Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)

Müller Róbert: A Várvölgy–Nagy-Lázhegyen feltárt későbronzkori magaslati településrészlet szerkezete

190 Millier Róbert hegy Ny-i peremétől befelé lejt. A feltárt terület Ny-i széle D felé egyre jobban emelkedik 341.18 m В. f. magasságig, az emelkedés átlagban alig 2.2 %. Az É-i oldal K-i felén, - ez már a Vörösföld-tető lába - az emelkedés meredekebb, itt eléri a 4 %-ot, de a telepjelenségek nem ezért ritkábbak, hanem azért, mert a felszínen jelentkezik már a vörös tufás réteg (2. kép 3.). A K-i oldalon az emelkedés D felé még az 1 %-ot sem éri el. A D-i oldalon először Ny, tehát a hegy pereme felöl enyhén lejt, majd alig 1.7 %-os emelkedéssel éri el a feltárt felület legmagasabb pontját. A terület DNyi sarkához közel egy Ny-K irányú, kb. 85 m hosszú, hozzávetőleg 35 m széles felületen a felszínen, ill. annak közvetlen közelében jelentkezik a bazalt, helyenként egészen nagy kövek (2. kép 4.). Ez a terület É és Ny felöl meredeken emelkedik ki, az emelkedés eléri a 4 %-ot, D és К felé szinte vízszintes. Ezen a területen is alig találtunk telepjelenségeket, és a felszínen sem voltak kerámiatöredékek. A tuskózás és a humuszréteg elhordása után egyenetlen, a teherautók által összejárt felületen egy kotróval még 5-10 cm-t levettünk a felszínből, hogy az elszíneződéseket pontosan bejelölhessük, ill. megfigyelhessük, hogy hol jelentkeznek leletek, elsősorban kerámiatöredékek. Ezeken a helyeken kutatóárkokat nyitottunk, összesen 319-et (2. kép 1.). Az árkok egy része negatívnak bizonyult, kerámiatöredékek csak a felső fél vagy egy ásónyomból kerültek elő, amelynek földje ugyanolyan sárga volt, mint a szüztalaj. Ezeken a felületeken talán egykori, a föld felszínére épített házakat jelölnek a leletek, amelyek talán szántás során kerültek mélyebb szintre.

8 A kutatóárkokkal ill. az azok között lévő felületeken nyeséssel összesen 620 objektumot találtunk és tártunk fel. A terület K-i szélén egy 10-15 m széles sávban hiányoztak a felszíni leletek és semmilyen földbe mélyített településobjektum nem került elő, ezért bizonyos, hogy a feltárás során a településrészlet É-i (Méházi tó egykori partja), Ny-i (a feltárt területet csak a védőtöltés választotta el a hegy meredek peremétől) és K-i szélét elértük. A területet D-ről is egy védőtöltés zárta le, ettől D-re a bükkös-tölgyes szálerdőben az aljnövényzet miatt eléggé kedvezőtlenek a „látási viszonyok", mégis még 120 m-re a feltárás D-i szélétől is találtunk a felszínen kerámiatöredékeket ill. folyami kavicsot. Ez azt jelenti, hogy az egykori Méházi tótól D-re egy legalább 7 ha terület nagyságú település volt. Ezen kívül további települések, településrészek is lehettek ill. lehetnek. Bár a bányászattal megsemmisített területről csak néhány, nagyobb bronztárgy előkerüléséről van adatunk

9 szinte bizonyos, hogy a meddő réteg letermelése során településeket, településrészeket pusztítottak el. Egy másik település vagy településrész a feltárt felülettől K-re, mintegy 200 m-re, a Vörösföld-tető D-i, már kevésbé meredek oldalában található. 2004 őszén ebédszünetben elment gombászni néhány ásatási munkás. Gombát ugyan nem találtak, de elmesélték, hogy az avart félrehúzva ugyanolyan cserépdarabokat találtak, mint amilyenek a gödreinkből előkerültek. 2005 nyarán pedig Dr. Sisak István a Pannon Egyetem Georgikon Agrártudományi Kar oktatója segítségünket kérte, hogy földmintákat vehessen. A részére ásott kis gödrökből is kerámiatöredék és folyami kavics került elő. Helyét az 1. kép 7. jelzi. A feltárás során óriási mennyiségű leletanyag került elő. A több mint 7 tonnányi kerámia, és a csaknem 80 kilónyi bronz döntő többsége jól keltezhető, ez alapján a települést az urnamezős kultúra fiatalabb szakaszában, a HaA

2-Ha B

1 periódusban, hozzávetőleg a Kr.e 10-9. században lakták.

10 A következőkben nem az előkerült leletek keltezési kérdéseivel, hanem a feltárt településrészlet jellegének meghatározásával kívánunk foglalkozni. Ehhez segítségül hívhatjuk az előkerült objektumokat és leleteket. A mindennapi élet során a háztartásokban az egyik leggyakoribb tevékenység a gabona őrleményből történő lepény sütés, ill. a szövés-fonás lehetett. Előbbire az őrlőkövek, utóbbira az orsógombok utalnak. A település térképén bejelöltük, hogy mely 89 objektumból került elő orsógomb (3. kép 2.) és mely 38 objektumból őrlőkő (3. kép 3.). Vannak ugyan foltok, ahol hiányoznak ezek a leletek, de végső soron eléggé egyenletesen a teljes feltárt területek előfordultak. Más a helyzet, ha a terménytároláshoz kapcsolódó vermeket és a sütésfőzéssel kapcsolatba hozható tűzhelyeket vetítjük a térképre. 43 enyhén tölcséres szájú, lefelé erőteljesen kiszélesedő vermet találtunk (3. kép 1.). Nem soroltuk ezek közé a csak egyik oldalukon kiszélesedő hűtő vermeket.

1 ] A talaj- és az erdőművelés során a föld felszínére épített tűzhelyek megsemmisültek, de hét, a földbe mélyített objektumban - minden alkalommal a félig betemetett gödörben - kirakott kerámiatöredékekkel alapozott, jól átégett tűzhelyet találtunk (3. kép 5.) Nos a vermek a településrészlet ÉNy-i részén fordulnak elő a legsűrűbben, de megtalálhatók a középső sávban és az ÉK-i részen is, viszont egyetlen darab sem került elő a D-i - DK-i részen. A tűzhelyekkel hasonló a helyzet. A vermek előkerülési határát egy vonallal jeleztük a 3. képen. A feltárás során nemcsak a hulladékgödrökbe véletlenül belekerült kisebb bronz darabkákat és bronztárgyakat találtunk, de 12 tudatosan elrejtett bronz raktárleletet és egy aranykincset is (4. kép 4-7.). Előbbiek között van amelyik súlya még a 0.1 kilógrammot sem éri el, és van amelyik meghaladja a 36 kilót. A közepes súlyú raktárleletekben is előfordulnak bronz bucatöredékek, a nagyobb raktárleletek többségét is a bucák ill. a bucatöredékek teszik ki. Ezek