Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)

BÉRES KATALIN: Színikerületi társulatok Zalaegerszegen az 1920-30-as években

vonni Nagy'kanizsa városát. Nagykanizsának megvan a maga társulata: a pécsi Nemzeti Színház együttese, Fodor Oszkár társulata. Ennél jobbat nem kínálhat a vidéken senki Nagykanizsának. "

40 A Városok Kongresszusán - 1931. február 4-én - az új kerületi beosztásra vonatkozó indítványt Czobor polgármester ismertette. Végül arról született döntés, hogy a színikerület létrehozásával kapcsolatos tervjavaslatot az Országos Színészegyesület fogja kidolgozni.

41 1931 nyarán megjelent a sajtóban az Országos Színészegyesület által kimunkált tervezet, amely elutasította Czobor Mátyás reformtervét, nem fogadta cl azt a kívánságot, hogy egy-egy színikerületen belül keverjék a kis és nagyvárosokat, azonban „Haladást mindenesetre tüntet föl annyiban, hogy a dunántúli direktorokat a Dunántúlon hagyja és nem csináltat velük körutazásokat a Tiszántúlon. "

42 A július végén kiosztott színigazgatói koncessziók a terv miniszteri jóváhagyását tükrözték. Az öt dunántúli színikerületet a települések méretének megfelelően szervezték. Zalaegerszeg Deák Lőrinc kerületébe került Uj dombóvárral, Szekszárddal, Kőszeggel, Körmenddel, Keszthellyel, Mosonnal, Magyaróvárral, Komárommal és Moháccsal együtt. Nagykanizsa továbbra is a pécsi színházhoz tartozott.

43 Persze, ez a beosztás csak az 1931 32-es színházi évadra vonatkozott, hiszen minden évben újraosztották a koncessziókat. 1932-33-ban Deák Lőrinc színikerülete kibővült Pápával, Halassal, Esztergommal és Kispesttel.

44 A következő évadban pedig a várost már Darvas Ernő színikerületébe osztották be, melynek állomáshelyei Pestszenterzsébet, Rákospalota, Budafok, Pestújhely, Csepel, Dombóvár, Gyöngyös, Szentgotthárd, Celldömölk, Rákoscsaba, Balatonfüred, Jászapáti és Tolna voltak épen az új beosztás alapján, nagyon távol estünk attól, amit annyira óhajtottunk hogy t.i. olyan kerületbe essünk, melynek nagyobb állomáshelyei vannak s így nagyobb társulattal is rendelkezik az illető direktor. ... Úgy látszik, a miniszter csakugyan a kisebb helyek közé sorol bennünket, ahol csak 2- 3 hetes szezonról lehet szó." - írta keserűen a Zalamegyci Újság.

45 A polgármester azonban nem adta fel, hogy elsőrendű társulatot hívjon a városba. Több alkalommal is tárgyalásokat folytatott jeles színigazgatókkal; 1933ban Gulyás Menyhérttel, Kaposvár - Békéscsaba Nyíregyháza színikerülctének igazgatójával,

46 1935ben Fodor Oszkárral

47 a Pécs - Kaposvár - nagykanizsai társulat vezetőjével, 1938-ban - ekkor már Tamásy István polgármester - ismét csak a pécsi társulattal, hogy magasabb színvonalú színházhoz juttassa a zalaegerszegi közönséget.

48 A tárgyalások minden esetben eredménytelenek maradtak, mert a társulatok nem látták biztosítottnak a vendégjáték anyagi feltételeit. Korszakunkban tehát sem a polgármester, sem az 1932-ben megalakult Színpártoló Egyesület nem tudta érvényre juttatni akaratát, hogy megválaszthassa, mely színikerülcthez tartozzon, melyik társulat tartson színházi idényt a városban. A színikerületi rendszer anomáliái miatt a színiszezon időpontja meglehetősen kiszámíthatatlan volt. A társulatok általában 4-6 hetes idényre érkeztek Zalaegerszegre az év legkülönbözőbb hónapjaiban. A város e kérdésben is próbálkozott állandó időpont kiharcolásával: a Színpártoló Egyesület december 1. és január 15. között szerette volna az évadot tartani, de a direktorok nemigen hagytak beleszólást a kérdésbe.

49 Az 1932-33-as szezonban Zalaegerszeg a már emlegetett Deák Lőrinc kerületébe tartozott. A direktor 1933. január 10-i kezdésben állapodott meg a várossal, azonban olyan sikeres szezont tartott Kispesten, hogy elhalasztotta kőszegi, sőt egerszegi fellépését is, ezzel meglehetősen kellemetlen helyzetbe hozva Czobor Mátyás polgármestert, aki - mint említettük - az előző években éppen a Deák Lőrinc dunántúli színikerülete érdekében indított mozgalom élére állt. Az igazgató felajánlotta, hogy másik társulatot küld maga helyett, amit a város nem fogadott el. Még az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézet ügyvezető alelnöke, Sebestyén Géza

50 is közbejárt Deák érdekében és Darvas Ernő pestvidéki társulatát ajánlotta.

51 A polgármester azonban szívesebben látta volna Gulyás Menyhért kaposvári csapatát, ezért tárgyalásokat kezdeményezett vele.

52 Mivel a megbeszélések nem vezettek eredményre, Czobor Mátyás és a Színpártoló Egyesület úgy döntött, hogy ragaszkodik Deák Lőrinchez, és január helyett - korábbi véleményüket megváltoztatva - áprilisban tartják meg az egerszegi színiidényt, mondván ,, úgy sem szerencsés idő december és január a Színháznak, mindig március és április voltak azok a hónapok, amikor a színigazgató megél"'.

53 A színtársulatok színházi évadja általában szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tartott. Ezért előfordult olyan helyzet is, amikor a naptári évben kétszer játszott a színikerületi társulat a városban: Deák Lőrincék pl. 1930. december 21-től 1931. január 25-ig, és az év őszén, október 21-től november 10-ig léptek fel itt. 1932-ben viszont egyszer sem jöttek, csak - a fent bemutatott affér után - 1933 áprilisában. Azonban 1932-ben sem maradt színház nélkül a város, stagione társulatok három alkalommal is tartottak előadássorozatot a Bárány színpadán. A négy-hathetes színi idényre érkező kerületi társulatok műsorpolitikáját a minél nagyobb bevételre való törekvés határozta meg, ezért maximálisan igyekeztek kiszolgálni a közönség igényeit. A nagyérdemű pedig elsősorban a könnyű műfajokat, az operettet és a