Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Lendvai Kepe Zoltán: Kerecsényi Edit néprajzi munkássága Lendvavidéken

Kerecsényi Edit néprajzi munkássága Lendva-vidéken 173 vidéki népviselet, hímzés és szőttes állandó kiállításának előzetes forgatókönyvét,

7 amelyeket sajnos nem valósíthatott meg. Azzal, hogy személyemben 2005-ben muzeológus és néprajzkutató került a lendvai Galéria-Múzeum intézményébe, Kepéné Bihar Mária néprajzkutató és történész közreműködésével 2006 augusztusában megvalósulhatott az első állandó néprajzi kiállítás a lendvai várban A hetési népi textilkultúra címmel. A kiállítás tervezése még jobban rávilágított Edit néni céltudatos tárgy- és adatgyűjtésére, hiszen a lendvai múzeum raktárában, még ha egyetlen egy példányban is, de minden egyes szükséges textildarab megtalálható volt. A hetési textilkiállítás létrejöttét azonban, a 2006 áprilisában bekövetkezett halála miatt Edit néni sajnos már nem érhette meg. így mi sem volt természetesebb, mint hogy a kiállítást és a kísérő kiadványt elévülhetetlen érdemei iránt való tiszteletből dr. Kerecsényi Edit emlékének ajánlottuk.

8 Tanulmányok és konferenciákon való beszámolók a szlovéniai magyarságról Dr. Kerecsényi Edit az 1986 utáni időszakban már hathatósabban foglalkozhatott a szlovéniai magyarsággal. Ezután több konferencián ismertette meg a tudományos világot ezen határon túli magyar közösség néprajzi értékeivel. Hogy csak a három legjelentősebbet említsem: az 1990-ben Veszprémben megtartott VII. Kézművesipartörténeti Szimpóziumon,

9 az 1996ban Szombathelyen rendezett Régiók a határon című konferencián,

10 illetve az 1998-ban Göntérházán szervezett Hetés-sziget a magyar nyelvhatár peremén című tudományos tanácskozáson, ahol Edit néni tartotta a bevezető előadást Hetes néprajzi sajátosságairól.

11 Kutatásai közben Edit néni megismerte a Muraszombati Területi Múzeum gazdag Lendva-vidékre vonatkozó anyagát is. Kérésére Metka Fujs, a muraszombati múzeum igazgatónője, engedélyezte számára a hetési textilkultúra anyagának feldolgozását. Ennek keretében Kocsisné Koszorús Anikó, Konrád Lajos, Pulai Lászlóné, Takács Zsuzsanna, Török Eta zalai népi iparművészekkel, valamint ezen tanulmány írójával megkezdődött az ott található hetési viseleti anyag feldolgozása, amely később Kerecsényi Edit két tanulmányának keretében jelent meg, mégpedig 1998ban szlovén nyelven a muraszombati múzeum évkönyvében: Zenska nosa iz 19. stoletja iz madzarskih vasi v okolici Lendave v etnoloski zbirki Pokrajinskega muzeja Murska Sobota>

12 valamint magyar nyelven 1999-ben a Hetési női viseletek és hímzések a Muraszombati Múzeum gyűjteményében címmel.

13 Kerecsényi Edit a már többször említett textilkultúrát és viselettörténetet tárgyaló tanulmányai mellett még két fontos néprajzi témakörben publikált cikkeket Lendva-vidékről. Egyfelől a vidék fazekasságát kutatta s vizsgálódásának legjelentősebb eredményeit a Zalai Gyűjtemény 1994-ben megjelent számában tette közzé Adatok az Alsólendva (Lendava) vidéki fazekasság XVIII-XIX. századi történetéhez címmel.

14 Itt érdemes megemlíteni, hogy ezen témában is megjelent publikációja szlovén nyelven, mégpedig 1991-ben a Szlovén Néprajzi Múzeum évkönyvében, az Etnologban. Másfelől Edit néninek, mint vérbeli néprajzkutatónak igen felkeltette érdeklődését a nagyszámú Lendva-vidéki magyar kivándorló és vendégmunkás sorsa is. A Távol a hazától... című kötete társadalomkutatási szempontból számos helyen túlmutat a néprajzi megismerés határain is. Végezetül, érdemes kihangsúlyozni, hogy A lendvai néprajzi kutatások indoklása című írásában

15 Kerecsényi Edit néprajzi tevékenységének céljai a szlovéniai magyarság körében következőképpen fogalmazódtak meg: 1/ Gyűjtőmunka. 2/ Nyilvántartási feladatok: leltározás és a múzeumi tárgyak fényképezése. 3/ Restaurálás és konzerválás. 4/ Kiállítási rajzok, fotók, szövegek készítése, valamint az állandó néprajzi kiállítás tárgyainak installációja. 5/ Kiállítási katalógus készítése. 6/ A néprajzi anyag tudományos feldolgozása és közlése kötetben. Azt mondhatjuk, hogy a kitűzött tudományos célok teljességre törekvőek voltak, és ha maradéktalanul nem is teljesülhettek, Kerecsényi Edit és Berentés Tamás hatalmas tudományos munkájának köszönhetően teljesen előkészítették azon eredményeket, amelyek az állandóan foglalkoztatott néprajzkutató muzeológussal 2005 után megvalósultak és megvalósulhatnak. Az említett célkitűzésekből egyelőre a legösszetettebb megvalósítása várat még magára, mégpedig a hetési és Lendva-vidéki magyarság néprajzi monográfiája. Ezen monográfia megszületéséhez a történelmi Zala vármegye néprajzkutatóinak teljeskörű együttműködése szükségeltetik, úgy a jelenben tevékenykedőknek, mint azoknak, akik életműveiket immár az utókorra hagyták. Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy Dr. Kerecsényi Edit tudományos munkássága a történelmi Dél-Zala területén megkerülhetetlen, személyét pedig a legjelentősebb magyar néprajzkutatók sorába emelte.