Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)

Bondár Mária: Kultúraváltások a rézkori emberábrázolások tükrében (Dunántúl)

112 Bondâr Mária urnák (KALICZ 1963, KOVÁCS 1986, KOVÁCS 1987, KOVÁCS 2002), valamint a csak nemrégen előkerült emberi arcot mintázó maszk (HORVÁTH 2002) jelzi a hitvilág és ceremóniák sokrétűségét. Az idolokat többen, sok szempontból vizsgálták már, így a teljes áttekintést most mellőzve, néhány új szempontot szeretnék felvetni. A badeni szobrocskák többségének jellemzője: két egymáshoz illesztett, lekerekített csúcsú, lapos háromszög formázza a testet. A két lapos háromszögből kialakított testen kis büytkök és bekarcolt dísz jelzi a női nemi jegyeket, esetenként a ruházat redőit, mintázatát. Több idolnál domború hátsórészt is megformált a készítő. Ez a típus az ún. lapos, cserélhető fejű (fejnélküli) idol a badeni kultúrához asszociált „standard" ábrázolásmód. Az idolok feje hiányzik, feltételezhetően szerves anyagból készítették el a kívánt fejet és pálcikára húzva dugták bele a szobrocskákon kialakított, függőleges vájatba, s a ceremónia során esetleg másfajta fejre cserélték. A kialakított vájatok száma változó, van egy-, két- és olykor három lyuk is. Elképzelhető, hogy túl nehéz fejet készítettek az idol testéhez képest, és statikai okokból kellett ennek megtartásához két- vagy három lyuk, valószínűbb azonban, hogy a több lyuk több fej számára készült, ahogyan ezt a Jordánia neolitikumából ismert, 84, 88 cm magasságú, ugyancsak nagyméretű idoloknál (7. kép 1-2) megfigyelhetjük (EGAN-BIKAI 1998, Fig. 10-11).

3 A fejet a szertartás során a rítus előírásainak megfelelően cserélgethették. Sajnos, nem tudjuk, hogy a két vagy három fejet egyszerre tették-e az idol testére, avagy a szertartás során előadott történet forgatókönyve szerint egymás után helyezték fel a fejeket. Az ún. cserélhető fejű idolokon kívül más típusúak is vannak a badeni kultúrában, amelyek - a korábbi feltételezések szerint - részben időbeli különbségeket, részben területi eltéréseket, azaz eltérő hagyományú közösségeket jeleznek (BONDÁR 1999, 44^17). Az idolok különbözőségének lehet másfajta magyarázata is, amelyre nemrégiben találtam bizonyítékokat. Balatonszemes-szemesi berek lelőhelyen (Honti Szilvia, Németh Péter Gergely ásatása 1999-2000) kilenc idol töredéke került elő, közülük néhány eltér a „standard" megjelenítéstől.

4 Két gödörben (502. és 709. obj.) két-két különböző típusú szobrocska volt. Az 502. objektumban az egyik idol négyszögletes felsőrészű, redőzött leplet viselő (8. kép 1), a másik a jellegzetes, fordított háromszöggel jelzett alsótestű, gazdagon díszített ruházatú maradvány (8. kép 2). A 709. gödör cserélhető fejű torzója ruhátlan nőt (8. kép 4), a szögletesedő testű ugyancsak ruhátlan plasztika nőt és férfit ábrázol egyszerre (8. kép 6). A 453. objektumból is szögletes felsőtestű idoltöredék került napvilágra, amelynek mellkasán keresztben átvetett szalagot látunk bekarcolt vonallal jelezve (8. kép 3). A 623. gödör egy kétfejű, meztelen felsőtestü női torzót őrzött meg számunkra (8. kép 5). A badeni kultúra embert ábrázoló szobrocskáinak különbözőségét általában kronológiai eltéréssel magyarázza a kutatás. Balatonszemesen a leletanyag elsődleges áttekintésekor azt tapasztaltam, hogy az idolokat tartalmazó gödrök között nem mutatható ki jelentős kronológiai különbség. Arra kell tehát gondolnunk, hogy ha a nagyjából egyidőben létesült telepobjektumokból különböző típusú idolok kerülnek elő - ráadásul egy gödörből kétféle idol is - akkor a szobrocskák megformálásában megnyilvánuló eltéréseknek nem időbeli, hanem tartalmi-eszmei okai voltak, más-más ideát, történést kellett illusztrálniuk. A balatonszemesi idolok között olyan darab is van, amelyik egyszerre ábrázol nőt és férfit (8. kép 6). Mindezekből arra a következtetésre jutottam, hogy a lelőhelyen vélhetően a felnőtt létbe átvezető beavatási szertartás kellékeit találtuk meg. A szobrocskák különböző mérete és az a tény, hogy fiatal, a nemiséget még rejtő, a termékeny életkortól még messze lévő gyerekeket sematizálnak, arra engednek következtetni, hogy a Balatonszemesen feltárt idolok egyazon folyamat (nővé vagy férfivé avatás) különböző fázisainak rítusához kellettek. A nagy méretű, kétfejű idol (8. kép 5) talán az immár beavatott, a nemekre jellemző titkok birtokába jutott két különböző szexust, a nőt és a férfit mutathatta be a szertartás végére, vagy a gyermekkorból a felnőtté érett egyén változását jelenítette meg. A feltevés helytállóságát - azaz a különböző típusú idolok nem időbeli eltérést jeleznek, hanem épp ellenkezőleg, egykorúságot bizonyítanak, egyazon szertartás dramaturgiai kellékei voltak - megvizsgáltam olyan lelőhelyeken is, ahol a balatonszemesihez hasonlóan szintén több idol került elő (Besenov 3, Bína 6, Branc 3, Leliceni 3, Sarovce 9, Tököl 12, Vinca 6, Vucedol 3 idolmaradvány). E lelőhelyek közül a Brancon, Sarovcen és Tökölön napvilágot látott torzóknál lehetett a balatonszemesi kettősséghez hasonló előfordulást megfigyelni. A szlovákiai Brancon három idol került elő, közülük az egyik szögletes felsőtestű, ruhátlanul ábrázolt darab, amelyen három lyuk van a cserélhető fej számára (KALICZ 2002, Abb. 17. 2).

5 Két másik idol háromszög felsőtestű „standard", az egyik ruhátlan, a másik a mellénél redőzött ruhát(?), leplet(?) viselő nőt mintáz (KALICZ 2002, Abb. 16. 4 és Abb. 17. 4).

6 A szlovákiai Sarovcen egyazon települési objektumból kilenc idoltöredék került elő, közülük kettő ábrázolt nőt különböző módon, a többi töredékből nem lehet egyértelműen következtetni a nemre. Valamennyi töredék ruhát viselő embert ábrázol. Ugyancsak nem