Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)

Tokai Zita Mária: Adatok a Malo Korenovo kerámia délnyugat-dunántúli megjelenéséhez

ZALAI MÚZEUM 15 2006 9 Tokai Zita Mária Adatok a Malo Korenovo kerámia délnyugatdunántúli megjelenéséhez

1 E munkával köszöntöm dr. Horváth Lászlót születésnapja alkalmából. Bevezetés Kutatástörténet A magyar kutatás számára kevésbé ismert Malo Korenovo kerámia Horvátország északi, északkeleti részén terjedt el, valamint átnyúlik Magyarország délnyugati területére is. Elsősorban tehát a horvátországi kutatásokra és leletanyagra támaszkodhattunk a Malo Korenovo megismerése során. Magyarországon sokáig csak Becsehelyről ismertünk ilyen leleteket, az 1975-76-ban végzett kis felületű ásatások alapján, ám az M7 autópálya építését megelőző régészeti feltárások alkalmával, Zala megyében több lelőhelyen is napvilágra kerültek Malo Korenovohoz tartozó leletek. A Malo Korenovo leletanyagokra vonatkozó terminus jelen ismereteink szerint nem tisztázható pontosan, ezért a továbbiakban „csak" Malo Korenovoként szerepel. A kutatás a típus, a csoport és a kultúra fogalmát is használja. A horvátországi anyagra vonatkozó véleményeket az alábbiakban ismertetem. Sajnos a törzsterületi anyagokról írott publikációkban nem térnek ki részletesen a lelőhelyek ismertetésére, az azokon talált más jellegű leletek bemutatására, és a Malo Korenovo kerámia kontextusára. így fordulhatott elő, hogy pl. Z. Markovié szerint Kaniska Ivan még együtt élt a Starcevo a Malo Korenovo kultúrával, amelyet a Malo Korenovo kultúra kezdeti időszakának tekinti, és az élettartalmát pedig 500-600 évre teszi (Markovié 1994, 144-146). E véleményhez feltehető lenne tehát az a kérdés, hogy ha egy kultúra ilyen hosszú élettartamú, akkor miért ismerünk tőle ilyen kevés leletanyagot és lelőhelyet? Mostani ismereteink szerint túlzott állításnak tarthatjuk ezt a hosszú élettartamot és az eddig közöltek alapján talán a kultúra fogalom használatát is. A további - hazai és horvátországi - ásatási eredmények vihetnek majd minket közelebb a Malo Korenovo megismeréséhez. A Malo Korenovo leletanyag kutatástörténetének első lépései Stjepan Vukovic nevéhez köthetők, aki 1956-1957-ben végzett ásatásokat a Bjelovar közelében fekvő Malo Korenovo település Dabrovac, Galovac és Vojvodinac nevű lelőhelyein. Az ott napvilágra került leleteket ő egy addig ismeretlen neolit kultúrának tartotta. 1961-ben S. Dimitrijevic is végzett itt feltárást, majd publikálta az új leletanyagot, amelyet lokális egységnek határozott meg Horvátországon belül, és a nagy európai Vonaldíszes kultúrkör részének tekintette (DIMITRIJEVIC 1961, 17, 79). Majd átnézte a korábbi ásatások anyagait, és megállapította, hogy a Budinséináról az 1880-as években S. Ljubic kisebb szondáiból előkerült leletek egy része is ehhez az egységhez sorolható. Kérdéses volt, hogy önálló kultúrának, vagy csak típusnak tekinthető-e a Korenovo leletanyag (DIMITRIJEVIC 1969, 60-62). Szórványosan később újabb lelőhelyek jelentkeztek, ahol Korenovohoz sorolható leleteket is találtak: 1966-ban Dragica Ivekovic TomasicaRavnicét tárta fel, majd tíz évvel később S. Dimitrijevié és A. Durman Garesnica közelében Kaniska Iva-t. Ezután, 1978-ban változtatott Dimitrijevié korábbi terminológiáján és a Vonaldíszes Kerámia kultúra Korenovo típusa helyett bevezette a Korenovo kultúra fogalmát (DIMITRIJEVIC 1978, 76-81, 121-122). 1979-ben Tomasica-Berek néven az Hova folyó csatornájának ásásakor bukkantak újabb településre. A Malo Korenovo lelőhelyek zömén azonban nem volt feltárás, kisebb méretű földmunkák és terepbejárások alkalmával figyeltek meg és gyűjtöttek össze leleteket. Ilyen például Drljanovac környékének feltérképezése is, amely egy amatőr régésznek, Duro Jaksekoviénak köszönhető. О több