Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Eke István–Frankovics Tibor–Kvassay Judit: Első tapasztalatok a nagyfelületű régészeti feltárások térinformatikai feldolgozása során Zala megyében

Első tapasztalatok a nagyfelületű régészeti feltárások térinformatikai feldolgozása során Zala megyében 261 adatok mennyisége és formátuma, azonban alapvető kritériumként kell megfogalmazni az adatok minőségét (REZI KATÓ 2003). Célunk nem csak az egyes lelőhelyek különálló feldolgozása, távlati célkitűzés az azonos korszakból álló lelőhelyek összehasonlító elemzése, illetve a különböző korszakok környezeti, gazdálkodási változásainak összevetése. A régészeti célú térinformatikai rendszernek két szintjét mutatja be dolgozatunk: az első részben Zala megye területén található ismert régészeti lelőhelyek információs rendszerét; a második részben pedig egy ásatás komplex térinformatikai rendszerét. 3. Térinformatikai rendszer Topográfiai szint 3.1 A topográfiai térinformatikai rendszer kialakításának célja, előnyei A múzeumok létrejöttével szinte egy időben jelentkezett az igény, hogy a régészeti lelőhelyekre vonatkozó valamennyi, az intézmény különféle gyűjteményeiben fellelhető adatot könnyen, gyorsan át lehessen tekinteni. Ez, még abban az ideális esetben is, hogyha a gyűjtemények előírt mutatózása alapos és naprakész, legalább három alapvető mutatókarton-rendszer (adattári dokumentumok, fotótár, régészeti gyűjtemény) időigényes végigböngészését jelentheti. A térinformatika elterjedésével a magyarországi régészetben már tíz éve megjelentek az első kezdeményezések a lelőhelyek nyilvántartási szisztémájának kidolgozására. Ezek az országos szintűre tervezett térinformatikai rendszerek azonban nem jutottak el a megvalósulásig (REZI KATÓ 1995; CZAJLIK-HOLL 1997). Nyilvántartásunk egységesítése és korszerűsítése céljából kezdtük el 2004-ben a Zala megyei digitális régészeti lelőhelykataszter kialakítását. Az a törekvésünk, hogy a különféle gyűjteményekben fellelhető alapadatokat egy egységes rendszerben tároljuk, ne kelljen az említett leltárkönyveket vagy ezek mutatóit forgatni az adatok összevadászása céljából. A robbanásszerűen megemelkedett számú régészeti munkához elengedhetetlenül fontos az adatokhoz való gyors, ugyanakkor megbízható és pontos hozzáférés. A térinformatikai rendszerben létrehozott nyilvántartás áttekinthetősége, egyszerű és gyors kezelése mellett az előhívható tudományos eredmények is jelentősek: lekérdezések segítségével egy-egy szűkebb terület, tájegység, patakvölgy vagy egyes korszakok lelőhelyeinek összefoglaló megjelenítése lehetségessé válik a megye területén. A Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága szervezetén belül három múzeum működik. Közülük a zalaegerszegi Göcseji Múzeum és a keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjtőterületén található lelőhelyek feldolgozása kezdődött meg. 3.2 A topográfiai térinformatikai rendszer alapjai A nyilvántartás alapja az M=l:10 000 méretarányú Egységes Országos Vetületben (EOV) ábrázolt topográfiai térkép 1976 óta felvett, Zala megyét ábrázoló lapjainak digitalizált változata. Ezen ábrázoljuk a régészeti lelőhelyeket, amelyek leíró szöveges részeit adatbázissá átalakítva kapcsoljuk hozzá. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a lelőhelyek jelentős részénél nem csupán a leírásokra vagy a helyszínvázlatokra támaszkodhatunk, hanem megyénkben rendelkezésre állnak a topográfiai térkép 1952-80 közt felvett, papíralapú, vegyesen sztereografikus és GaussKrüger vetületű szelvényei. Az 1980-as évek közepén 1. kép: Topográfiai adatok hagyományos és digitális megjelenítése Fig 1 : Conventional and digital depiction of topographical data