyszerek hivatalosan megszabott árai nem követték az általános árszint emelkedését, s ez kihatással volt a jövedelmezőségre.

41 Ujabb költözés A Fangler kereskedőcsalád 1899-ben az alapokig lebontatta, és teljesen újjáépítette házát, a Szentlélek gyógyszertár számára új helyet kellett keresni. így Kaszter Sándor már a harmadik helyen, a Ján házban rendezte be patikáját, talán 1898-tól, későbbi új háza szomszédságában. Ján Ferenc 1899. október 22-én adta közzé a Zalamegyébcn, hogy 37 éve fennálló fűszer, festék, csemege kereskedését a Kazinczy-tér (főtér) 7. házszám alatt levő saját házába helyezte át. Kaszter Sándor is ekkor kérte a várostól, engedélyezze számára, hogy a zalaegerszegi városi közkórháztól gyógyszertáráig vezetendő távbeszélő sodronyait a város tulajdonát képező Arany Bárány vendéglő és városháza épületén megerősíthesse, illetőleg ezen épületekre tetethesse, hogy „külön vezető duezokat ne kelljen állíttatnia." Az engedélyt megkapta azzal a kikötéssel, hogy csakis a városi középítészeti bizottság által kijelölt falrészekcn erősítheti meg a vezetéket.

42 Degré Alajos tanulmányában egy későbbi adat ismeretében ír a kórház telefonhálózatáról. Ugyanis ezt 1906-ban a városi világítás bevezetésekor a város lebonttatta, bizonyára azért, mert útban volt, majd a városi közgyűlésen és a vármegye közigazgatási bizottságában hevesen vitáztak arról, tartozik-e ezért kártérítéssel a város a kórházalapnak.

43 Kaszter Sándor 1900-ban a 34 legtöbb adófizető polgár között foglal helyet, tagja a közegészségügyi és a Baross-ligeti bizottságnak, mely a vasúti pálya mellett létrehozott liget gondozásának felügyeletérc jött létre.

44 1 901-ben 2287 korona 76 filléres adójával a hatodikként került be az 1902. évi virilisek közé.

45 Az új tulajdonos újsághirdetéséből ismert számunkra az a tény, hogy Kaszter Sándor bejáratott szikvízüzemet működtetett, amit 1902-ben adott el Korányi Mórnak. A szikvízgyártás annyira elterjedt foglalatosság volt a gyógyszerészek körében, hogy 1906-ban törvényjavaslatba került, hogy a gyógyszerészi engedély automatikusan jogosítson szikvíz gyártásra is.

46 Kaszter Sándor 1904-ben a jómódú patrióta kereskedők és iparosok társaságában hirdetett a Borbély György által szerkesztett Csány László emlékkönyvben, így támogatva a kiadvány megjelenését, s a szobor, igaz jóval későbbi, elkészültét. Az emlékkönyvben az alábbi szöveggel reklámozta az általa beszerzett kozmetikumot: „Hölgyeim! Ha tiszta, hófehér arezbőrt akarnak, használják a teljesen ártalmatlan Convallaria eremet. Mosakodáshoz pedig a Convallaria Bórlanolin szappant, amely puhítja a bőrt, és fokozza a crém hatását. Puder három színben kapható: 1 tégely ára 1 korona, 1 púder ára 1 korona, szappan: 80 fillér." Egy saját célra készíttetett, piros betűs csomagoló tasakon is reklámozta e márkát a „Convallaria hölgypor"-ral együtt, a köhögés elleni Gyömörey féle szerekkel, és az „Uro legkitűnőbb" hashajtóval egyetemben.

47