Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)

BONDÁR MÁRIA: Késő rézkori település Nagyrécse határában

ZALAI MÚZEUM 17 2008 33 Bondár Mária Késő rézkori település Nagyrécse határában Az M7-es autópálya építését megelőzően Nagyrécse határában is több lelőhelyet találtak a Zala Megyei Múzeumigazgatóság munkatársai. A jelen tanulmányban ismertetett késő rézkori települést a 2003-2004. évi terepbej árason ( K VAS S AY-HORVÁTH-SZÁRAZFRANKOVICS 2003, KVASSAY-SZÁRAZ 2004) lokalizálták, feltárására 2005-ben került sor. Kvassay Judit 2005. július 25. és szeptember 15. között végzett megelőző ásatást „Nagyrécse - Sárszegi-patak Nyugat" elnevezésű lelőhelyen (KVASSAY 2005).

1 A „Sárszegi-patak, Nyugat" elnevezésű lelőhely Nagykanizsától mintegy 8 km-re, északkeletre, Nagyrécse határának DK-i részén található. A Principális- és az Alsó-Zala völgye között ED-i irányban, hosszan elnyúló, vízfolyásokkal erősen szabdalt Zalavári-hát középső részén, a Sárszegi-patak és egy vizenyős völgy közti domb K-i, a Sárszegi-patakra lejtő oldalán helyezkedtek el a rézkori településnyomok. Az autópálya nyomvonala a lelőhelynek csak kis részét, a déli harmadát érintette (1. kép). A településnek kizárólag a kijelölt nyomvonalba eső részét lehetett feltárni, a kutatott terület a telep egészének tehát mintegy egyharmadát jelentheti. A lelőhely a szántást északról határoló erdőben folytatódik. A 9527 m

2 feltárt felületen, 58 objektum került kibontásra. A domb oldalán, ritkásan elhelyezkedő települési jelenségek (gödrök, vermek és cölöplyukak) mindegyike a késő rézkori badeni kultúra hagyatéka. A feltáráson két gödörben (7. és 47. objektum: 7. kép 1; 9. kép 1) bögrékből és mericékből álló ún. depó került elő (KVASSAY 2005, 278). Az ásató nem emeli ki e rövid jelentésben, de a 6. objektumban (6. kép 1) is sok merice és bögre volt. Nagyrécsén több helyen is előkerültek badeni település részletek (KVASSAY 2004, STRAUB 2006, KVASSAY STRAUB 2006), így e területen a badeni kultúra koncentráltabb megtelepedését lehetett megfigyelni. A jelen tanulmányban nem a megszokott telepfeldolgozást adjuk közre. A klasszikus módszer helyett (objektumleírások, leletanyag, értékelés) a lelőhelyen előkerült települési jelenségeket mutatjuk be röviden, majd válogatást adunk az előkerült leletanyag jellegzetes típusaiból. Ezen kívül a „Nagyrécse Sárszegi-patak, Nyugat" elnevezésű késő rézkori lelőhely egyéb sajátosságait tárgyaljuk. A késő rézkori település A települések belső szerkezetére a feltárt települési jelenségekből (gödrök, kemencék, cölöplyukak, kutak, házak stb.), ezek elhelyezkedéséből, egymáshoz viszonyított helyzetéből valamint a különböző adatokból rekonstruált terepmodellből következtethetünk. Lelőhelyünkön, az átkutatott területrészen, csak gödrök és cölöplyukak kerültek elő. Házra utaló nyomot nem talált az ásató, csak a nagy mennyiségű patics bizonyítja a tapasztott falú épület(ek) meglétét. A régészeti objektumok legfontosabb adatait Kvassay Judit nagyon részletes és gondosan elkészített ásatási naplója alapján egy táblázatban foglaltuk össze (2. kép), részben terjedelmi okok miatt, részben a jobb áttekinthetőség kedvéért. Az objektumokból a bolerázi csoport és a klasszikus badeni kultúra leletanyaga került elő. Megtalálható az ún. késő bolerázi fejlődési szakasz leletanyaga is, e lelőhelyen tehát töretlen belső fejlődésű, kontinuus életű települést regisztrálhatunk. Az 58 objektumból 35 tartalmazott jellegzetes, pontosabb korhatározásra alkalmas leletanyagot. 4 gödörben kevés és nagyon kopott, jellegtelen oldaltöredékek maradtak meg, így ezek pontosabb keltezése sem lehetséges, csak a késő rézkorhoz köthetjük azokat.

2 19 objektum (cölöplyukak, gödrök) nem tartalmazott semmilyen régészeti anyagot,

3 így korhatározásuk sem volt lehetséges.