Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Lendvai Kepe Zoltán: Kerecsényi Edit néprajzi munkássága Lendvavidéken

172 Lendvai Kepe Zoltán akármikor és akárhányszor. Ezért az érintett intézmények 1987-ben több hónapos ösztöndíj megszerzésére törekedtek, Zala Megye Tanácsától pedig Kerecsényi Edit és férje, Berentés Tamás állandó szolgálati kilépőt kaptak. Dr. Kerecsényi Edit öthónapos posztgraduális ösztöndíjas néprajzi tevékenysége Lendva-vidéken 1988. szeptember 7-én kezdődött.

4 Az egypártrendszer bukása utáni időszakban azonban ilyen korlátok már nem akadályozták Edit néni Lendva-vidéki kutatásait. Leltározás a lendvai múzeumban Ahogyan már említettem, a lendvai múzeum tárgyanyagának leltározása egyik legfontosabb céljai közé tartozott Kerecsényi Edit Lendva-vidéki munkájának. A feladat természetéhez szervesen tartozott a tárgyak fényképezése is, amelyet Berentés Tamás végzett el. Minden muzeológus, aki volt már leltározási munka részese, pontosan tudja, hogy ezen feladatkör az egyik legtöbb türelmet és szakértelmet követelő. Ez különösen akkor igaz, ha a leltározást úgy végezzük, ahogyan azt Kerecsényi Edit tette. Ugyanis Edit néni egyik legfontosabb szakmai követelménye maga és munkatársai iránt a múzeumi tárgyak „életének" lejegyzése volt. Vallotta, hogy ezen adatok nélkül szinte nem érdemes a múzeumi tárgygyűjtés. 1986 és 1994 között a lendvai múzeumban Kerecsényi Edit végezte a leltározást, 1995 és 1997 között pedig az ő szakmai vezetésével a Szegedi Tudományegyetem néprajz szakos hallgatói. A sziszifuszi munkát nem könnyű körülírni és elképzelni, így legjobb, ha minderről Edit néni sorai számolnak be: „A Király Ferenc által 1973 és 1985 között gyűjtött néprajzi anyag használati adatainak feljegyzése során tehát magam is évről-évre gyarapítottam a gyűjteményt. Ennek következtében 1997-ben a néprajzi leltár mintegy 1356 darabbal zárt, és csaknem ugyanannyi volt az elkészült fényképes leírókarton is. A férjem (...) által vezetett fényképleltárkönyv ugyanakkor 1427 felvétel adatait tartalmazta, köztük számos ritka, archív fotó reprodukcióját."

5 1998 decemberében írt levele Bellon Tiborhoz már arról szólt, hogy mind szélesebb körben be kell vonni a lendvai múzeumi munkába a szegedi néprajz szakos hallgatókat, hiszen egyrészt az általuk gyűjtött hatalmas néprajzi anyagot ő már nem képes feldolgozni, másrészt pedig saját kutatásainak eredményeit szeretné közzétenni. Az ő szavaival: „A további kartonozást, leltározást a jövőben nem vállalhatom, mert rosszul sikerült szemműtétem, s bizonyos tanulmányokat én is szeretnék még megírni, így a hetési viseletet, szőttest - köztük a muraszombati múzeumban taroltakat is."

6 Kutatómunka a szlovéniai magyarság körében Minden néprajzkutató tudja, hogy semmi sem helyettesítheti a terepen végzett tudományos munkát. Kerecsényi Edit férjével Berentés Tamással a kezdetektől fogva végzett adatgyűjtést Lendva-vidék falvaiban. Ennek gyümölcseként számos tanulmánya jelent meg a szlovéniai magyarság néprajzi jellemzőiről, feljegyzéseit pedig ott találjuk a leírókartonok százain. Edit néni azonban 1994-ben egy nehéz szemműtétre készült, ezért egyrészt igyekezett mindent Lendván megkezdett muzeológiai munkáját befejezni, másrészt felvette a kapcsolatot Dr. Bellon Tiborral, a Magyar Néprajzi Társaság akkori főtitkárával, a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének vezetőjével és a Karcagi Múzeum igazgatójával. Ennek eredményeként a szegedi Néprajzi Tanszék hallgatói a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet közreműködésével 1995-től kezdődően egyegy hetes terepmunkára érkeztek Lendva-vidékre, amelyen alkalmanként 10-15 fiatal néprajzkutató vett részt. Ezen együttműködés Bellon Tiborral igazán gyümölcsözőnek bizonyult, hiszen a következő években, nyolc néprajzi tábor keretében a szegedi tanintézmény ifjú kutatói több mint ezer muzeológiai tárgyat gyűjtöttek össze a Kapornaki Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény, a leendő hetési néprajzi gyűjtemény és a lendvai Galéria-Múzeum részére. Dr. Bellon Tibor vezetésével végezték el a több mint 1000 tárgy teljes leltározását a Kapornaki Gyűjteményben és a lendvai várban. Mindemellett ezekben az években számtalan fontos tudományos adat került följegyzésre, amelyeknek egyrésze már megjelent tanulmányok formájában. Kiállítások Kerecsényi Edit három állandó és mintegy száz, különböző témájú időszakos kiállításai közé tartoznak a lendvai múzeum tárgyaiból rendezett kiállítások is. így, az Edit néni szakmai vezetésével 1991-ben Lentiben megrendezett „Hetes népművészete" című kiállítás is, amely nem csak a lendvai Galéria-Múzeum értékeit, a hetési ünnepi hosszútörülközőket, viseleti darabokat, ácsolt- és tulipánosládákat, tálasokat és cserépedényeket állítottak ki, hanem egyes Lendvavidéki magánszemélyektől kölcsönzött tárgyakat is. 1994 szeptemberében pedig a szombathelyi Pannon Ösz rendezvénysorozat keretében a lendvai gyűjtemény néprajzi anyagából rendezte meg a „Lendvavidék öröksége" című kiállítást. 1994-ben a lendvai múzeum részére Kerecsényi Edit elkészítette a Lendva-vidéki fazekasság állandó kiállításának tématervét, 1998-ban pedig a Lendva-