Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)
HAVASI BÁLINT-BUSZNYÁK JÁNOS: A zalaszántói őskori tumulusok felmérésének legújabb eredményei
kedett el, melyben fekete agyagedényt is találtak. (LIPP 1884, 2.) Csák Árpád szóbeli közlése alapján Kuzsinszky az előbbihez hozzáfűzte, hogy a Sümeg felőli első nagy halomban a humusz réteg alatt a halom bazalt és lávakőrétegében mésszel leöntve került elő a guggoló helyzetű csontváz, körülötte szarvasagancsrészek, vaddisznóagyarak és egy csésze alakú edény. A csontváz alatt, mélyebben látott napvilágot a hat nagy kőlappból álló kamra, melyből egy bronzpánttal díszített sötétszürke edény került elő. (KUZSINSZKY 1920, 114. 154. ábra) Csák Árpád ásatási eredményei alapján Márton Lajos megállapította, hogy a Csák által feltárt sírban a halom felső részében egy késővaskori utótemetkezés került elő. (MÁRTON 1933-1934, 112.) Az ásatások 1899-ben folytatódtak, amikor is Darnay Kálmán eredménytelenül próbált feltárni egy halmot. A feltárt halmokat a Hallstatt-kultúra időszakára keltezte. Érdekes adalék munkája a kor ásatási technikájához: mivel a nagyméretű halmot 2 nap alatt igyekezett feltárni és ez nem sikerült, a munkát abbahagyta (sicc!) (DARNAY 1899, 277. valamint a KESZTHELYI HÍRLAP 1899. január 29. száma 4. oldal) Sajnos csak a Keszthelyi Hírlap 1902-es tudósításában érhető tetten egy 1902-es ásatás, amikor Trager berlini antropológus jelenlétében újabb sírhalmot tártak fel. (KESZTHELYI HÍRLAP 1902. augusztus 31.5. oldal) A halmokra vonatkozó ismereteket 1966-ban összegezték, az ekkor folytatott terepbejárások során új felmérést nem készítettek, hanem Kuzsinszky Bálint nyomán Hencz Antal felmérését közölték. (BAKAY-KALICZ SÁGI 1966, 178-179.) A halmok modern régészeti kutatására 1972-ben került sor, amikor Patek Erzsébet az MTA Régészeti Intézetének munkatársa a legnagyobb egy vonalban sorakozó halmok közül kettőt (északról számítva a másodikat és a legdélebbit) tárt fel. Az előkerült kisszámú régészeti leletanyag alapján a halmokat a kora vaskor időszakára keltezte (Ha C-D) és a Hallstatt-kultúrához kötötte. (PATEK 1973, 261-262. valamint PATEK 1974-1975. 206-207.) Legutóbb Kiss Gábor a Nyugat-Magyarországi egyetem Geoinformatikai Főiskolai Karának egykori hallgatója 2003 és 2004 folyamán 2 sírhalom fotogrammetriai felmérését végezte el egy szakdolgozati munka keretében. (KISS 2004.) A halmok kérdése a kataszteri térképek tükrében A terültre vonatkozó legkorábbi térképi forrás a Habsburg Birodalom első katonai felmérése, amely 1763-1785 közötti időszakban készült. A Zalaszántó környékét is bemutató szelvény 1782-1785 közötti állapotokat tárja elénk. (AZ ELSŐ KATONAI FELMÉRÉS 2006.) Sajnos a térképszelvényről a halmokra vonatkozóan információt nem találunk, azt viszont jól látható, hogy a halmok elterjedési területén, Zalaszántótól északkeletre erdőt ábrázol a térkép. (16. kép) Ez utóbbi azért fontos információ, mivel a halmok pusztulásához gyakran a szántóföldi művelés vezet. Halomsírra vonatkozó legkorábbi térképi adat a második katonai felmérésen található. (A MÁSODIK KATONAI FELMÉRÉS 2005) A térképmű, amelyet II. Ferenc féle országfelmérésnek is neveznek és az egész Osztrák Birodalmat felöleli, 1819-1869 között készült. A térképen a falutól északkeletre tűnik fel egyetlen egy halom. (17. kép) Fontos megállapítani, hogy a terület egy részén az erdőt kiirtották és legelőként, rétként hasznosították, ami a halmok fennmaradása szempontjából kedvező. Az Osztrák Magyar Monarchia harmadik katonai felmérése 1869-1887 között zajlott. A Zalaszántó környéki területekre vonatkozó 1872-1884 között készült térképszelvényen (HARMADIK KATONAI FELMÉRÉS 2007.) az előbbiekhez képest meglepően nagy számban ábrázolnak halomsírokat.(7kép) Érdekes megemlíteni, hogy sem a második sem a harmadik katonai felmérés jelkulcsában nincs a halmokra vonatkozó jelölés, információ. A térkép készítői a halmokat egyszerű tereptárgyként, kisebb „dombokként" értelmezték. A negyedik topográfiai térkép amit a munkánk során használtunk, a Földmérési és Távérzékelési Intézettől (továbbiakban Fömi) a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága számára vásárolt 1:10.000-es méretarányú 42-412 számú, EOV koordinátarendszerű topográfiai térkép volt. A térképszelvényen a harmadik katonai felméréshez hasonlóan sok halomsír található. (19. kép) Az irodalmi és térképi adatgyűjtés eredményeinek összegzése és térinformatikai feldolgozása Az irodalmi és térképi forrásokból származó adatok összegzése az 1. képen látható. Forrás Halmok száma Második katonai felmérés (1763 1785) 1 Hannadik katonai felmérés (1819-1869) 50 Hcncz Antal felmérése (1877) 96 Rómer Flóris (1878) s: Kuzsinszky B. térképe (Hencz nyomán; 1920) 90 \2-\\2 számú topográfiai térkép ( 1970-es évek) 65 1. kép: Az irodalmi és térképi adatgyűjtés összegzése Fig. 1: Summing of literature and map data
