Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Megyeri Anna: A zalaegerszegi Szentháromság kép. Társadalom- és művelődéstörténeti adatok egy szobor története kapcsán;

A zalaegerszegi Szentháromság kép 197 Az áldomás 1811 októberében elkészült a szobor, a város ezt áldomással ünnepelte meg. Ennek bizonysága a Páslek András városbíró számadásai között

32 megőrzött számla. E szerint 24 forint 12 krajcárt költöttek „azon alkalmatossággal, midőn Városunkban föl állétott Sz:Háromság Képe, az Kő faragó Mester által véghre hajtatott, mint áldomás fejében [...] KeŐ faragónak és Legényeiknek egy ebédet adván." Az ebédhez felhasználtak 6 font marhahúst 4 forint 12 krajcár étekben (fontja 42 krajcár), egy hizlalt ludat 14 forintért, s egy hizlalt récét 6 forintért. „Hogy eztet a Város kasszájábul az Városi Magisztrátusunk engedelmével ki fizetett légyen, azon ebéden mi is jelen lévén, mindenkoron megh ismerjük és fönt tisztelt Biró Urat enyirül megh nyugtatjuk", tanúsította az elszámolás hitelességét 1811. október 23-án Antal Ferenc, a város bormestere és Szöllössy Károly jegyző. Már a következő évben, 1812 júliusában írták azt a kontót, melyből kiderül, hogy Misik József „Lakatos Mester Ember" a következő munkákat tette: „Az Szent Háromság képnél Levő vas tábla ajtót újonnan ávét ablak táblákbul Csinyáltam, melly egyik táblájábul el köllöt vágni és az másik táblákhoz kötni ahoz csinyáltam 4 uj sarkokat és azokat az kübe bele véstem és csinyáltam, az Pasztokat hozzabra csinyáltam egy uj Sub right és uj Két fordulóra burétot Plét csinyáltam és föl szegesztem, egy uj Slag Leisztnit is csináltam és fölszegesztem." Munkája bére 65 forint 30 krajcár volt. Horváth Ferenc, a város akkori bírája (nevét ő is kereszttel jelölte), valamint Hollossy Imre a város hites jegyzője megbízta Gothard Jánost „a Sz. Háromság képe Gondviselőjét", hogy a munkát 5 forint 30 krajcár híján О bankóban fizesse ki. Eredetileg tehát vas tábla ajtóval ellátott kerítés vette körül a szobrot, igaz, hogy csak avíttas ablaktáblákból készítettre futotta. Szentháromság szobrok a lélek megnyugtatására A Szentháromság szobrokat gyakran a 18. század első felében dúló pestisjárványok után emelték országszerte. Szép példa erre az 1713-ban felállított kőszegi Pestisszobornak

33 nevezett Szentháromság emlék, melyek hátterében ma a Ludwig Schöne tervezte, 1892-1894-ben épült templom látható. A szobor készítője Szervatius Leitner Ignác. A csavart barokk oszlop tetején ülő Atyaisten ölében a keresztre feszített Jézus. (Ez az ábrázolásmód a Kegyelem trónusa, (Gnadenstuhl) típusú alkotások közé sorolja a művet.) Az oszlop csigái között a Szentlélek galambja látható, az oszlopon angyalkák serege. A tagolt posztamensen a kiugratott pillérsarkokon négy szent szobra áll. Tóth G. Péter a szoborállítások indítékait is vizsgáló, „Félelem és rettegés a pestistől" című tanulmányának mellékletében száztizenkét 1616 és 1887 között felállított, valamint egy 20. század eleji Szentháromság szobrot vett számba az 1990-ben kiadott országos műemlékjegyzék alapján.

34 A legújabb jegyzék zalai kötetében

35 mindössze hét műemlékként nyilvántartott Szentháromság szobor szerepel. A zalaszentgrótit 1767-ben a Batthyány család állítatta, a keszthelyit gr. Festetics Pál 1770-ben, a pákai és a zalabéri 1790 körül készült, utóbbi zalabéri Horváth Nepomuki Jánosnak köszönhetően. A nagykanizsait az Inkey család 1758-ban készíttette. Lentiben 1755-ben állították Schmidt Ferenc József,

36 veszprémi kőfaragó mester alkotását, az ívháromszögű talapzaton álló volutás, füzérdíszes posztamensen álló gúla alakú oszlop tetejére helyezett Szentháromsággal. A keszthelyi szobrot feltehetően Thomas Naderer, szintén a keszthelyi céh kőfaragó mestere alkotta Mária megkoronázását örökítve meg. A mai Zalában csupán ezen, az eredetileg a város piacterén álló emlék talapzatának párkányán kaptak helyet Szent Flórián mellett a kimondottan a pestis ellen védő szentek, mint Szent Sebestyén és Szent Rókus.

37 Figyelemre méltó azonban, hogy Sebestyént a keszthelyi kőfaragók, Rókust pedig a keszthelyi kőművesek választották patrónusukul.

38 A zalaszentgróti Szentháromság szobor háromszög alaprajzú talapzaton áll, mindhárom oldalán latin vésett feliratok olvashatók, a volutás posztamens párkányán három térdeplő angyal kapott helyet. A középső pillér tetején a Szentháromságot hasonló ikonográfiái programmal ábrázolták, mint a zalaegerszegin, a műemlékjegyzék szerint az 1943-ban rekonstruált új tartópillér is hasonló a megyeszékhelyihez. A pákai szobor magas posztamensen a négy evangélista apró figurája, a zalabéri Szentháromság pillére mellett külön talapzaton két attribútum nélkül ábrázolt nőalak áll. Feltehetően szintén a keszthelyi műhely alkotása az Atyát és Fiút álló helyzetben ábrázoló szép, mozgalmas kompozíció. (3. kép) A nagykanizsai Szentháromság szobrot, a megye leggazdagabb szobrát Inkey Boldizsár földesúr, akinek magának különös életmódja miatt is nagy szüksége volt az égi kegyelemre, faragtatta grazi mesterekkel 1758-ban.

39 Mintaképe Kostyál László

40 szerint a veszprémi Szentháromság szobor lehetett, mely a püspöki palota előtt hirdette az égi hatalom mindenhatóságát, s erősítette a Bíró Márton püspök ösztönzésére felvirágzó Szentháromság kultuszt.

41 A kanizsai szobor (4. kép) eredetileg a piactéren, majd 1869-től az Eötvös téren, most a Kossuth téren áll. A szobor barokk pompáját gazdag aranyozással is hangsú-