Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)
Németh József: Babocsay József szabadkőműves apológiája
Babocsay József szabadkőműves apológiája 229 Szapáry Pétertől is vásárolt. A Kanizsán is megforduló ifjabb Dorfmeister Istvánnal 1806-ban elkészíttette saját és felesége arcképét, ezek a 20. században elpusztultak, csak fotómásolatukat ismerjük. 7 Halis István több kéziratos munkáját, köztük Kanizsa privilegizált város történetét említi. Degré Alajos egy Budapesten élő utód gyűjteményében még látta Babocsay történeti, kéziratos munkáinak címét, a jegyzéket az unoka, Babochay György polgármester állította össze. A művek egy kivételével elvesztek. Babocsay a családi hagyomány szerint szabadkőműves volt. Halis idézi egy állítólagos feljegyzését, hogy „Minden ember szabadnak születik. Miért nem szabadok jobbágyaink?" Utódai azt is számon tartották, hogy kapcsolata volt a jakobinussággal. Dédunokája özvegyénél Degré Alajos 1959-ben vagy 1960ban még látta a Martinovics mozgalmat ábrázoló vízfestményt, melyet a kései rokon a Levéltárnak ajándékozott. Ugyancsak Halis még látott „egy gondosan bekötött Apológiát, amit a szabad építők védelmében írt." E műről Degré és Csekey nem tudott. Szinte bizonyos, hogy ez az a kötetke, amit később Kerecsényi Edit szerzett meg. A mű sorsáról csak feltevéseink vannak. Feltételezhető, hogy kikerült a család kezéből, nem lehetetlen, hogy a 19. század második felében a nagykanizsai Munka Szabadkőműves Páholy tulajdonába került. 8 Halis is így láthatta, hiszen ő is a páholy tagja volt. 1920-ban a páholyt feloszlatták, talán Babocsay kézirata ekkor került valamelyik tag tulajdonába, s tőle vagy örököseitől a múzeumba. II. A kézirat alapján joggal következtethetünk arra, hogy Babocsay szabadkőműves volt. Ezt azonban egyetlen általunk ismert forrás sem igazolja. Abafi Lajos máig is fontos forrásként használható munkájában neve sem szerepel. 9 Nem alaptalanul gondolhatunk arra, hogy még pesti évei idején került közel a mozgalomhoz, az sem kizárt, hogy a felavatásig nem jutott el. Kezdő orvosi éveiben is kapcsolatban lehetett több somogyi, zalai páholytaggal. A földrajzi közelség lehetővé tette volna, hogy Somsich Lázárral, Csapody Gáborral, Sárközy Istvánnal, Kozich Istvánnal, Csépán Istvánnal bizalmasabb ismeretségben legyen. Többen jogosan tételezik fel, hogy Hévíz ismertetésére azért ő kapott megbízást Festeticstől, mert ő is, tiszttartója, Nagyváthy János is páholytag volt. További kapcsolatra utalhat, hogy Szapáry Péter, akitől könyveket vásárolt, ugyancsak szabadkőműves volt. Babocsay kéziratának műfaja nem volt szokatlan a 18. század utolsó harmadában. Számos kiadvány jelent meg mind a szabadkőművesség elítéléséről, mind annak védelméről. Többségük kisebb - nagyobb füzet, általában a szerző megjelölése nélkül. Csak néhány példa: - A tizen-kilentzedik százban élt igaz magyar Hazafiak öröm órái a Nagy-Szívűségnél MDCCCC - A Frey - Maurer avagy szabad - kőműves rendnek oltalmazása. Kassa, 1792. Ellinger ny. - A szabad kőmívesek nem jakobiták. Egy egyenes szívű Embernek az Itilete. Fordíttatott Németbül. Kassán, Illinger János Jósef betüjivel 1793. - Fel-fedezett áll - ortza, melly nyilván ki - mutattya, hogy a szabad kőművesek valóságos jakobinusok, írta Igaz Hazafi. H. n. 1794. ny. n. A témakört érintő művek közül kétségkívül a legjelentősebb Pálóczi Horváth Ádám 1792-ben névtelenül megjelent kötete, melynek teljes címe Babocsayéhoz hasonlóan számunkra már szokatlanul hosszú: Felfedezett titok, azaz vallástétele egy olyan tudós ifjúnak, aki sokáig igyekezett rajta, hogy frajmaurer lehessen, sokat kitanult, el is ment feltett útjában a legutolsó pontig, minden próbákon átesett, de célját csakugyan el nem érhette, s miért nem érhette, beszéli a vallástételt az ifjú, halála előtt kevéssel. A munka egyrészt közepes színvonalú szentimentális regényként, másrészt szabadkőműves védőiratként is olvasható. Babocsay kéziratának egyik érdekessége, hogy a szerző nevét, foglalkozását, az írás helyét és idejét is közli. Irta Kanizsán 1796-diki esztendőnek augusztus 15-én Babocsay József orvos doktor. Egyrészt a legtöbb, a szabadkőművességet ismertető, védelmező vagy támadó munka névtelenül jelent meg, másrészt az általunk ismert, ránk maradt hasonló írások mind 1795 előttről valók, ugyanis az osztrák birodalomban és hazánkban is ez évben betiltották a mozgalmat, feloszlatták a páholyokat. Tudjuk azt is, hogy a Martinovics mozgalom leleplezése idején sokan ilyen témakörű irataikat meg is semmisítették. Babocsay könyvecskéje nem tartalmaz alapvetően új ismereteket. Arra törekszik, hogy a szabadkőművességről minden lehetséges jót elmondjon: hogy nagyon régi mozgalom, hogy tagjai jámbor, a vallás szabályait mindenben követő emberek, hogy a társadalomnak csak a javát akarják, hogy a titokzatosság nem gonosz szándékokat takar, stb. Az időben megszokott volt, hogy a mozgalom elődei közt a történelem legnagyobb alakjait tartották számon. Pálóczi Horváth Ádám egy mindmáig kéziratban lévő munkájában még messzebb megy: a bölcsesség nagy mesterei közt Ádámot, Noét, Ábrahámot, Pythagorast, Pliniust, Bölcs Leót, Nagy Károlyt, Szilveszter pápát, Aquinói Tamást és még több tucat nagy férfiút is felsorol. Babocsay írásának második része, a Toldalék
