Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)
Megyeri Anna: A zalaegerszegi Szentháromság kép. Társadalom- és művelődéstörténeti adatok egy szobor története kapcsán;
196 Megyeri Anna fizettek egy csizmáért, s e csizmákból 1000 darabot kellett készíteniük. Az egyik korabeli fizetési meghagyás szerint „Horváth József és Páslek András Zala-egerszegi csizmadiák is a Megyebéli Lovas ezred számára készített 117 pár tehénbőr csizmáért 7 1/2 forintjával járandó 877 forintot és 30 krajcárt is Fater Pál úr által az insurectionak cassájából való fizetése meghagyatik. Kiadatott Skublics Imre főjegyző által." Az átvételt igazolták: Horváth József céhmester, Páslek András, Gothárd János és Szekeres Ádám." E jeles férfiak közül írni csak Gothárd János tudott. „Pörsölybül gyütt ajándék", perselypénz átadása 10 alkalommal szerepel, összesen 73 forint 87 krajcár értékben. Az 1810 december 27-én átadott összeg ebből 50 forint volt. Maga a „Káplán úr" is nagy összeget, 200 forintot adományozott. Bálint László és Fábián Ferenc csizmadiák 100-100 forintot, a vaspöri helységbéli Vizlendvay Erzsébet 50 forintot, Nagy Sándor 30 forintot adott. A Városi magisztrátus küldött 20 forintot, külön tételben szerepel, hogy a város erre a célra küldte Miháczi Örzse büntetését is, Biro urtul 32 forintot. „Tek. Dervarics Antal vicebíró úr adott 20 forintot." Kisebb összeggel szerepelnek még szakmájuk szerint megnevezett mesterek: Csacsi mészáros nemes Pál [?]5, „Ácsmester" 1, „Szitás" 5, Belső Timár 50, Külső Timár 20, „Fésűs pénziből biro úrtól" fel vett 36 forinttal szerepelt. Nemes Vida Jánosné 15, Lusztig Mátyás zsidó 5 forintot adott, a „Patikárius úr", aki Adorján László, a Szentlélekről elnevezett gyógyszertár tulajdonosa volt ekkor, 10 forintot adományozott. A patika elődje 1768-ban nyílt meg az Óh patika névvel illetett, egykor a mai mozi épület mellett lévő utcácskában. Adorján patikárius 1798-ban a kvártélyház egyik helyiségében működtetette gyógyszertárát, ahonnan 1803-ban az ispita melletti saját házába költözött. A város második, a Szentháromságról elnevezett patikája 1814-ben kezdte meg működését. 29 A már említett végrendeletekben hagyományozott összegek közül az alábbiakat tüntették fel: „Fickó Istvánné hagyott testamentum szerint 30" forintot, „Gángol Éva massájábul adatott 6 forintot, Tóth Éva Horváth Ferenc mesterné Testámentoma" szerint 40 forintot. Későbbi időpontban, 1816-ban jegyezték fel, hogy „Geszenhard Lajos javaibul adatott Sz.h. képére 23.53 forintot." A Szentháromság szobor körül végzett munkák költségei A végső elszámolás szerint a szobor készítőjének, Zitterbarth József keszthelyi kőfaragónak három részletben 779, majd 500, végül 400 forintot, összesen 1679 forintot fizettek munkájáért. Kalmár György rendeki mészégetőnek 64 köböl mészért 160 forintot, a Keszthelyi útban tett költségekre és a szekereseknek 83 forintot. A Misik József lakatosnak „tett kontó" 60 forint volt, Grasser Ferentz ácslegény munkájáért a számadó fizetett 27 forint 30 krajcárt, Móhr Ferenc úrnak interes [kamat] fejében 17 forintot, Vulffslakner János kőműves mesternek 115, illetve 45 forintot fizettek. Összesen 13 tétel szerepel a lajstromban, köztük két tétel azt jegyzi fel, hogy a Bálint László [maga is csizmadia] úrtól kölcsönzött 300 forintot, valamint a Horváth Józseftől kölcsönzött 200 forintot is visszafizették, valamint a város „cassájába" is befizettek 100 forintot. Az összes költség ily módon 2786 forint 30 krajcár volt a kölcsönzött tételekkel együtt. Majd a 14-20. tételben 670.33 forint részletezése következik: Páti János lakatosnak 1 forint 30 krajcárt, Szalay Istvánnak 1300 tégláért 26 forintot, Mohr Ferencnek „tserép" fejében 3 forint 24 krajcárt, Milkovits Mihály kőműves legénynek 45 krajcárt, Bessenyei Jánosnak, a város bírajának 40 forintot, Herits Antalnak „capituli" [tőke] fejében 20 forintot, Lux Gábornak 900 „téglákért és fórjáért" [azaz szállításért] 21 forint 36 karajcárt fizettek. A listához számlákat, bizonylatokat mellékeltek, amelyekben Gothárd Jánost a „Városunkban ujjonnan fölállítandó Sz:Háromság képének szorgalmazója" ként, egy másikon pedig a „Szentháromság kép szindikusd''-ként 30 nevezték meg. A számlákat Páslek András, vagy éppen Horváth Ferenc városbíró, mindketten csizmadia mesterek, esetenként Szőllőssy Károly, a város hites jegyzője, s az esküdtek látták el kézjegyükkel. Az iratcsomóban szereplő bizonylatok egyike 1811. október 18-án kelt, melyben Gothárd János, aki éppen akkor a csizmadia céh mestereként volt a „Szentháromság Kép" gondviselője Zitterbarth József keszthelyi kőfaragónak a szerződés szerinti árból 500 Ft-ot kifizetett. A bizonylaton olvasható a kőfaragó aláírása is. Ez a számla most a Göcseji Múzeum állandó kiállításában látható. Egy másik számla azt igazolja, hogy Gothárd úr a felállításhoz szükséges kőműves munkáért 100 forintot kifizetett, ezt Horváth Ferenc városbíró és az esküdtek is ellenjegyezték. 31 A következő, 1811. október 9-én hitelesített nyugta a szállítás költségeit írja le Páslek András városbíró kereszttel hitelesített aláírásával. Ezek szerint a „Kesztheli Útban egy szekér elejbe vontatót" fogadtak, Keszthelytől Zalabérig fizettek 40 forintot, Zalabértől fogva Egerszegig ismét egy vontatónak fizettek 15, a város kocsisának úti költségre 5 forintot, N. Pápa Lászlónak 3 forintot, ezen két szekeresek utolsó útjukért, valamint előbb utazó szekereseknek 20 forintot fizettek, így összesen 83 forintba került a fuvar.
