Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Sári Zsolt: Életmódváltozások, túlélési stratégiák Muraszemenyén

86 Sári Zsolt A határ északi része dombos, szőlőhegyekkel teli déli része zömmel rét és legelő, árterület. Szántója aránylag kevés, s azt évről évre veszélyeztették a Mura áradásai. A határ változatos természetrajzi képét az ember táj átalakító tevékenysége fokozatosan változtatta meg. Ebben nagy szerepet játszott az árvízmentesítési program, a Mura és a Kerka szabályozása. Ezekkel a munkákkal megnőtt a szántóföldi művelésre alkalmas területek aránya és további legeltetésre alkalmas ártéri területek is keletkeztek. A tájátalakítás az itt élő emberek életmódjára is kihatott: míg korábban a halászat és az állattartás nyújtotta a legjobb megélhetést, ezekhez felzárkózott a földművelés is, különösen a kukoricatermesztés. A két világháború között indult meg az ipari fejlődés a térségben: ennek legnagyobb és sokáig szinte egyetlen meghatározó eleme a MAORT, a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. volt. A településen 1935-ben megindították a kavicsbányászatot. A kitermelt kavicsot szállították Bázakerettyére, ahol 1936-ban kezdték meg az olajkutak próbafúrását. Mindezek elindították azokat a változási folyamatokat, amik az 1950-es évektől még intenzívebbé váltak. A trianoni határok és a változások „Mi akkor úgy jártunk, mint aki félpofára borotválkozik. " - mondják a faluban arra, hogy a Csáktornya és Muraköz felé vezető kereskedelmi kapcsolatok megszűntek. „Csáktornyára azért kell menni, mert ott fél áron adják az élesztőt. " - mondja a szólás, illetve hogy Csáktornyán az „Antanovicséknál enni jó, az Ivanicsnál meg inni jó. "

13 Muraszemenye a trianoni békediktátum következtében határmenti település lett. A békeszerződés következtében Zala vármegye területének egyhatodát, lakosságának egy negyedét, több mint százharmincezer embert veszített el. A meghúzott új államhatár kijelölése a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) és Magyarország között az 1919. júniusi elvi kijelölés és a végleges, a határkijelölő bizottság és a Muraközi Memorandum (1921. április 15.) létrejötte közötti időszakban valósult meg.

14 Az a tény, hogy a település a határsávba került, a viszonyok megváltozása az életmódra is hatással volt. Az új államhatár a falu természetes gazdasági kapcsolatait tette tönkre. A falu gazdasági, közigazgatási és kulturális központja Csáktornya és Alsó-Lendva volt. Ezeknek az elvesztése az amúgy sem széleskörű értékesítési lehetőségek megszűnését eredményezték. A korábbi piacközpontok, vásárok elérhetősége megszűnt, újak szerzése is nehézségekbe ütközött. A legközelebbi jelentős vásározó-, piacozó település Nagykanizsa lett, de az is több mint harminc kilométer távolságra. A trianoni határok meghúzása végérvényesen eltemette a Nagykanizsa - Alsó-Eendva vasútvonal tervét, amelyért évtizedekig küzdöttek a régióban. „Itt egy olyan nyomorúságos világ volt a Trianon után, hogy borzalom. A Trianon tönkretette ezeket a területeket. Itt, ennek a falunak is 360 hold területe átesett a Murán túlra. Nem a Murán, csak a Kerkán. A Murán innen volt. De mivel az herceg Eszterházyé volt, nem maszeké volt, elvették a jugoszlávok és kiosztották ott a horvátok között. És ha az ideesett volna, még a felszabadulás is volt, az a mienk lett volna, itt ezé a falué. "

15 A trianoni határok azonban az 1950-es évektől jelentettek igazán valódi elzártságot. A korszak politikai viszonyai, a határmenti státusz szinte teljesen elzárt településsé tették Muraszemenyét. „Tito láncos kutyái voltunk" ismételgetik még ma is az emberek: a településre évekig csak külön engedéllyel lehetett bejutni az ott állandó lakhellyel nem rendelkezőknek. Az olajipar hatása az életmódra A zalai szénhidrogén bányászat története az 1800as évek végére nyúlik vissza, ebben az időszakban indultak meg a különböző geológiai vizsgálatok a térségben. A kutatásokat az I. világháború félbeszakította, a legfontosabb feltételezett lelőhelyek az új határvonal túloldalára kerültek. A háborút követő időszak legfontosabb tehertétele a gazdaság lábra állítása volt. Ezt nehezítette az általános világgazdasági válság, amely természetesen Magyarországot is elérte. A zalai olajkutatások eredményeként már 1932-ben olajkutatási koncesszióért jelentkezett a Pénzügyminisztériumban az angol-amerikai érdekeltségű European Gas and Electric Company (EUROGASCO). A szerződést 1933. július 8-án írták alá, és 28-án az országgyűlés jóváhagyásával életbe is lépett. Az olajbányászat jelentősen megváltoztatta a régió gazdasági lehetőségeit. Az első jelentős ipari beruházás indult meg Zalában, amely jelentős munkaerő-szükséglettel is rendelkezett. A képzett munkaerőt távolabbi, már működő olajbányászati mezőkről hozták, viszont a segédmunkásokat a környék falvainak szegényparaszti rétegéből fogadták fel.

16 A felduzzadt munkaerőpiac, a régiót jellemző túlnépesedési problémák, valamint az olajiparban kapható fizetések nagy vonzerőt gyakoroltak a környező települések paraszti népességére. A kezdő segédmunkás átlagfizetése 60 fillér, a szakmunkás 80 fillér, a fúrómesterek pedig 2 pengő órabért is elérhettek. A napi munkaidő nyolc óra volt, és a felvételnél fontos volt a fizikai erőnlét, hiszen a technikai színvonal viszonylag alacsony volt a kezdeti időszakban. Mégis