Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)

BÉRES KATALIN: Színikerületi társulatok Zalaegerszegen az 1920-30-as években

Körmend, Gödöllő, Keszthely, Komárom és Tatatóváros. A társulat is a kisebbek közé tartozott, elhasználódott díszletekkel, fényesre kopott jelmezekkel, hiányos felszereléssel. A színészgárda is hagyott kívánnivalót, a Zalamegyei Újság szerint néhány szerepkör, főleg a statisztéria megerősítésre szorult. A tudósító udvariasan megjegyezte, hogy az együttes törekvő s néhány figyelemre méltó tehetségű színész is akad közöttük.

97 Vezető színészei - Bihari László, Érdy László, Sugár Jenő, Bartók Juci, Gáspár Amália - közül csak Sugár Jenő

98 nevét jegyzi a Magyar Színházművészeti Lexikon. Bemutatott darabjaik sem nyerték el a közönség és a helybeli kritika tetszését, prózai előadásaik - Indig Ottó: Ember a híd alatt, Molnár Ferenc: Az ismeretlen lány, Hunyadi Sándor: A három sárkány - rendre fél ház előtt zajlottak. A sajtó is egyetlen bemutatót ajánlott erősen a nézők figyelmébe, Paul Anthelme: Az abbé című, a gyónási titokról szóló bűnügyi drámáját. Operett bemutatóikon is csak hétvégén töltötték meg a nézők a széksorokat. Itt a szerelem című előadásuk, melyen „egy csomó ízléstelen és durva hasonlattal és bemondással" szórakoztatták a nézőket, nagyon felháborította a sajtót. "Az ilyen hangú előadások nem fogják vonzani a jó ízlésű közönséget, de talán nem is a közönségnek kell majd ezeket az előadásokat elkerülni, hanem a színházaknak is eszébe jut, hogy ilyen előadásokat nem tarthat, mert ezekre a színtársulatoknak is kellemetlen következményei lehetnek. Mert nem igazolás az, hogy, „kérem, a darabot Pesten is adják'.. "

99 Az 1935-36-os szezonban - meglepő módon ismét nagyobb, színvonalasabb társulatot kapott Zalaegerszeg, Darvas Ernő

100 direktor negyvennégy tagú vándortársulata és hét tagú zenekara érkezett a városba. „A világháború óta Zalaegerszegen járt társulatok teljesítményét mérlegelve az első benyomásunk, hogy az új társulat a jobbak közé tartozik. ... Színházban éreztük magunkat, mikor láttuk, hogy a rendezőnek nem kellett kínlódnia, hanem nagylétszámú társulatból válogathatta ki az egyes szerepekre a többnyire megjelelő adottságokkal rendelkező színészeket. "

101 tudósított az együttesről a Zalamegyei Újság. A bemutatkozó darab, Rejtő Jenő - Kellér Dezső - Sándor Jenő: Aki mer, az nyer című operettje már nem nyerte el a tudósító tetszését. „ Tipikus lipótvárosi termék, a bankvezér és az irodakisasszony sablonos, már százszor megírt történetéről, telve ál-szentimentalizmussal, dobutcai szellemességgel, s a befejezése természetesen happy-enddel. " Ráadásul a revűoperettek fővárosi ,, káprázatos kiállításából ezen a téren Zalaegerszegre már csak a végighasított ruhák, a lábkiállítás, a meztelenség jutott el. Lehet ez izgató valami, lehet jó üzlet, de semmiesetre sem jelent színházi művészetet sem itt, sem a fővárosban. "

I()2 Darvas igazgató az egerszegi szezon alatt sokféle trükköt alkalmazott, hogy társulata iránt a folytonos érdeklődést fenntartsa és anyagilag is sikeres évadot zárjon. A budapesti színházi élet reprezentánsaival való kapcsolatait kamatoztatta a szezon során. Többek között bemutatta Lehár Ferenc: A mosoly országa című nagyoperettjét, melyben Szu Csöng szerepére Szedő Miklóst,

103 a Városi Színház

104 tenorját, a harmincas évek legnépszerűbb slágerénekesét kérte fel. Ugyan a nézőtér nem volt tele az előadáson, de a darab és a kitűnő énekes nagy, megérdemelt sikert aratott. Telt házzal fogadta a közönség az egyszer már bemutatkozó helyi író, Fendrik Ferenc - a Vígszínházban 1935 decemberében (két hónappal korábban) bemutatott

105 - színművét, a Volt egyszer egy asszonyt. Az előadás előtt Czobor Mátyás polgármester méltatta a szerzőt, aki dicsőséget szerzett Zalaegerszegnek. A darab - „a kaméliás hölgy egyik változata" - főszerepét Agay Irén,

106 a Vígszínház művésznője játszotta. A nézőknek nagyon tetszett az előadás, melyet a nagy sikerre való tekintettel később megismételtek. A kritika azonban most is fanyalgott. Dicsérték a színészeket, az ügyes rendezést, a darabról viszont az írták, hogy „inkább csak részletszépségei vannak ".

107 Igazi meglepetést okozott a városban Jávor Pál,

108 a kor egyik vezető színésze és férfiideálja fellépése az Arany Bárány „méltatlan" színpadán. Hunyadi Sándor bűnügyi drámájának, Az aranyifjúnak főszerepére hívta meg a művészt Darvas Ernő. „Az előadás voltaképpen már a délutáni órákban kezdődött a nők egy részének hisztériásán rajongó felvonulásával Jávor Pál „lábai elé" (férjükért vagy leendő férjükért bizonyára nem fognak így rajongani), és az eksztázis folytatódott este is...".

109 Jávor remekül játszott, játékának hatását fokozta charme-os megjelenése és „pompás férfidivat bemutatója ". Két hét múlva, február közepén Jávor visszatért az egerszegi színpadra, ezúttal Molnár Ferenc: Olympia című vígjátékában aratott hatalmas sikert, igaz, már csak „szépszámú" közönség előtt. Játéka „tiszta művészet volt", „a közönség kicsit túlzásba vitte a lelkesedést, amikor majdnem minden mondata után megtapsolta"^ az elsőszámú hazai sztárt. Zalaegerszeg katolikus társadalmának szóló ajándékként mutatta be 1936. február 4-én a Darvas társulat Emmet Lavery amerikai író drámáját, Az Úr katonáit. A lélektani dráma egy jezsuita rendházban játszódik, s azt mutatja be, hogy a kolostorban élők között éppen olyan különböző, sőt ellentétes jellemű emberek élnek egymás mellett, mint kint a világban. Az előadásban közreműködött az Egyházi Ének- és Zeneegyesület kórusa is. A sajtó nagy agitációt fejtett ki a darab megtekintése érdekében, melynek eredmé-